Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-11-11 / 1655. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1950. november 11. OSZTÁLYELLENTÉT AZ INDUSTRIAL, WORKERS OF THE‘WORLD IPARI SZERVEZET ELVINY1LATKOZATA A koreai háború áldozatainak száma ez év október 1-ig hat- százhatvan halott, tizenhárom ezer sebesült és négyezer eltűnt. Eddig szól az Egyesült Államok hadügyminisztériupiának jelen- tése a koreai háború veszteségeiről. Azok számára, akik értékelni tudják az emberéletet, eme jelentés rövid, de velős. Az Egyesült Nemzetek seregei északra vonulnak. Észak-Ko- rea területe nem nagyobb, mint New York állam. Lakossága 9- 10 millió között váltakozik, na- gyobbára mezőgazdasággal foglalkoznak. Hegyes, sziklás területén, nem képesek annyj élelmet termelni, hogy a lakosságot eltudná tartani. Kevesebb mint fél millió azok száma, akik az ipari telepeken dolgoznak, úgymint vegyészeti, acél, erőfejlesztő telepeken, finomító és szövő iparokban. De ezek az ipartelepek ma romokban hevernek, bombázások által, a nagyobb városokkal egyetemben. Észak-Korea szomszédságában fekszik Manchuria, amely a kommunista Kina ipari gócpontja. Korea észak-keleti határán fekszik Szibéria. Ha az Egyesült Nemzetek seregeinek sikerül Észak-Koreat legyőzni, akkor az amerikai repülők, alig száz mérföldnyire lesznek Muk- dentől s 75 mérföldnyire Vladi- vosztoktól. Ezért van szüksége az amerikai hadsereg vezetőinek, hogy Észak-Koreát elfoglalják. Észak Korea területe, 8-10 ezer láb magas hegyekkel van boritva. Sebes patakokkal és folyókkal szelve. Utai nagyon rossz állapotban vannak és a lakosság legnagyobb része a hegyek közötti falvakban lakik, amely hadászati szempontból igen veszedelmes. A nép idegen gyűlölő és bosszúálló. Guerilla hadászatra hosszú időre fel vannak szerelve. Pyongyang, ÉSzak- Korea fővárosának lakossága nem haladja meg a 300 ezret. November havában beáll az erős hideg szél, télen a hegyek között 40 fok zérón aluli, igen tartós, nedves hideg van, amely ellen védekezni a nyugati államok népének csaknem lehetetlen. A második világháborúban, a japánok elleni harcoknál Aleutian és Bulge területeken, amelyek megközelitőleg sem olyan zord, mint Észak-Korea az idő viszontagságai több katonát öltek meg, mint az ellenség golyói. Az észak-koreai nép hozzá van szokva ezen időjáráshoz úgy annyira, hogy a legnagyobb hidegben puszta kézzel, hajadon fővel dolgoznak és állitják elő napi szükségleteiket. A japánokat a második világháború alatt, amikor megszállták Észak-Koreát, dacára annak, hogy a lehető legmelegebben voltak öltözve, ezrével szállították a kórházba mert lábuk, kezük arcuk elfagyott. Automobilok, tankok repülőgépek, ágyuk, sőt még a fegyverek használata is csaknem lehetetlen, mert az olaj megfagy bennük, vagy rajtuk. Az Egyesült Államok hadseregei arra törekszenek, hogy teljesen lehetetlenné tegyék az észak-koreai seregeket és megszüntessék a 38-as határvonalat, Lee kormányzati rendszert vagyis egy “modem demokráciát” kívánnak életbeléptetni. Az észak-koreai seregek elvannak tökélve, hogy minden áron és bármilyen áldozatokkal is, fentartják azt a jogot, hogy saját hazájukban, a saját kormányzati rendszerük alapján élhessenek. Az Egyesült Államok seregeinek hadvezetősége jogosnak tartja, hogy Amerika “érdekében és védelmében” leverje és megszállja Korea teljes területét és felfegyverezze annak népét az orosz vörös mumus ellen. Fegyvereket fognak szállítani Koreába, ugyan úgy, amint azt tették a második világháború előtt, amikor Japánnak fegyvereket és lőszereket szállítottak, amelyekkel aztán később az amerikai fiuk életét oltották ki. Vagy az első világháború előtti amikor segítették felépíteni a német militarizmust és aztán egymással szembe állottak, s az amerikai fiuk az amerikai fegyverek és lövegek áldozataivá váltak. Ugyanezt teszik ma. A legyőzött nácizmust Nyugat- Németországban lábra állitják és újból felf egy vérzik az amerikai polgárok adójából s az amerikai fiuk életének árán. Ez a kapitalizmus, ez a szabad ipar és kereskedelem. Az Egyesült Államok kormánya és hadvezetősége elkívánja foglalni Németország és Japán után az Atlantic és Pacific óceánokat, Észak és Dél-Koreát, Formosát, Kelet és Közép-Euró- pát, Irániát és még néhány más helyet, hogy Amerika érdekében és védelmében biztosítva legyen. Ha ezt szabad Amerikának, miért nem szabad Oroszországnak, hogy ugyan azt tegyék, az ő saját országuk népének érdekében. Amerika Japánban, Nyu- gat-Németországban tartja és napról-napra' növeli hadseregét, most áztán megszállja Észak- Koreát, ami által határos lesz Oroszországgal. Mit szólnának az amerikai hadvezetőség és a kormány, hogy ha Oroszország a saját érdekeinek védelmében megszállná Mexicot vagy Kanadát? Hogy ha az amerikai fegyverek és atombombák veszélyeztetik az orosz társadalmi rendszert, miért nincsen joga az orosz hadvezetőségnek felkészülni az amerikai fegyverek és atombombák elleni védekezésre. Amerika felkivánja fegyverezni a népi demokráciák és Oroszország ellen az egész vüágot, miért nincsen joga Oroszországnak ugyan azt tenni. Az amerikai demokrácia a tőkések számára kiválságosabb, mint az orosz társadalmi rendszer. Az igazi demokráciában legyen szabad minden ország népének, saját maga által megválasztott eszközökkel irányítani a közügyeket, anélkül, hogy egy másik állam, kiépített militarizmusa veszélyeztetné azt. ANGOLORSZÁG legveszedelmesebb war mongere Church- hill, újból támadást intézett az angol “szocialista” kormány' elA munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek liiilliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbenl összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport eUen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy7 megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nem sak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ui társadalom ww»r éeitiliU a rfri társadalon- keretein beMtl len. A konzervatív párt több mint 4 ezer küldötte előtt kijelentette, hogy “A szocialisták balkezes politikája veszélyezteti Angliát, amely a kommunisták karmai közé zavarja az ország népét”. Felhívta a küldöttek figyelmét, hogy “még csak egy lökés kell és kizökkentik a “szocialista” kormányt a nyeregből és helyét elfoglalja egy progresszív, előrelátó adminisztráció, amely nem fog ismerni sem osztályokat, sem rabszolgákat, vagy dogmát, amely hatalmassá és szabaddá fogja tenni az angol birodalmat.” Angolország népe az elmúlt világháború óta kísérletezik az úgynevezett munkás párt féle “szocializmussal”. Amolyan Berger Victor-féle szocialista rendszert kívánnak létesíteni. Kiakarják adóztatni a lordokat, az ipari mágnásokat a tulajdon jogaikból. Busás áron megvásárolják, vagyis kártalanítják az angol tőkéseket és a kormány veszi át a telepeket és a bérrabszolgákat továbbra is a kártalanított ipari mágnások felügyelete alatt zsákmányolják ki. Éppen úgy, mint itt Amerikában a kormány átvette a vasutakat és a vasúti mágnásokat, igazgatókat, egyenruhába öltöztette, s a vasutak munkásai robotolnak tovább, heti 48 órát, minden más ipari munkásokat megszégyenítő alacsony órabérek mellett. Állami kezelésbe vannak Amerika vasutai és erre a Chicago Tribune azt irta, hogy a szocializmus felé halad az “igazságos osztás” kormánya. Ezt a fajta “szocializmust” meggyülöltetik nem csak a vasutasokkal, hanem minden más iparok bérrabszolgáival is. Angolország, Amerika és a világ kifejlett ipari államai bérrabszolgáinak nem a politikusokra kell, hogy bízzák saját ügyeik intézését, hanem azt ők saját maguk, forradalmi ipari szervezeteik kiépítése által kell, hogy szorgalmazzák. Nem a politikusok által irányított “szocializmusra”, hanem a munkások által vezetett, irányított ipari demokráciára van szükség. Ez az egyetlen ut az egész világon a munkásosztály bérrabszolga- ságbóli felszabadulásához. THOMAS B. FUGATE nevű képviselő kortes beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak 450. teljesen / kész atombombája van raktáron. És hogy az amerikai repülők 12 órán belül Oroszország nagyobb városaira öt-öt ilyen pokolgépet tudhak ledobni. Ez a honatya, több mint valószínű, hogy minden szemhunyorgatás nélkül mondta azt. Nem is törődve a tízparancsolat azon mondásával, hogy “Ne ölj”. Ez sem ő előtte, sem pedig a többi istenfélő és imádó nagyképüsködők előtt nem számit. Ők itt kívánják élni, a mesebeli mennyországot, a földön. Köhler. DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSÄHOZ november 4-ig: M. Bakos, Cleveland ......... 3.00 A. Siskó, Toronto ............. 4.25 M. Krieger, New York..... 1.00 J. Lissy, Phila ................... 3.00 J. Hovantzi, Chiago ___ 1.00 A. Erős, Los Angeles ....... 3.00 J. Szoboszlay, Cleveland .... 2.00 M. Huszka, Detroit........... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh..........50 Bérmunkás olv., Akron _30.00 A. Kovács, New Brunswick 2.00 Bérmunkás olv., N. York 35.00 M. Pilcsuk, Cleveland ........ 1.00 S. Vendel, Painesville ....... 2.00 A. Sipos, Madison ............. 2.00 L. Kovács, Buffalo ............ 3.00 J. Hosszú, E. Chicago....... 1.50 I. Márkusz, Pittsburgh..... 1.00 Jos. Takach, Cleveland..... 3.00 F. L. Menyhért, San Diego 1.00 Julia Bécsi, Phüa............... 5.00 A. Remenár, Bethlehem .... 2.00 L. Lakatos, Canada........... 1.00 Ch. Kolozsváry, Cleveland 2.00 M. Kurucz, Cleveland ___ 2.00
