Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-12-23 / 1661. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 DEC. 23 NO. 1661 SZÁM A Supreme Court az alkotmány mellett NAGYON FONTOS DÖNTÉS AZ ALKOTMÁNYOS JOGOK BIZTOSÍTÁSÁRA. — MEGSEMMISÍTETTÉK AZ ALSÓ BÍRÓSÁG ÍTÉLETÉT. — DÖNTŐ CSAPÁS A POLGÁRJOGOKAT TIPRÓ TÖRVÉNYEKRE. WASHINGTON — Az Egyesült Állagok legfelsőbb bírósága rendkívül fontos határozatot hozott, méghozzá 8-0 szavazattal. Ezen egyhangú szavazattal kimondotta, hogy a tanú a grand- jury előtt nem köteles válaszolni azon kérdésekre, amelyekkel saját magát inkriminálná. A Supreme Court ezen döntést a Denver városba való Mrs. Patricia Blau ügyében hozta,' akit egy évi börtönre Ítéltek azért, mert a grand-jury előtt megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy kommunista-e ? Mrs. Blau hivatkozott a Bili of Right azon pontjára, amely jogot ád az amerikai polgárnak arra, hogy ne valljon önmaga ellen. A Supreme Court úgy döntött, hogy Mrs. Blau elitélése ellenkezik az alkotmány ezen pontjával és azért az Ítéletet megsemmisítette. Tom Clark főbíró, aki igazságügyminiszter volt s mint ilyen ő irányította a Mrs. Blau elleni port, diszkvalifikálta magát és nem vett részt a döntésben. Ezen döntés után várható, hogy a Supreme Court minden hasonló ítéletet meg fog semmisíteni. A 10 hollywoodi iró s mások elítélésében a védelem az alkotmánynak nem erre a pontjára, hanem a szabad sajtót és szabad szólást védőre hivatkozott, amit a Supreme Court nem fogadott el. Egy másik kérdés, amit nagy érdeklődéssel várnak, hogy vájjon ezt a dötnést kiterjesztik-e azon pörökre is, amelyeknél a vádlottakat azért Ítélték el, mert valamely kongresszusi bizottság előtt tagadták meg a választ azon kérdésre, hogy kommunisták-e ? Hamaro s a n ilyen ügy is a Supreme Court elé kerül. Ezen döntéstől függ, hogy vájjon a McCarran szabad- ságtipró törvény megmaradhat-e ? Ez a döntés remény nyújt arra, hogy az eddig elitéltek legtöbbje ki fog szabadulni. Tény azonban az is, hogy az egy évi börtönre Ítéltek közül több leülte a büntetést, mielőtt ez a fordulat bekövetkezett. Karácsony ünnepe A római birodalom fejlődésének legfontosabb korszaka a jelen időszámítást megelőző másfél évszázadra esik, amikor a folytonos harcokban kifejlesztett hadserege újabb és újabb gyarmatokat szerzett, de egyben magát a római köztársaságot is a militaristák uralma alá hajtotta. A külföldi győzelmeket arató hadvezérek, mint Marius, Sulla, Cézár, stb. nemcsak nagymennyiségű rabszolgákat hoztak Rómába, hanem egyben légióik erejére támaszkodva diktátori hatalmat ragadtak magukhoz. Egy évszázaddal a mai időszámítás előtt a Római Birodalom lakosságának fele rabszolga volt, akik állati sorsban éltek. Több helyen nagy rabszolgavásárokat tartottak, ezek között leghíresebbek voltak a Delos szigetén tartott vásárok, ahol naponként 10,000 rabszolgát adtak és vettek. Voltak nagy “rabszolga-tenyésztő” farmok, amelyeken úgy tenyésztették a rabszolgákat, mint ma a tenyészállatokat. A rabszolgák rettenetes állapotára lehet következtetni abból is, hogy 71-ben (B.C.) a fegyvertelen rabszolgák fellázadtak Spartacus vezetése alatt, mintegy 70,000 rabszolga vett részt a lázadásban, akiken leverésük után szörnyű bosszút álltak. Miután minden munkát rabszolgákkal végeztettek, a nemesség csak. verekedett (katonáskodott) és dőzsölt. Az ilyen élet nem nyújt vallásos talajt, a római nép abban a korban nem valami sokat törődött a vallással. Ami vallásuk volt, azt is az általuk meghódított népektől, — a görögöktől, egyiptomiaktól, perzsáktól, stb. vették át. Ennek megfelelőleg az istenek egész csoportját ismerték. Az istenek, — illetőleg azoknak papjai — versenyeztek egymással a hívőkért, akiket inkább a szegényebb, tudatlanabb néposztályból szerezték. MITHRA ISTEN Rómában Julius Cézár korában a szegények között legtöbb A HÉT HÍREI amiket érdemes tudomásul