Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-11-04 / 1654. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1950. november 4. Fekete felhők Korea fölött vei élére a ténylegesen dolgozó ipari és mezőgazdasági munká­sokból kerültek a vezetők, akik aztán a termelésben való aktiv szerepükkel szerzett gyakorlati tudásukkal és a megszerzett el­méleti tanulással, kitünően lát­ják el a szerepüket. Nem csak a termelés emelke­dése mutatja azt, hogy megfe­lelnek a szerepüknek, hanem, hogy a szabotálást, a bürokra­tizmust a minimumra vágták le. Azok, akik nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, képtelenek teljesíteni a felada­tukat vagy visszaélnek a megbí­zatásukkal, miután a munkások ellenőrzése alatt állnak, egy­kettőre leváltásra kerülnek, hogy egy megfelelőbb dolgozó­nak adják át a helyüket. A termelést és elosztást, köz­lekedést irányitó minisztériumok élén is már tényleges szakmun­kások állanak. Ugyan ez a helyzet a közigaz­gatás terén is, ahová mindna- gyobb tömegben kerülnek be az átképzett ipari és mezőgazdasá­gi dolgozók. Az uj Ipari Unionok maguk is mind több szerepet kapnak az állami funkciókba, illetve mind több olyan szerepet kapnak át, amelyet ezideig valamely állami szerv intézett. ' A kormány legutóbbi rendele­tével az egész társadalmi bizto­sítás az Ipari Unionok kezébe került. Megszüntették az Országos Társadalombiztosító Intézetet és azt teljes egészében az Ipari Unionok, illetve annak szövetsé­ge vette át. Indokolásában a rendelet megállapítja, hogy a Társada­lombiztosító Intézet minden fej­lődése dacára is bürokratikus maradt és csak kis mértékben érvényesült az érdekelt dolgo­zók befolyása. Minden nagyobb üzemnél, vállalatnál a dolgozók által választott Társadalombiz­tosító Tanácsok intézik az ügye­ket, amelyek irányítását az Ipa­ri Unionok gyakorolják. Kisebb üzemek ügyeinek intézését, me­gyei tanácsok végzik. Ugyan akkor egy csomó javí­tást is eszközölt a társadalom biztosításon a dolgozók javára. Október elsejétől a betegség el­ső napjától jár a táppénz. Eddig csak négy nap után járt. Ezideig a dolgozóknak kórhá­zi ápolás idejére nem járt táp­pénz, azután a táppénz fele jár kórházi ápolás idején is és ha kereső képtelen családtagja is van, akkor a táppénz 80 száza­léka jár a kórházban fekvő dol­gozónak. Ezideig. a kórházban levő anya nem kapott gyermek­ágyi segélyt, most már erre az időre is jár félsegély. Még egy csomó olyan intézke­dés történt, amely egyrészt ja­vítsa a kedvezményeket, más­részt megszünteti a bürokrati­kus intézkedéseket. így a társa­dalom biztosítás a dolgozók köz­vetlen irányítása alá került, ami annál is nagyobb jelentőségű, mert a népesség 40 százalékát öleli fel. Ma már a bérmegállapítás, munkaközvetítés, üdülés ^ és a társadalom biztosítás és más ed­dig állami aparátus által inté­zett ügyek, a Szakszervezetekből átszervezett Ipari Uniók kezé­ben van és minden remény meg (Vi.) Egy bukott forradalom­nak rémséges következményei vannak, melyet minden intelli­gens munkás megért. Mi magya­rok különösen megtudjuk érteni, mert ismerjük az 1919-es forra­dalom bukásának következmé­nyeit, és sokan közülünk a sa­ját bőrén tapasztalta. Ezen is­meretek indították azon mun­kástársakat, akik levélben és szóval kérdezték ezt a nagy kér­dést, hogy mi van Koreában? Mi történt? Árulás? Csereke­reskedés ? Hogyan lehetséges az, hogy úgy a kínaiak, mint az oro­szok cserbenhagyták, megenge­dik, hogy leverjék az ottani for­radalmárokat. Holott ezek leg­jobban tudják, hogy milyen tö­meggyilkosság a vége az ilyen bukott forradalomnak. CSERE