Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-11-25 / 1657. szám

1950. november 25. BÉRMUNKÁS 7 oldal Rossz hírek Európából Irta: DREW PEARSON WASHINGTON — Mostaná­ban elgondolkoztam azon lehan­goló dolgokon, melyek a világ külömböző helyein történnek, melyeket elfeledtünk a választá­sok alatt. Itt vannak némely hirek, me­lyek Európában történnek, de nem kerülnek az első oldalra headline-nak, mert mi annyira belevoltunk merülve azon harc­ba, hogy kik kerülnek uralomra, a Potomac folyó nyugati part­ján. Olaszországban, mely orszá­got mi évente egy billió dollár­ral segitettük, nagy feliratok vannak angolul: “Menjetek el a pokolba és vigyétek magatokkal a pénzeteket”. Ez nekünk szól. A feliratokat a kommunisták sugalmazták, de a lakosság egyharmad része kommunista. Eltekintve a kom­munistáktól, nagy volt a zúgo­lódás, amikor a McCarran tör­vényjavaslatot elfogadták, mely megvonta az olaszoktól a beu­tazási engedélyeket. Annyira nagy volt a zúgolódás, hogy az olasz parlamentben komolyan tárgyaltak olyan javaslatot, mely szerint kitiltsák az ameri­kaiakat, sőt még a Marshall ter­vezet tisztjeit is. Ámbár a turis­ta forgalom a legnagyobb bevé­tele az olaszoknak. Ez nem kellemes kép, de nem szükséges, hogy fejünket a ho­mokba dugjuk a tények elől. Olaszországban 4 millió mun­kanélküli van. Nagy a külömb- ség a vagyonosok és a szegé­nyek között. A földreformot késleltetik, akadályozzák, me­lyet a kommunisták nagyban ki­használnak, mint sehol máshol. A tény az, hogy a kommunista párt második helyen áll az egész világon. Legtöbb észak olaszor­szági városban kommunista pol­gármester uralkodik. Háború esetén az blaszorszá- gi védelem széjjel pukkadna, mint a bugyborék. Ez nem kel­lemes hir. Mégis nekünk emlé­kezni kell, hogy ez egy nemzet, melyre mi támaszkodunk, hogy az ellent áll a vörös hadsereg­nek. FRANCIAORSZÁGBAN van a világ harmadik legerősebb kommunista pártja. Ámbár meggyengitve a Marshall terve­zet (dollárok) által és a száz­éves baráti érzés amerikai szer­ződés folytán. A francia kom­munista párt még mindig elég erős, hogy megakadályozza a fegyverkezést és a háborút is. Még fontosabb, ha a háború jön, a francia kommunisták egy erős csoportot tudnának meg­szervezni, a szabotázs és a for­radalomra. Körülbelül 15 száza­léka a francia hadseregnek kom­munista, akik a Vichy (reakci­ós) tisztek alatt szolgálnak, mely nem egyezik meg. Az eredmény: Franciaország nem tudna tovább, mint 48 órát ellentállni a vörös hadseregnek. Franciaország fontos eredmé­nyeket ért el a Marshall terve­zet következtében, de az átlag­ember nem érti azt meg, nem látja meg, hogy a kenyerüknek legnagyobb része Amerikából i jön, hogy a mostani prosperitás Samu bácsitól jön. Ők nem ellenségesek Ameriká­val szemben, csak cinikusak és jólaktak a háborús beszédekkel. Ők már nagyon sokat harcoltak. Ha a következő háború jön, ak­kor ők ülve akarnak maradni. A Marshall tervezetet nagyon jónak találták a gyárosoknak és a kormánynak. Ez felépítet­te a nagy hadiiparokat, segítet­te az urakat. De mit csinált a dolgozók fizetéseivel ? Azok még mindég alacsonyak. Ténylegesen, a Marshall terv elérte célját. Anélkül az egész Nyugat-Európa kommunistává vált volna régen. De azon orszá­gokban, melyek még nem kós­tolták meg a kommunista ural­mat, némelyek úgy gondolják, hogy érdemes volna azzal kísér­letezni. Másfelé is Európában a viszo­nyok hasonlóak. A két