venni Washington — Az Egyesült Államok 1945 őszétől kezdve 1950 november elsejéig a hidegháborúra 93,380,853,437 dollárt költött; ez év végéig tehát a hidegháború 100 billió dollárba kerül. Ezen összeg magában foglalja a katonai kiadásokon kívül a Marshall Terv, a Point Four Plan, a Voice of America és az Office of Inter-American Affairs kiadásait is. Peoria, HI. — Egy idős emberről, akit elütött az automobil, a halottas házban a veje és két unokaöccse megállapították, hogy a 85 éves Sam Berry. Később egy idős ember jött a halott megtekintésére s miután alaposan szemügyre vette az áldozatot, kijelentette: “Határo- rozottan tagadom, hogy ez a halott én lennék; ezt nem hiszem el, ha mindjárt a saját vöm és két unokaöcsém mondja is”. A vizsgálatnál kisült, hogy az áldozat épen olyan ruhát viselt, mint a tiltakozó Berry, ez okozta a tévedést. Los Angeles — Murray Dubov ruhagyáros az International Ladies Garment Workers Uni- ont (AFL) a National Labor Relation Boardnál bepörölte, mert a “union beleszólt abba, hogy melyik szervezetet ismerje el az egyezkedés ügynökéül”. A pör lényege az, hogy Dubov és még más ruhagyárosok is kom- pánia-unionokat szeretnének alakítani s miután pár embert megnyertek erre a célra, azokkal akarnak szerződést kötni, amit természetesen a nőiszabók uni- onja azzal ellensúlyoz, hogy a tagjait nem engedi dolgozni az ilyen “scab” műhelyekben. Dubov és társai a Taft-Hartley törvény alapján azt akarják kimagyarázni, hogy a unionnak éppen úgy nem szabad beleavatkozni abba, hogy a munkáltató követője volt MITHRA istennek. Ez az isten tulajdonképpen indiai eredetű, ahonnan átkerült Perzsiába, majd Rómába is, amikor a rómaiak érintkezésbe jöttek a perzsákkal. Erről az istenről Sir James Frazer “The Golden Bough” cimü müvében a következőket találjuk: “Azon keleti istenek közül, akik egymással versenyeztek hívőkért az egyre erősbödő Római Birodalomban a perzsa (Folytatás a 4-ik oldalon) melyik uniont ismeri el, mint ahogyan a munkáltató nem kényszerítheti a munkásokat arra, hogy melyik unionhoz csatlakozzanak. Ha a bíróság Dubov javára dönt, akkor a bona-fide unionokot mindenütt kompánia unionokkal próbálják majd felcserélni. Neceda, Wis. — Azt a kápolnát, amelyet két évvel ezelőtt azon a farmon építettek, ahol Mrs. Fred Van Hoof farmerasszonynak megjelent a Szüz- mária, most lebontották. A lebontást Moses F. Kiley érsek rendelte el, mert a kápolnát látogatták a buzgó katolikusok és ez nem hajtott semmi jövedelmet. Madrid — A spanyol újságok, bizonyára hivatalos inspirációra követelik, hogy Spanyolország vegye vissza Gibraltárt Angliától. Ezen cikkek bizonyára válasz gyanánt szolgálnak Angliának azért, mert az Egyesült Nemzetek Tanácsában az angol delegáció nem támogatta a^ Franco kormány elismerését célzó mozgalmat. Lake Success, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek Általános Tanácsa 43 szavazattal 5 ellenében elhatározta, hogy bizottságot küld ki annak kikutatására, hogy hol van az a másfél milliónyi hadifogoly, akik állítólag még nem tértek vissza a hazájukba. Egyes delegátusok azt mondották, hogy az eltűnt foglyokat az oroszok tartják visz- sza. Az oroszok tagadják s azzal válaszoltak, hogy a hadifoglyokat a nyugati hatalmak használják hadibázisok építésére Afrikában és a Távol-keleten. Augusburg, Németország — Ilse Koch, a “Buchenwaldi Bestia”, akit tömeges emberölésért és kínzásért újból bíróság elé állítottak, a terhelő tanúvallomások hatása alatt megtört, si- valkodni, majd kibaálni kezdte: “Vétkeztem, vétkeztem, bűnös vagyok!” Az őrjöngő nőt visszavitték a zárkába, de másnap az orvosok azt jelentették, hogy a “bestia” csak színleli az őrületet, mert azt hiszi, igy megmenekülhet a nagy büntetéstől. A tárgyalást folytatják. A vádlottat a nemzetközi bíróság életfogytiglani börtönre ítélte annak idején, de Clay generális 4 évi börtön után szabadon engedte.