BERE HÍREK Azt beszélik, a lapokon keresz­tül sejtetik, hogy a kínaiak és az oroszok azért nem sietnek a koreai forradalmárok segítésé­re, mert annak ellenében meg­ígérte Amerika, hogy elismerik Vörös Kínát, — ha nem men­nek a koreaiak segítségére. Most ezen lehet vitatkozni ta­lán évekig, hogy mi igaz, mi nem az ilyen hírekből. Lehet afelett is vitatkozni, hogy megé­ri-e ez a csere azt a nagy árat, melyet fizetni kellett érte? Azt beszélik és a hírekből is ki lehet venni, hogy mindez az indiai kormány közbejárására történt és csak azzal hárították el a harmadik világháborút. Mert biztosra lehetett venni, hogy ha akár az oroszok, vagy a kínaiak csapatokat küldenek Koreába, akkor az a harmadik világháború kezdetét jelentette volna. Az is meglehet, hogy Kina és Oroszország mindenáron, még ilyen áron is békét akar. Ugyan­akkor a be-nem-avatkozás ilyen bizonyítéka által rombadöntöt- tek minden azon hamis,. hazug állításokat, hogy azok segítet­ték a koreai forradalmárokat. Most már nem állítják, hogy a háború megkezdése óta adtak volna fegyvereket, legalább is a döntő szerepet játszó tenger­alattjárókat, vagy repülőgépe­ket, melyek nélkül veszve vol­van arra, hogy az Ipari Unionok mindnagyobb szerepet kapnak a dolgok irányításában. Nem érdektelen megjegyezni azt, hogy a Társadalom Biztosí­tást teljesen az állam, illetve a állami vállalatok fizetik, a dol­gozók semmit sem fizetnek az­ért. A biztosítás nem csak a dol­gozókat öleli fel, hanem a fel­sőbb iskolás diákokat is, akik a dolgozókkal egyenjogú biztosí­tottak. így akarja a Népi De­mokrácia elősegíteni, hogy az egyetemekre a dolgozók gyerme­kei kerüljenek. Azt akarja elér­ni a Népi Demokrácia, hogy a munkás és paraszt ifjakból ke­rüljenek ki a jövő orvosai, mér­nökei, tanítói, művészei és tudó­sai, akik az ingyenes tanuláson kívül elltátásban és most már társadalmi biztosításban is ré­szesülnek. tak leghősiesebb harcok, a győ­zelmek dacára is. Sok más hasonló helyzet volt az utóbbi években, amikor a vi­lágháború kitörése hajszálon függött. De leginkább az oroszok fényesen bebizonyítják, hogy ők békét akarnak, ugylátszik min­den áron. A szocialista tervgaz­daságra tért országokban csak a békére építenek, azt tervezik. Nem azért kezdtek ilyen nagy­mérvű építkezéseket, hogy azo­kat Koreához hasonlóan lerom­bolhassák a háború őrültjei. Terveikben csakis a békés ter­melésre, a munkásság életszín­vonalának az emelésére igye­keznek, azt tűzték ki célul. Ezt legjobban maguk az ame­rikai újságírók bizonyítják, amikor megírják — ámbár nem szívesen — hogy Budapest War- so és az orosz városok legna­gyobb mértékben vissza lettek állítva, sőt még nagyobbá épít­ve, mint a háború előtt voltak. A békéért nagy árat, nagy megaláztatást fizetnek. Koreá­ban egész nemzet forradalmi ré­tegét feláldozzák. Nekünk fáj a szivünk még csak rágondolni is, hogy milyen vértenger borítja majd ezt a bukott forradalmat. Éppen a napokban Írták az ame­rikai lapok, hogy csak Seoulban Rhee fővárosában 4,770 vörös­nek tartott egyén van elfogva, akikre halálbüntetés vár, mivel haditörvényszék Ítélkezik felet­tük. A magyarországi forradalmat követő terror emléke frissül fel minden munkásban, akik tud­ják, hogy mitörtént odahaza ak­kor. Mi az úgynevezett szent iváni elmélet, mely szerint minden ellenzéket kegyetlenül ki kell irtani. Még ma is arról ál­modoznak az idehozatott ma­gyar nyilasok, hogy ismét sike­rül nekik azt végrehajtani az amerikaiak segítségével. Most a koreai vereséggel kapcsolat­ban nagyok a reményeik és ta­lán már a napokat is számlálják, mikor térhetnek