legerő­sebben dolgozó ország Hollan­dia és Norvégia, azok önön ma­gukat segitik. NORVÉGIA De a norvégiai hadügyminisz­ter bizalmasan a következőket mondta: “Mi a kiadásainknak 4-5 százalékát költsük fegyver­kezésre. Ha mi ezt felemeljük 22 százalékra, amint az ameri­kaiak követelik, elseperjük az összes eredményeket, melyeket a Marshall tervezettel elértünk. Mi lecsökkentjük az életszinvo- nalat, az ECA előttire. Röviden, ha nekünk fel kell fokozni a fegyverkezést, amint ti akarjá­tok, az azt jelentheti, hogy Nor­végiának ki kell lépni az Atlan­tic Szövetségből. Mi csak na­gyon kis szavazat többséggel fogadtuk el azt igy is. Ez az általános érzelem más európai országokban is. Ez rossz hir, de jobb ezt most megtudni, mint később. BELGIUM A prosperitásds Belgiumot irigylik egész Európában. Ez a legrosszabb dolog, ami az Egye­sült Államokat illeti, mert Bel­gium nem harcolt. Amikor az ellenség közeledett, Leopold király megadta magát. Most nem kell újjáépíteni az or­szágot, ipara nyilik mint a ró­zsa. Más nemzetek, melyek Bel­giumot vigyázzák, azt mondják: “Jöjjön a másik háború, mi is úgy csinálunk”. A koreai városok bombázása az amerikai repülők által, nem segiti ezt az érzést megváltoz­tatni. Ez fog velünk történni, ha a háború kitör Amerika és Oroszország között — jelentik ki az európaiak. “Mi leszünk a harctér, a mi városaink lesznek a célpontok”. Röviden: ha a háború kitör­ne Európában, az Észak Atlan­tic Szövetség országai nem har­colnának. De ha ezt előre tudjuk, mit tehetünk azokkal szemben? Közben, a legfontosabb dolog amire emlékeztetni kell Európát : illetőleg, hogy nekünk az em­berek eszéhez is apellálni kell, nem csak a hasukhoz. A has is fontos, az üres hasak megtölté­se volt az első munkánk Euró­pában. Miután az meg lett téve, nem szabad elhanyagolni az észt és a szivet. Másszóval; nekünk más reményeket kell Európának adni, mint azt, hogy ők lesznek a következő harctér a Harmadik Viláháboruban. JEGYZETEK Ezt mi láttuk, irtuk már éve­ken keresztül. Sőt az amerikai sárga szakszervezeti vezérek is hivatalosan jelentették, sőt még sokkal sötétebben mint Pearson hajlandó volt megirni. De mi­vel ez a Drew Pearson volt, aki a Marshall tervezetet egekig magasztalta, attól látta meg­válthatónak a tőkés rendszert a szocializmus veszélyétől, me­lyet a hatás kedvéért a legna­gyobb ferdités segítségével kom­munista veszedelemnek nevezett. Még ezen nagyon is hü, de hiá­nyos cikkében is szeretné lep­lezni a Marshall terv fiaskóját, a háború megkezdésének lehe­tetlenségét Európában. Nem Írja meg, hogy Olaszor­szágban, négy millió munkanél­küli annyit jelent, mintha itten 20 millió volna. Mivel az arány: 62 millió bérmunkás itten és 12 millió Olaszországban. Másszó­val egyharmada a munkásoknak munkanélkül van. Persze Pearson azt sem mond­ja meg, hogy ez is éppen a Mar­shall tervezet diktatórikus ren­deletéi folytán van. Mert az olasz gyáraknak nagy része csak részidőt és kevés emberrel dol­gozhat. Meg van nekik tiltva, hogy a keleti államokkal keres­kedjenek. Nyugatnak meg nem kell az olasz gyártmány, nekik is sok van. Olaszországnak van nagysze­rű szövőipara, de az angolok nem engedik meg, hogy az an­gol szövetekkel versenyezzenek. Van nekik golyóscsapágy gyára­ik, de az amerikaiak nem enge­dik meg nekik, hogy Magyar, Román, Lengyel, Bolgár, Orosz országoknak eladják azokat, vagy kicseréljék, nekik szüksé­ges búzára vagy más fontos