Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-11-04 / 1654. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. november 4. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A ZSOLNAY LESZ KÖZÉP- EURÓPA LEGMODERNEBB KERÁMIA LABORATÓRIUMA Pár hónappal ezelőtt még ár­nyas fák uralták a Zsolnay-gyár aisó udvarát, ahová csak ritkán hallatszott a lüktető gyár zaja. Csend volt. Ma lázas épitőmun- ka folyik ezen a helyen. Beton­keverő gépek öntik a betont a vashuzalok közé, dong az egész körnvék az ácsolási munkáktól. Az épületen egy emelet már kész. Csupa vas, beton, üveg lesz az egész, tágas, nagy abla­kokkal, modern berendezéssel. Az uj épület kerámiai laborató­rium lesz, hozzátehetjük: Közép- Európa legmodernebb kerámiai laboratóriuma, 1950. december 31-re elkészül a leboratórium. Örömmel néznek az uj labo­ratórium felé á munkások, ha arra járnak. Ők épitik, övék lesz. Tudják, hogy miből jut az épí­téshez a millió forint. Valameny- nyinek válasza: a többtermelés­ből. Abból, hogy állandóan töb­bet termeltek és termelnek. Büszke szavaik számokban igy festenek: 1938 termeléséhez vi­szonyítva, 1948-ban 115 száza­lék, 1950-ben 202 százalékkal haladták meg az 1938-as terme­lési mennyiséget. Hát ebből jut a laboratórium építésére, meg abból, hogy övék a gyár, az or­szág. Ebből kerül három millió fo­rint nemcsak építésre, hanem a legmodernabb kísérleti berende­zések beszerzésére, amelyek mind a többtermelést emelik és hirdetni fogják a magyar dol- gpzó nép, a Zsolnay-gyár mun­kásainak építő munkáját. A vastagtörzsü fák között téglarakások, homokbu c k á k, gerendák, feljebb kőművesek készítik a külszíni tér betonozá­sához szükséges deszkázatokat. A külszíni kísérleti térről, a föld­szintről 10 méter magasba nyú­ló kísérleti terem látszik. Ide szerelnek majd két 300 ezer vol­tos transzformátort, a lökés­gerjesztőt, amely a villámcsapá­sok feszültségének megfelelő, 1 millió 600 ezer voltot állít majd elő. A nyomógép, amely 100 ezer kiló nyomást ad a kísérleti vizs­gákra bocsátott szigetelőkre, a szakitógép, amely 25 ezer kilós erővel próbálja szétszakítani a belérakott szigetelőket. A bal­oldalra kerül a sinenmozgó fe­szültségmérő, amely 100 ezer voltos feszültséggel méri a szi­getelők teherbírását. A külszíni kísérleti helyen árammal teli­tett huzalokon kifeszitett szige­telőket helyeznek kitéve az idő­járás viszontagságainak; hogy bírják a megpróbáltatásokat, az esőt, hőt, fagyot. Büszkesége lesz ez a magyar kerámiai iparnak. Büszkesége lesz a dolgozóknak, mert ezzel a laboratóriummal milliós értéke­ket takarítunk meg magunknak. Nem kell többé kész külföldi szi­getelőmintákat venni, nem kell többé még kilépni sem a gyár kapuján, mert itt bent az üzem­ben, nálunk kísérletezzük ki azo­kat a szigetelőket, tökéletessé téve azokat a fajtákat, amelyek a legalkalmasabbak országunk villamosításához. Emellett majd kutatómunkát is lehet folytatni, hogy melyik anyagkeverési mód a legjobb a dolgozó munkájá­hoz. Uj fejezetet jelent ez a gyár, a kerámia ipar fejlődésé­ben. GANZ VILLAMOSSÁGI GYÁR A Ganz Villamossági Gyár kapuján belül minden a három­éves terv győzelmeiről, az öté­ves terv első évének sikereiről beszél. A meemunkálómühely pompás, ötemeletes vasbenton- épülete helyén a hároméves tér» megindulása előtt fából össze­tákolt bódék álltak. A hároméves terv alkotása a Ganz Villamossági Gyár nagy­szerű transzformátor-mühelye is. Közvetlen szomszédságában pedig a most épülő vasbeton­épület már az ötéves terv aján­déka. A földszint és a második emelet már az uj gépek munká­jától