Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-12-09 / 1659. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. december 9. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL KATONA-LEVÉL KÉTSZERESÉRE NŐTT AZ ÉPÍTŐIPAR TERMELÉSE Az ötéves terv első évében megkétszereződött az építőiparban foglalkoztatottak száma és teljesen megszüntették ennek az iparágnak idényjellegét. A szovjet sztahánovista épitőmunká- sok többizben jártak Magyarországon és átadták nagyszerű munkamódszereiket. Mindez lehetővé tette, hogy a magyar építőipar az ötéves terv első évének felemelt előirányzatát magasan túlteljesítse. A felemelt előirányzat már -173.3 százalékot irt elő, azonban már november elején 193 százaléknál tart a tervteljesitésben a magyar építőipar. Ez azt jelenti, hogy kétszerarpiyi uj gyárat, lakóházat, iskolát, kórházat építenek ebben az évben, mint tavaly. 1951-ben természetesen még ezt a keretet is erősen kibővítik. A terv előirányzata 1951-re, az 1949 évihez viszonyítva 285 százalék, azonban az eddigi jó eredmények alapján nem kétséges, hogy a magyar építőipar ezt az előirányztot is túl fogja teljesíteni. MEGJUTALMAZOTT PEDAGÓGUSOK Még félesztendő sem múlt el azóta, hogy a magyar népi demokrácia kormányzata a kiváló eredményt elért pedagógusokat kitüntetésben és komoly összegű pénzjutalomban részesítette és már ismét sor került a munkájukkal kitűnt óvodai, általános iskolai, középiskolai, iparos- tanuló iskolai és kollégiumi nevelők újabb megjutalmazására. Ez alkalommal a jó pedagógusokon kívül az iskolák hivatalsegédeit és egyéb iskolai segégsze- mélyzetet is megjutalmaztak. Külön, magasabb összegű jutalomban részesültek azok a pedagógusok, akik a nevelésben kiváló módszertani és technikai újításokat vezettek be. 2000 VAGON NEMESÍTETT VETŐBURGONYA Ismét 2000 vagon vetőburgonyával segíti a Szovjetunió a magyar mezőgazdaságot. A vetőburgonya kiváló minőségű, betegségnek ellenálló és bő ter- mőképességü. Magyarországon már ismert fajtákból áll. Olyan fajtákból, melyek alkalmasak a magyarországi éghajlati és talajviszonyok mellett nagy termésátlagok elérésére. A 2000 vagon vetőburgonyát kizárólag továbbszaporitásra használják fel. Az a cél, hogy lehetővé tegyék az eddigi alacsony burgonya-termésátlagok megjavítását. ÉPÜL AZ ALUMINIUM HID Szabadszálláson a hídépítés fejlődésének uj szakaszát nyitja meg az épülő uj aluminium hid, melynek tartószerkezetét már beszerelték. A hid szerkezete aluminium-tövözetből készült és teherbírása azonos az acéléval. Készítését hosszú kísérletek előzték meg, igy az Alumínium- kutató Intézetben, a Győri Vagongyárban és a Rákosi Mátyás Müvekben végeztek kísérleteket hosszú hónapokon keresztül, amig sikerült a legmegfelelőbb aluminiumötvözetet előállítani. A szabadszállási hidat a háború során felrobbantották. Az uj aluminiumhid, amelyet pálya- szerkezetének elkészülte után november végén adták át a forgalomnak, a Szabadszállás és Kecskemét közötti forgalmat könnyíti meg, jelentős kerülő- utat takarítva meg a környék dolgozói számára. UJ ISKOLAI FELSZERELÉS Az általános iskolákat még az idei évben újabb felszerelésekkel bővítik ki. December 31-ig 750 tantermet rendeznek be. Többek között 18 ezer darab kétszemélyes padot helyeznek el az iskolákban. Teljes felszerelést kap 140 újonnan épített tanterem. # Az általános iskolák még ebben az évben — az eddigi 545 fizikai és 100 kémiai laboratóriumon kívül, további 300 fizikai laboratóriumot kapnak. Az eddig kiosztott 1300 rádión és háromezer hangszórón kívül újabb ötszáz hangszórót küldenek az általános iskolákba. A MAGYAR HAJÓPARKOT ÚJJÁÉPÍTETTÉK A felszabadulás után — a fa- sizták pusztítása nyomán — a magyar hajóparkból mindössze egy gőzhajó maradt épen s a hajóállomások nagy része megsérült. kiégett. Azóta a magyar hajózás is hatalmas fejlődésen ment keresztül s ma már ott tartanak, hogy a magyar hajópark, z 1938-ashoz viszonyítva 108 százalékra emelkedett. 1950-ben a személyszállító hajók 22 százalékkal több utast szállítottak, mint 1938-ban. A Szabadkikötő forgalma 1938-hoz viszonyítva 200 százalékkal emelkedett. Épül az ország A Selypi Cementmüveknél korszerű szállitó-alagutat építettek. Ezen az alaguton keresztül szállítják a portland-cement előállításához szükséges nyersanyagot a malomba, az eddig sok időt és munkaerőt igénylő csille- szállitás helyett. A korszerű szállitóalagut az üzem termelésének 20 százalékos emelkedését eredményezte. A Turkevei “Vörös Csillag” termelőszövetkezeti csoport életéről, mindennapi munkájáról film készül. Az őszi felvételeket, az őszi mezőgazdasági munkákról — most készítik Turkeve városban. Kecskeméten talajvizszintet megfigyelő állomást létesített az Országos Vízgazdálkodási Hivatal. A kutatóállomás igen fontos ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogyan lehet az alföldi talajvizeket ipari és öntözésgazdálkodási célokra felhasználni. Cegléden a termelőszövetkezeti csoportok az aszály ellenére is jelentősen magasabb ter“GYÖNGYÉLET a katona élet”. Koreából levelet irt szilleinek Chicagóba egy “vitéz ur” és keservesen panaszkodik, hogy a rettenetes hidegben még mindig nyári mundérban harcolnak a vörösök ellen. Panaszkodik, hogy már harmadik hónapja, hogy nem kaptak fizetést. A részükre elrendelt sört sem kapják, amely néha-néha felvidámi- taná őket s az egész vidámság, amely ezen a környéken van, az a részeg tisztek vidámsága — panaszolja a fiú. Én nem iszom sört — mondja, — de fáj az, amikor látom, hogy tisztjeink lerészegednek és minekünk meg mindenféle posványos vizeket kell innunk. “Itt már hideg téli idő van. Igen kérem, küldjenek egy kötött kabátot, fülvédőt és egy meleg nyaksálat. Volt egy kályhánk, amely néhányunkat melegen tartott, de egy tiszt elvitte magának, azzal a megjegyzéssel, hogy azt mi nem érdemeljük meg.” “Karácsonyra nem kívánok sokat, csak azt, hogy otthon szeretnék lenni. A húsz dolláros checket, amit küldtetek megkaptam és be is váltottam, öt dollárt elköltöttem 15-öt pedig kölcsönöztem öt társamnak, ikik közül kettő már halott. A második checketeket is megkaptam, nagyon szépen köszönöm. Ha visszakerülök Japánba, felhasználom, hogy telefonon felhívlak benneteket.” A család jelentette a Chicago Tribun-nek, hogy a kért dolgokat, téli ruhát, kesztyűt, elküldték fiuknak. A fiúnak az apja nem munkás ember, hanem egy bankár. Ezért látott napvilágot fia levele. Nevét elhallgatják, nehogy a fiúnak bán- tódása essen. Ugyan ilyen jelentések érkeztek Korea minden részéről a hadügyminisztériumhoz, amelyben a közlegények panaszkodnak, hogy zord téli hidegben, nyári ruhában harcolnak. Természetesen a hadügyminisztérium, valamint a koreai hadvezetőség mosakodik és jelenti, hogy a téli ruhákat már kiosztották mindenfelé s talán vannak olyan előőrsök, akiket még nem ért el a szállítmány.” A fenti levél ez év november 8-án keltezett és vázolja, hogy milyen “gyöngyélet a katona élet”. A fiú, aki most töltötte be 18-ik életévét, harmadik éve van a hadseregben, amelyből 2 évet Japánban töltött el. Ugy- látszik, hogy alig múlt 15 éves, amikor szolgálatra jelentkezett, úgy gondolta, hogy gyöngyélete lesz, amikor hazájának demokráciáját védelmezi a sárga faj ellen. Ezeket a fiukat szeretik a hadseregben, mert ezek nem méseredményt értek el kukoricából, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A ceglédi “Táncsics” termelőszövetkezeti csoport nagyon gyenge minőségű földjén az aszály ellenére is elérte a 22 mázsa és 20 kg. holdankénti átlagot, ugyanakkor az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjén csak 17 mázsa volt az átlagos termés. I tudják értékelni az életet és vakmerő bátorsággal mennek az I ütközetbe és évek kellenek ahoz, ! hogy meglássak, hogy tudatára ébredjenek, életük, testi épségük értékelésének. Ezért nem kellenek a hadseregbe a 35-45 évet meghaladt emberek, mert azok nem a hazát, nem a demokráciát értékelik, hanem az életet. Ezért nem jó katonák és ezért nem is kellenek. Eléggé szomorú dolog az, hogy az emberiség túlnyomó részének akkor jön meg az esze, amikor életének alkonyatán van. Az a magyar közmondás, hogy a “svábnak negyven éves korában jön meg az esze”, az egész emberiségre alkalmazható. Ezek már kiábrándultak abból a gyöngyéletből, amelyet a katonai szolgálat nyújt számukra. De nem csak Koreából jönnek a panaszos levelek, hanem innen az Egyesült Államok barakjai- ból is. Napról-napra közölnek a kapitalista lapok, egy-egy súlyos panaszt, vádat. Több katona a hadügyminisztériumhoz címzett levelében panaszt, vádat emel a vasúttársaságok ellen azért, mert amikor qgyik barakból a másikba, vagy amikor egyik tengerpartról a másikig szállítják őket, az állam által fizetett Pullman kocsik helyett, marhaszállitó vagonokba zsúfolják be őket. Már itt rá kellene, hogy eszméljenek arra, hogy a vasúttársaságok hazafisága is éppen olyan, mint az élelmiszer uzsorásoké. A mai társadalmi rendszerünkben a kizsákmányoló osztály vallása a dollár, hazafisága a profit. Az amerikai kapitalista osztály, amely uralja vagy uralni kívánja az egész világ piacát, 1940-ben, mielőtt Amerika is belekeveredett a második világháborúba, a nagy hatalmas korporációk 9 billió 300 millió dollár tiszta hasznot vágtak zsebre és az azt követő években rohamosan emelkedett profitjuk, úgyhogy már 1948-ban ugyan ezek a korporációk 34 billió dollárt zsebeltek be. Minden jel arra mutat, hogy az 1950-es profit felülfogja haladni az eddig elért minden magasságot. Az Egyesült Államok kongresszusa, mielőtt feloszlott, igyekezett a bérrabszolgák keresetét megadóztatni, de vonakodott attól, hogy a túl magas haszonra dolgozó kapitalisták kapzsisága által felidézett profitot is megadóztassa. Igaza volt R. F. Rish, Pennsylvania állam egyik képviselőjének, amikor felszólalásában megtámadta képviselő társait, hogy a kongresszus annyira felemelte az élelmiszerek árait, hogy nagyon sok amerikai nem képes azt megvásárolni. Megtámadta őket, hogy amikor Amerika népe éhezik, nélkülöz az élelmiszerek óriási részét Marshall dollárok fejében külföldre szállítják. Beszédét azzal fejezte be, hogy ennek a képviselőház tagjainak szükségük van egy jó elmegyógyászra, aki megvizsgálja fejeiket. Nagy ritkán még a képviselőházban is, mondanak igazságot, de azért a nyuzás tovább folyik. Köhler.