élelmicikk vagy nyersanyagok­ra. Megirja, hogy az olaszok ke­nyere Amerikából jön, de azt nem, hogy sokkal olcsóbb és kész olasz ipari cikkekért kap­hatnának keletről, ha az ameri­kaiak megengednék azt nekik. Azt mit tudtuk és azért remél­tük, hogy az amerikai háborús uszitóknak nem sikerül Európát megint lángbaboritani, felper­zselni, széjjel bombázni, mert az Európai nép nem akar háborút. Ha az amerikaiak megindítanák, akkor azok ülve maradnak, vagy amint Pearson is, meg so­kan megvallják, a vörösökhöz csatlakoznának, hogy mentői hamarább véget vessenek a há­borúnak, a bombázásoknak, öl­döklésnek és azzal együtt a KA­PITALIZMUSNAK. Vi. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutaja. Hány regrutái verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? Rövid hirek az épülő Magyarországból Karcag városa az ötéves terv első esztendejében 2,861.000 fo­rintnyi beruházást kapott. Eb­ből 339 ezer forintot irányoz­tak elő fürdő építésére. A Kaposvári állami erdőgaz­daság dolgozói ez évi tervüket a tanácsválasztás előtti három nappal teljesítették. Jutalmul korszerű üzemi konyhákat léte­sítenek az üzemegységekben. Nemespáti uj községházát ka­pott. Szép ünnepséggel adták át az uj intézményt rendeltetésé­nek. A Nemesudvari “Kossuth” termelőszövetkezeti csoport a múlt év szeptemberében alakult 41 taggal. Tavasszal 10 uj tag lépett be. A csoport tagjai szor­galmasan dolgoztak, igen jó ter­méseredményeket értek el és szép jövedelemhez jutottak. Az ősszel 124 uj tag kérte felvéte­lét a csoportba. A Csongrádi községekben és tanyaközpontokban ez év folya­mán 22 artézi kutat fúrtak. Leg­utóbb Nagytőke, Kopács, Algyő és Lapis tó jutott uj, egészséges ivóvizü kúthoz. Az Oroszlányi bányatelepen az ötéves terv első évének egyik nagyszerű alkotását adták át rendeltetésének. Modern, köz­ponti fütéses általános iskolát kaptak a bányatelep gyermekei. A Diósgyőri Acélmű uj 250 tonnás keverőkemencéje ez év elején üzembe került. Ezzel pó­tolták a Martin-mü régi hiányos­ságát. A keverőkemence segít­ségével a Martin kemencék nyersvas adagolása a kohócsa- polások idejétől függetlenül vé­gezhető.' Most befejezéséhez kö­zeledik az uj 80 tonnás, Márz- kemence építése, amely az acél- termelést nagymértékben fokoz­za. Fejér megyében május óta 40 népkönyvtár létesült, ez év vé­géig pedig további 34 könyvtá­rat állítanak fel. Az év végére a kulturotthonok számát 25-re emelik. Pápán nemrégiben avatták fel a Textilgyár kulturotthonát és most pedig a volt Jókai film­színházat alakítják át társadal­mi munkával, ahol előadó, olva­só, játékterem és könyvtár áll majd a dolgozók rendelkezésére. Városi könyvtár létesítése is szerepel a város népművelési tervében. Az öcsödi Hármas-Körös-hi- dat teljesen helyreállítják. A hid vasszerkezetét a Ganz Ha­jógyár dolgozói határidő előtt már elkészítették. Tar községben, Heves megye pásztói járásában uj termelőcso­port alakult, 18 családdal, 150 kát. hold területen. A közelben lévő zabari állami gazdaság jó terméseredményeit és fejlett munkamódszereit látva, hatá­rozták el a község dolgozó pa­rasztjai, hogy ők is a nagyüze­mi gazdálkodás utján érik el könnyeb és jobb megélhetésü­ket. A Hajdú-Bihari állami gazda­ságok dolgozói október folya­mán 58 újítást nyújtottak be. A munkaverseny során megvalósí­tott újítások jelentősen meg­gyorsítják a munkákat és csök­kentik a termelési költségeket.

Next

/
Thumbnails
Contents