zajlik, harmadik emeletén az énitőmunkások versenyeznek a terv határidő előtti teljesíté­sén. Már az ötéves terv első évé­nek eddigi 9 hónapjában is ha­talmas beruházásokkal gazda­godtak a Ganz Villany dolgozói s velük együtt az egész magyar dolgozó nép. A hatalmasarányu építkezések mellett több mint 50 nagyfontosságu uj gép is ke­rült a gyárba ez alatt az idő alatt. Az első év beruházásainak összege megközelíti a három­éves terv során történt beruhá­zások teljes összegét. Az ötéves terv második évében, 1951-ben tovább emelkedik a beruházási összeg. Az ötéves terv keretében ed­dig történt beruházások jelen­tős részét fordították kulturális és szociális célokra. A kulturház- ban többezerkötetes műszaki, ideológiai és szépirodalmi mü­vekkel felszerelt könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Az öt­éves terv eredménye a három­éves ’terv során készült és a nemrég kibővített tanműhely végleges berendezése és üzembe­helyezése is. Az üzem bölcsődéje, ahol most 130 apróságról történik gondoskodás, egyike az ország legkorszerűbben felszerelt üze­mi bölcsődéinek. ^Ugyancsak a szociális beruházások eredmé­nyeként gyarapodtak az öltözők 736 uj szekrénnyel. A Ganz Villamossági Gyár dolgozói lelkes örömmel, mint sajátjukról beszélnek mindarról, amit az ötéves terv adott nekik, viszont termelési eredményeik arról tanúskodnak, hogy jó munkával hálálják meg a ma­gyar állam gondoskodását. 141,000 ÓVODÁS GYERMEK Amig 1945-ben 1214, addig 1950-ben már 1788 óvoda műkö­dik Magyarországon. Ebből 1120 állami, 225 fővárosi, 280 üzemi óvoda és 163 olyan nap­közi otthon, amelyben iskolás és hároméven aluli gyermekek is ■j 1949-ben 2097, 1950-ben már 2155 óvónő foglalkozik a gyer­mekekkel. Az 1950-es évben közel 141.- 000 az óvodákban foglalkozta­tott gyermekek száma. Az öté­ves terv folyamán 1844 uj óvó­nőre lesz szükség ahhoz, hogy negyvenes létszámú gyermek- csoporttal egy óvónő foglalkoz­hasson. Az 1949-50-es iskolaévben 800 óvónő vett részt továbbképző tanfolyamon. Nagy súlyt he­lyeznek az óvónők politikai és szakmai képzésére is. Az óvodai hálózat szélesebb alapokon va­ló kiépítésével még nagyobb le­hetőség nyílik a munkás és a dolgozó paraszt szülők gyerme­keinek iskola előtti nevelésére, az iskolárá való előkészítésére. Az óvónők sulvt fektetnek a gyermekek önállóságára és ezen keresztül a munkára való neve­lésre. A természettudományos oktatás már itt is kezdetét ve­szi, óvodáinkban már megszer­vezték az élősarkpkat, ahol nö­vények, állatok gondozása köz­ben az apróságok megfigyelhe­tik ezek fejlődését. NAPONTA HAT EZER BETE­GET KEZEL 300 ORVOS A régi népelnyomó rendszer­ben a fogászat az Országos Tár- dalombiztositó Intézet egyik leg­elhanyagoltabb rendelése volt, hiányos felszereléssel, rendelő- helyiséggel A régi Országos Társadalom­biztosító Intézetben '(OTI-ban) mindössze egy röntgenfogászat és szájsebészet működött egész Budapesten. A felszabadulás után ezen a téren is jelentős ja­vulás állott be. Ma nyolc rende­lőben van fogászati röntgen és öt helyen szájsebészet. Jelenleg naponta 6.0Ó0 fogászati beteg fordul meg a fővárosi rendelő- intézetekben, ahol 300 kitünően képzett fogorvas rendel. A nem­rég megnyitott csepeli, újpesti, budafoki rendelőintézetekben a legnagyobb orvosi felkészültség, modern rendelők várják a fog­betegeket. Jelentősen megjavult a vi­szony a betegek és az orvosok között. Amin viszont sürgősen segíteni fognak: az a túlzsúfolt­ság. Az ötéves terv első két évé­ben azt majdnem teljesen felszá­molják. A most épülő és szerve­zés alatt álló