vissza a véres kard meghordozására. Sygman Rhee és bandája még a forradalom kitörése előtt meg­mutatta, milyen az ellenforra­dalom ázsiai méretekben. Most már a győzedelmes amerikai, sőt az Egyesült Nemzetek védel­me alatt fokozhatja a terrort, melyhez kapja a segítséget és törvényes jelleget. Még a forra­dalom kezdetén, amerikai újság­írók írásai, jelentése folytán, több mint negyven ezret végez­tek ki a vörösök közül, akiknek 'nagyrészét hónapokig börtön­ben, koncentrációs táborokban tartottak. Azt is tudjuk, hogy nagyon sok árulóvá válik csak azért, hogy a saját bőrét megmentse. Erre is volt példa Magyar- országon. Sok olyan egyén van, akik a vörösökhöz, a forradal­márokhoz álltak amikor azt hit­ték, hogy azok maradnak hatal­mon, de mostan legnagyobb szorgalommal fogják üldözni gyilkolni azokat, hogy kiérde­meljék a kegyelmet. LESZ-E SZAVAZÁS? Amig az amerikaiak ellenére az Egyesült Nemzetek úgy ha­tározott, hogy a háború végével egy általános szavazás lesz .il­letve választások mind a két részben, vagyis úgy délen mint a meghódított északon. Ezt az amerikaiak és Rhee bandája na­gyon ellenzi, hiszen ők tudják, hogy a legnagyobb terror dacá­ra is a májusi választásoknál Rhee pártja nagy kisebbségben maradt, csak 20 százalékát kap­ták a szavazatoknak. Azt is tud­ják, hogy azon sok ezer egysze­rű munkásotthon felégetése az amerikiak által, sok civil egyé­nek, gyermekek, asszonyok le- gyilkolása által nem valami jó választási propaganda. Az összes nyugati hatalmak közül Amerikának van á legjobb kémszolgálata, illétve legmeg­bízhatóbb jelentéseket adnak ügynökeik. Ők tudjak legjobban, hogy milyen kevés lehetősége volna a tömeggyilkos Rhee ban­dájának többségre szerttenni. Azért minden , áron igyekeznek megakarják akadályozni, hogy a választást az egész országra kiterjesszék. Amig az északi ré­szeken az agyonijesztett lakos­sággal, a vörösök üldözésével és szavazati jogaik elvevése foly­tán remélhetnek többséget, még nem ismerik őket úgy, személyes tapasztalatok révén, mint a dél­koreaiak. De már attól félnek, hogy a déli részeken, ahol a vö­rösek a földeket kiosztották a tömeget képviselő parasztság között. Valamint már a múltból ismerve a Rhee bandájának ter- rorisztikus, zsaroló tényekdését, nem igen tudna többségre szert­tenni, amely nagy szégyen vol­na Amerikára, akik az amerikai fiuk vérén keresztül igyekeznek Rheet visszausztatni a hatalom­ba. Attól félnek az amerikaiak és ugylátszik méltán, hogy mind elveszthetik a választásoknál, amit megnyertek a harcmező­kön. Most persze azt hirdetik, hogy nagy reformoknak és telje­sen uj politikának kell kialakul­ni, hogy a tömegeket megnyer­hessék, illetve elvonhassák a forradalmároktól és azáltal a békét, haladást? érhessenek el, nem csak Koreában, hanem egész Ázsiában. Megválva az igazat, úgy néz ki az egész koreai dolog, hogy sok titkos, kuliszák mögött vég­zett határozatok lettek hozva, melyeknek a lényegét, hatását csak évek múlva fogjuk megtud­ni. Csakis akkor tudjuk megál­lapítani, hogy megéri-e ezt a csere-berét, amelyet a nagyha­talmak csináltak, a koreai for­radalmárok rovására. Washington — Truman elnök véleményé szerint a McCarran “kommunista kontrol” törvény­nek ez a pontja: “Kommunista Párt és más “totalitär” pártok tagjai nem jöhetnek be az Egye­sült Államokba”, automatikusan kizárja a spanyol falangista (Franco pártja) tagjait is ebből az országból. McCarran szená­tort, aki igen nagy tisztelője a spanyol véreskezü diktátornak, nagyon felháborította, hogy az elnök igy értelmezi ezt a tör­vényt.

Next

/
Thumbnails
Contents