Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-11-18 / 1656. szám
1950. november 11. BÉRMUNKÁS 7 oldal Akik azt hiszik, hogy a dollár a mindenható isten (Vi.) Nagyon sokan vannak olyanok, nem csak itt Amerikában, hanem más országokban is, akik azt hiszik, hogy a dollár a mindenható isten. Vannak egyszerű munkások, parasztok, de sok intelligensnek név e z e 11 egyén; tanárok, professzórok, irók, politikusok. Nem csak azok, akik remélik megkapni és megszolgálni a mindenható dollárt, hanem azokról is lehet beszélni, akik azt kiosztani számítják, az arra rászolgált árulók között. Ezek között van Dr. Roy Chapmen Andrews, tudósnak nevezett egyén is, akiről a sok millió számban meg je 1 e n ő ‘Newsweek’ magazin a következő bemutatást irta: “Dr. Andrews tanulmányozta Kinát és a kinai népet. Harmincöt éven keresztül, kezdve 1916-ban, tudományos kutatásokat végzett Kina belső részeiben. Tibettől, Mongóliáig térképezte a Gobi sivatagot, sőt könyvet irt és cikkeket azon országról.” Ilyen felmagasztalás után az ember már azt hihetné, hogy a Dr. ur nagyon okos ember. Ha mi nem is, de az amerikai urak nem csak elismerik, hogy rém- ségesen okos tanácsokat tud a Dr. ur adni, hanem követik is a tanácsát. Vele együtt azt hiszik, hogy a dollárok birtoklása révén, ők uralhatják, megvásárolhatják az egész világot, népeivel együtt. A Dr. ur könyvei és tanácsai után igazodva, pénzelték Chian- got Kínában. Nem tanultak a múltból, most ez a Dr. ismét azt tanácsolja nekik, hogy vásárolják meg a kinai népet és akkor legyőzhetik a vörösöket. Persze Dr. Andrews még mindig azt a Kinát látja, amelyet dollárokkal meg lehet venni. DR. ANDREWS ÁLMODOZIK “Durván megmondva, az én tervezetem az, hogy ötödik hadosztályt kell szervezni Kínában, amely dollárral harcol a kommunisták ellen.” Ezt a teóriáját a Dr. ur hosszú elbeszélésekkel bizonyitja, melyben ismerteti, hogy a kinai nép nem harcolt a hadurak érdekében, ha csak nein fizették őket jól, mert mindig oda álltak, ahol jobban fizették őket. Ugyan akkor azonban nem meri beismerni, hogy az összes hadurak között Chi- angnak volt legtöbb dollárja, aranya, fegyvere, mégis csúfosan el kellett neki szaladni az anyaországból. Nem akarja tudni a tudós ur, hogy a kinai nép 5 billió dollárért sem állt Chiang mellé. A tudós Dr. azon zsoldos katonákról beszél, akiket ő is megvásárolhatott és pénzért oda- álltak, ahol azt Ígérték nekik. Hogy mennyire nem érti Dr. Andrews a nép igazi lelkivilágát, az UJ KÍNÁT, azzal bizonyitja, hogy ezen nagy fiaskó dacára is, még mindég dollárral akarja megvásárolni az embereket, persze csak is a legrosszabba- kat. Dr. Andrews a következő kijelentésével bizonyitja, hogy nem valami nagy tudós: “Fel kell ismerni, hogy a hadurak ideje ismét itt van. Meg kell kezdeni a földalatti ötödik hadosztály mozgalmat a kinai hadseregben és a kormánykörök között, az amerikai dollárokkal. A pénz olyan nyelven beszél, melyet a kínaiak megértenek és szeretnek. Egy néhány millió dollár, vigyázatosan elköltve, megmentené több ezer amerikai életét, csapást mérne a kommunistákra, melyet az oroszok nem tudnak ellensúlyozni, ez semlegesítené a kinai hadsereget minden határon.” \ “Mi graftnek nevezzük ezt, és mint becstelen dolgot bélyegezünk meg. A kínaiak nem úgy gondolkoznak, ők azt tartják, hogy az az ő szokásaik, ez meg- nem határozott, de törvényes jutalék szolgálataikért.” AZ EREDMÉNY Hogy az egész világon, de leginkább Ázsiában a népek lázadásának láncolata leginkább az ilyen mindenre kapható, korrupt, megvesztegethető dollárimádók ellen irányul és éppen Kínában nagy sikerrel egyesítette a népet az ilyenek elleni harc. Persze ez nem elég lecke a tudós Andrewsnak. Talán éppen Dr. Andrews könyveire, Írásaira, tanácsaira alapozták az amerikai dollárok urai külügyi politikájukat, más országok politikusainak megvásárlását. A Marshall billiókat talán éppen ezért osztogatták oly bőkezűen. A Dr. ur nem ismeri az igazi kinai népet és azok lelkivilágát, becsületességét, amit nem csak pár száz millióval, hanem 5 billió dollárral sem tudtak megvásárolni, pedig amikor a kinai urak voltak hatalmon nem' csak dollárokat tudtak osztogatni, hanem zsíros pozíciókat is. Most, hogy a megvesztegetett vezéreknek, politikusoknak nem könnyű a helyzetük, mert ma már börtön és halál jár az áruló munkájukért ha elfogják őket és igy még nagyobb összegekért hajlandók az amerikai urak szolgálatába állni. Ma már nem megszokott dolog amiért jutalom is jár, hanem nagy bűn, idegen hatalmak szolgálatában állni — az UJ KÍNÁBAN. Most már éppen az ilyen megvesztegethető kinai banda példáján tanulva, sikerült a kinai népet, — a becsületeseket, harcba állítani azok ellen, akik eladták hazájukat amerikai dollárokért. Ma már hazaárulóknak tartanak olyan egyéneket, akik hajiadók eladni hazájukat és visz- szaállitani azt a becstelen rendszert, melyben pénzért, főleg dollárokért mindent meglehet venni. Ezen mindenható dollárokba vetett hit, sok magyart, románt, csehet, németet megtévesztett, azok is azt hitték, hogy meg is kapják a megszolgált Judás pénzt. Most már ezek is láthatják, hogy egynéhány nagyobb vezérnek jutott azokból a’ sok milliókból, melyet nekik is Ígértek. Mentői több áruló akad, annál kevesebb jut egyre. Nincs elég amerikai dollár még arra sem, hogy az európai áruló urakat és azokban hivő egyéneket kifizessék. Mennyivel több dollár kellene a 450 millió kinai megvásárlására? Erre nem gondolt a tudós Andrews. Nem gondol arra a tudós és urai, hogy sok kinai és más nemzetbeli is, csak addig szolgálná a dollár istennőjét, amig rendesen kapná a zsoldot. NEM MINDENKINEK ISTENE A PÉNZ Amig az amerikai pénzfejedelmek hozzá vannak szokva, hogy pénzért ilyen tudósokat, diplomatákat, politikusokat, katonatiszteket, sőt munkásvezéreket is megvehetnek, könnyen hitelt adnak Dr. Andrewsnak. El sem tudják képzelni, még kevésbé hinni, hogy vannak egyének, akiknek becsületi kérdés a megvesztegetés, akiket nem lehet megvásárolni, sőt utálják, büntetik azokat, akikről megtudják, hogy eladták magukat. Ezek az ilyen megvásárolhatók elleni harcban jutottak hatalomra. Tudják, hogy ha megengednék, hogy a dollárimádók ismét hatalomra jussanak, akkor ezeket a becsületes, meg nem veszte- gethetőket kivégeznék. Ezek a becsületesek éveken keresztül harcoltak, áldoztak, az életüket tették kockára csak azért, hogy kiseperhessék a gonoszokat, a pénzimádókat a társadalom templomából. Ezek olyan áldozatokat hoztak, melyre pénzért senki sem volna hajlandó. Nem akarják tudni a tudósok, hogy éppen az ilyen megvásárolható vezérek, akik saját népeiket döntötték nyomorba, tették lehetővé a forradamat, kiérdemelték a legnagyobb gyűlöletet saját népeik részéről. Nem tudják, nem merik beismerni, hogy a hatalomra jutott nép, azokat legjobban gyűlöli és bünteti, akikről megtudják, hogy meg- vesztegethetők. A Marshall terevezet Chiang- nak, Rheenek, a görög királynak, a törököknek