intézményekkel a fogorvosi munkahelyek száma az elkövetkező három hónap alatt körülbelül 60 százalékkal emelkedik. Uj intézmények nyíl­nak s ezek sorában is említésre méltó a Szentkirály-utcában ké­szülő legmodernebb fogászati intézet, ahol teljes fogtechnikai laboratórium és 34 orvosi mun­kahely lesz. Vidéken is megindult a fejlő­dés a fogászati ellátások terén. Uj rendelőintézetek nyíltak Deb­recenben, Kecskeméten, Máté­szalkán, Sajőszentpéteren, ame­lyekben modem fogászati ren­delő van. Kibővítették a szege­di, pécsi, székesfehérvári, nyí­regyházi és miskolci rendelőin­tézeteket. Vidéken 450 intézeti fogorvos rendel. Az állami gondoskodás a dol­gozó ember iránt tehát megmu­tatkozik fogászati vonalon is, s a fejlődés az ötéves terv folya­mán még nagyobb mértékben vi­szi előre a dolgozók fogászati el­látása tökéletesítésének ügyét. Épül az ország A Felsőszászbereki gépállo­más október 5-re már 100 száza­lékra teljesítette egész őszi ter­vét. Gyorsul az ország sok ré­szében az őszi szántás-vetés. A soproni járásban már 100 száza­lékra teljesítették az ősziárpa vetési előirányzatot. Komárom megye községei közül Bükksérc és Bogács dolgozó parasztjai az árpán kívül a rozs vetését is be­fejezték. Hajdú megye sok köz­sége, köztük Egyek, Tiszacsege, Hajdúszoboszló és Sáp, dolgozó parasztjai is elvetették a rozsot. A megyék versenyében Nóg- rád és Heves megye jár az élen. A korai vetés a jövő gazdasági évben még jobb termést, a dol­gozó parasztoknak még több jövedelmet biztosit. Zalaegerszegen egy nagy ru­hagyár építését kezdték el. Az építkezés első kapavágását ün­nepélyes keretek között végez­ték el. A magyar konfekcióipar­nak ez lesz az első olyan nagy gyára, amely teljesen korszerű berendezéssel épül. Az első vi­déki ruházati nagyüzem 1200 dolgozót foglalkoztat majd. Sopronban megnyitották az uj Erdészeti Technikumot. Az is­kola tanulói túlnyomó többsé­gükben a munkások és dolgozó parasztok fiainak és leányainak soraiból kerülnek ki. A tanulók 99 százalékát tanulóotthonak- ban helyezték el. A Fejérmegyei községekben és pusztákon: Lovasberényben, Vértpusztán, Pálon, Mecséren megkezdték az erdősítést cseme- tefákkal. Tíz holdon létesítenek csemetekertet. Az almaszüret Magyarorszá­gon korábban kezdődött el az idén, mint az elmúlt esztendők­ben. Sokhelyütt már javában folyik a télialma szedése és gon­dosan elraktározzák gz arany- parmént, a ga pepint, a tél Ízes és egészséges gyümölcseit. A termés mindenfelé mennyiségi­leg és minőségileg kitűnő . Kiskundorozsma dolgozóinak nagyrésze a hat kilométerre le­vő Szegedre jár be különböző üzemekbe dolgozni. Hogy a do­rozsmai dolgozóknak Szegedre való bejárását megkönnyítsék, előirányozták a Szeged és Kis­kundorozsma közötti villamos­vonal kiépítését. Ez év korata­vaszán kezdték meg az építke­zést. Az uj villamosvasut-vona- lat még ebben az évben átadják a forgalomnak. A Salgótarjáni acélgyárban az évtizedes elavult gépek egész sorát az ötéves terv első eszten­dejében uj, korszerű gépekkel cserélték ki. A gépi beruházá­sokon kívül a gyár lakótelepén most fejeznek be egy ötvenlaká­sos, emeletes munkáslakóházat és még ebben az évben elkezdik egy újabb ötvenlakásos ház épí­tését. Tatabányán felavatták az uj bányásziskolát. Az uj iskolában mintegy 250 vájártanulót képez­nek ki. Akik a vájáriskolát si­kerrel végezték el, tovább tanul­hatnak s bányamérnökök lehet­nek. A kétéves bányásziskolá­nak sok nőtanulója is van. A jobb tanulók szakérettségire és onnan műszaki egyetemre me­hetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents