Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-11-18 / 1656. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1950. november 11. f / George Bemard Shaw AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A 94 évet élt George Bemard Shaw halálával a világ egyik legnagyobb Írója és kétségkívül a modern korszak legnagyobb drámairója szállt sírba. A napilapok részletesen beszá­moltak a nagy Írónak november 2-án történt haláláról s azt meg­előző eseményekről; miként esett el Shaw a kertjében sétál­va pár héttel előbb és miként törte el az ágyék-csontját, amit meg kellett operálni; miként gyógyult volna fel ezen operáci­óból, ha a régebbi epehólyag baja ki nem ujul, ami végre is elvitte. írtak a lapok elég bőven az egyéni szokásairól, hogy csak­nem egész életén át vegetáriánus volt, aminek állítólag köszön­hette a hosszú életét; aztán megírták, hogy milyen szelle­mes volt, nagyon élesen tudott csipkedni s ebből eleget jutta­tott Amerikának is; megdicsér­ték a sok élvezetért, amit darab­jaival a színházlátogató közön­ségnek szerzett, de máskülön­ben olyan vállveregető megem­lékezést írtak róla, mint akinek szikrázó szellemessége dacára is nem volt ki mind az öt kereke, mert hiszen SZOCIALISTA VOLT. Ezt a bűnt nem bocsáj- tották meg neki még halála után sem. George Bemard Shaw 1856 julius 26-án született Dublinban, az Írek legnagyobb városában. Erre azonban soha sem volt büszke, mint az írek általában az ir származásukra. Iskolába csak 15 éves koráig járt, attól kezdve egyedül tanult, 20 éves korában Londonba ment azzal a szándékkal, hogy iró lesz. Az is lett, de nem egykönnyen. Első írásait nem vették figyelembe, megélhetését több lap számára irt szinháza és zenei kritikával kereste meg. Előbb mint kriti­kus lett ismertté, mert a Wag­ner zenét és az Ibsen drámákat erősen dicsérte, ami akkor szo­katlan volt. Úgy Wágner, mint Ibsen elismertetésében nagy sze­repet játszottak a Shaw kriti­kák. A “FABIAN” CSOPORT A “Widowers’ Houses” cimü első sikeres darabját 1892-ben adták. Attól kezdve csaknem minden évben jelent meg tőle egy másik sikeres darab, vagy pedig sikeres regény, polemikus irás vagy kritika. Az irás mellett igen tevékeny szerepet vitt a “Fabian” körben. Ezen csoportot H. G. Wells, J. Galsworthy és más hires Írók­kal továbbá a Webb (Sidney és Beatrice) házaspárral alakítot­ta a szocialista elmélet népsze­rűsítésére. A “Fabian” nevet Fabian Maximus Quintus római hadvezér után vették, akit a tör­ténelem úgy örökített meg, hogy az ellenfelével, Hannibál­lal nem állt ki nyílt harcra, ha­nem minden oldalról akadályoz­ta annak előnyomulását, kifá­rasztotta s akkor aztán leverte. Shaw és társai is úgy gondol­ták, hogy a kapitalizmust nyílt harcban nem lehet leverni, te­hát azt állandóan leleplezni és igy gyöngíteni kell. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az >.ii társadalom **»e *»e7-etét épitiük a régi társadalom keretein heHII A történelem azt mutatja, hogy ez az elmélet nem vált be. De azért Shaw és a Fabian tár­saság, de különösen a Webb há­zaspár érdemeit nem kell leki­csinyelni, mert segítettek fel­színre hozni mindazon érveket, amelyekkel a tőkés rendszer visszáságaira világosan rá lehe­tett mutatni. HIRES müvei Shaw leghíresebb darabjának a “Man and Superman” cimüt tartják, amelynek hőse a túl­zott intelligenciájú, társadalmi ujitó, a férfi jellem mintaképe, aki úgy véli, hogy megszabadí­totta magát a gyarló emberi ér­zelmektől, de a legnagyobb ter­mészeti erő, a szerelem legyőzi. “Arms and the Man” cimü drá­mája egyike a leghatásosabb antimilitarista müveknek. “Cé­zár and Cleopatra” és “Saint John” kitűnő történelmi drá­mák, “Major Barbara”, “The Doctor’s Dilemma”, “Pygmali­on”, “Back to Methuselah”, stb. mind kiváló társadalmi színmü­vek. Shaw írásait nem csak az uj eszmék tömege, hanem a szel­lemesség, a maró, de ugyanak­kor tanító jellegű szatíra teszik élvezetessé. Könyvalakban megjelent szín­darabjaihoz igen hosszú előszó­kat irt, amelyekben szocialista nézeteit ismertette. Mint később bevallotta, ezen előszóknak sem­mi összekötettésük sem volt a darabokkal, de a közönség azt hitte, hogy azok átolvasása után többet tudnak a színmüvekről is s azért buzgón elolvasták