és sok megvásárolható politikusnak adott milliókat és ezeknek is csak ad- dik volt hatásuk, amig el nem fogytak. De az a hatalom, mely ilyen erkölcstelen, csakis pénzért cselekvő, saját népét is kizsákmányolja és azáltal önön maga ellen ingerli, forradalomba kergeti a népet. Mentői nagyobb, nyíltabb az ilyen megvesztegetés, megvásárlás, annál jobban felismeri a nép és elkergeti azokat, akikről maguk az amerikai urak, tudósok (?) megállapítják, hogy dollárokkal megvásárolhatók. Ezt a dollárokkal elvakitott urak, tudósok nem tudják megérteni, csakis azok értik meg, akik már nem pénzimádók, akik nem látják a dollárt mindenható istennek, nem borulnak le előtte, nem adják el magukat és országukat érte. De a pénzimádó urak még mindég az ilyen tudósokra hallgatnak, azoknak a tanácsait követik, azért omlik össze hatalmuk, amint összeomlott az őskori bálványok, hamis istenek és azoknak oltáraik, papjaik. Nyugati civilizáció Malay szigeten (Vi.) Eddig azt hittük, vagy legalább csak az volt szokásos, hogy farkasok, medvék és ragadozó állatokra adnak dijakat, amiért leölik őket. Most a civüi- zált angolok osztottak ki 1,835 dollárt Malayban azon favágó munkások között, akik állítólag négy kommunistát legyilkoltak fejszéjükkel. Ez bizonyitja, hogy az angolok a nyugati civilizáció terjesztésére ilyen dijakat tűznek ki, mely még Amerikában is elég nagy arra, hogy testvérét legyilkolja valaki, pláne ha rátudja fogni, hogy az vörös és amiatt nem hogy büntetést, hanem jutalmat kap. Vannak ezrek, akik ismerik az ázsiai állapotokat és ezek szerint olyan nagy pénz az a bizonyos 1.835 dollár, hogy valóságos kisértésbe ejti a népeket arra, hogy mentői több honfitársukat gyilkoljanak le. Ezzel szemben jajgatással jelentik azt is, hogy ezek a vörösök meg az üyen vérdijat felvevő, az angolokkal együttműködő honfitársaikat is éppen úgy legyilkolják, mint az angolokat, akik a vérdijat adják nekik és ezzel még több gyilkosságra buzdítják a favágókat. Akiknek sok évi nagyon nehéz munka után sem fizetnek annyit, mint egy- egy honfitársuk legyilkolásáért. Ezt a kis hirt tartsuk emlékezetünkben, majd vegyük elő amikor az angol-amerikai sajtó arról fog sírni, hogy a vörösök még malayiakat is legyilkolnak. Ezzel fogjuk tudni megérteni, megmagyarázni másoknak is, hogy MIÉRT. Ugyanez áll Indo- Kinára, Koreára, Kínára, Siám- ra, Burmára és sok más ázsiai országokra, ahol az angolok és amerikaiak terjesztik az ilyen civilizációt, testvérgyilkosságokért fizetnek nagy jutalmat. New York — Dacára annak, hogy az amerikai raktárakban jelenleg 540 millió gallon pálinkát tartanak, az alkohol ipar nem hajlandó a pálinka gyártás csökkentésére. Midőn a kormány kérte az alkoholipar tulajdonosait, hogy háborús célra több alkoholt termeljenek, ha mindjárt a likőr készítés csökkentése árán is, a likőr gyárosok azt felelték, hogy inkább felemelik az alkohol termelést a szükségletnek megfelelőleg, de nem csökkentik a pálinka gyártást. Valószínű, hogy abból is éppen olyan nagy hasznot nyernek, mint a háborús rendelésekből. Sacramento, Cal. — California állam közel 300,000 alkalmazottjából 43 veszítette el állását, mert nem Írták alá a “hü- ségesküt”, amelynek határideje november elsején lejárt. Az alá- nem-irók egy csoportja a kaliforniai állam Supreme Courthoz viszi az ügyet. Washington — Az “Office of Education” (U.S.) jelentése szerint 1950-ben az Egyesült Államokban 25,591,000 gyermeket írattak be az elemi iskolákba.