a szo­cialista értekezéseket, Shaw pe­dig titokban jót nevetett a dol­gon, mint később megírta. Shaw halálát az irodalmat ér­tékelni tudó emberek az egész vi­lágon gyászolják. (gb) követelték a rádiumot, a “szak­értők” tüzetesebb vizsgálat alá vették és akkor kitűnt, hogy 85 cent értékű festék miatt "csap­tak olyan nagy zajt. Moszkva — Moszkva lakossá­ga éppen úgy, mint a szovjet polgárok mindenfelé, három na­pos ünnepléssel emlékeztek meg az 1917-es forradalom 33-ik év­fordulójáról. A koreai számla (Vi.) Még vége sincs a koreai háborúnak, máris benyújtották a számlát az amerikaiaknak. Az Egyesült Nemzetek amerikai un­szolásra azon vitatkoztak, hogy mennyi kellene a koreai romo­kat eltakarítani, valamennyire is helyreállítani az ország közle­kedési és termelési eszközeit. Ben C. Limb, délkoreai kül­ügyminiszter számlája szerint legkevesebb két bülió dollár kell ezen célokra. Erre az amerikai küldött, aki tudja, hogy ezt Amerikának kell megfizetni, azt a kijelentést tette, hogy az sok, annyit nem is tudnának egyha­mar felhasználni a koreaiak. Persze Mr. Izidor Lubin, az ame­rikai megbízott nem vette számí­tásba azt az összeget, melyet a Rhee és Limb uraknak is kell fizetni, hogy tovább is hűsége­sen szolgálják amerikai uraikat. Sőt, mi úgy gondoljuk, azon borzasztó romboláskról jött je­lentések után, hogy azokkal még a romokat sem fogják tudni eltakarítani, még egy tizedrészét sem fogják tudni felépíteni a le­rombolt gyáraknak, hidaknak, otthonoknak. Úgy hisszük, hogy legalább annyi tízbillió dollár kell a felépítésre, amennyit a le­rombolásra használtak az ame­rikaiak. Nagyon őrültnek néz ki az egész. Először lerombolják, ar­ra költenek tiz billió dollárt, ak­kor megígérik annak felépítését, de már arra csak két billió dol­lárt is sokainak. Mi emlékezünk a hivatalos je­lentésekre, amikor városokat se­pertek el az amerikai bombázók a föld színéről. Azon városokban kórházak, gyárak, otthonok is­kolák voltak, amellett, hogy Dél- Koreában is rendszeresen fel­égették még a kisebb otthono­kat is, amelyeket nem tudtak széjjellőni, vagy bombázni. Ne sírjanak az amerikaiak, hogy nagy a számla, nagy volt a rombolás is. Amellett ez a két billió dollár csak a foglaló, a számlát minden évben fogják benyújtani és ha nem fizetik ki, azok is kommunistákká válnak. Ezzel ijesztik agyonra az ameri­kai urakat és fizetnek mint a katonatiszt. RÖVIDHULLÁMÚ ANGOL LE­ADÁS BUDAPESTRŐL Kanada és Amerika felé na­ponta angol nyelvű rádióleadás nyűik november 15-től kezdődő- leg. Standard times este 8 és 11:30-kor. Washington — A november 7- iki választásokon az Egyesült Államok 97 milliót számláló 21 éven felüli lakosság közül körül­belül 37,500.000 polgár járult a szavazó urnákhoz. Cairo — Pár nappal előbb az egyiptomi állami» rendőrség nagy zajjal jelentette, hogy 3 millió dollár értékű rádiumot foglalt le, amelyet csempészek Amerikából, vagy Angliából hoztak ide. Miután sehol sem Washington — A képviselőház hadügyi bizottsága az összeülő kongresszusnak a 60,000 tonnás “Fiat-top” (repülőgépet hordó) hajó építését fogja ajánlani, amely elég nagy arra, hogy az atombombát vivő repülőgépek is felszálljanak róla. Bellingham, Wash — Az a kis gép, amely a bankban az apró­pénz papirtekercske rakja az 50 centes tekercsbe 55 centet pa­kolt, bizonyítva, hogy már a gép is észrevette a nagy inflációt. Róma — Az olasz kommunis­ta lapok élesen támadják Mario Scelba belügyminisztert, aki ál­lítólag azt a hazugságot tette közzé az olasz lapokban, hogy Palmiro Togliattit, az olasz kommunisták egyik vezérét Moszkva ki akarja zárni a párt­ból. New York — Miután úgy a papír, mint a festék ára is emel­kedett, valószínű, hogy az újsá­gok árait újból emelni fogják országszerte.. New York — Dr. Tsueno Mu- ramatsu, a Nagoya (Japán) Egyetem professzora, aki tanul­mányútra jött Amerikába, azt mondja, hogy az utóbbi években az öngyükosok száma Japánban kétségbeejtően emelkedik. A professzor szerint ennek oka az, hogy a régi rendszerben felne­velt fiatalság az életet nem tart­ja értékesnek régi ideáljaitól va­ló megfosztása után. Ezért diá­kok, ápolónők, volt katonák és volt közhivatalnokok tömeg-ön­gyilkosságot követnek el.

Next

/
Thumbnails
Contents