Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-10-14 / 1651. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1950. október 14. TÁRCA Az öreg Gvadányi Irta: SZALATNAI REZSŐ Múltkor az Irodalomtörténeti Társaságban a régi magyar irodalom átértékeléséről vitatkoztak. Ahogy sorra vették a régi írókat, valaki megbökte a Gva- dányi nevét is; csúfosat mondott róla. De tüstént felpattant egy másik Írástudó, aki az irodalmi realizmus nevében megvédte Gvadányi Józsefet, őszintén, szinte tüzbe ment volna érte. Földessy Gyula az elnöki székből bátorította: Igaz, igaz, Petőfi is azért szerette Gvadá- nyit! Miért szerette? Mert egyszerű és igaz szavakkal irt a valóságról, s gondos magyar szókkal. Én elmerengtem a Gvadányi- név emlegetése alatt s a pesti muzeum-köruti teremből, ahol egyetemi hallgatók, tanárok, írástudók hallgattak és beszélgettek, hirtelen és élesen Szakol- cára gondoltam, fent, északon, a Morva partján töppedő sajátos kisvárosra, ahol Gvadányi minden müvét irta és ahol meghalt. “E házban lakott gróf Gvadányi József magyar lovasgenerális és koszorús költőnk . . olvastuk, mint kis gimnazisták, a szakolcai főtéren az érdekes, sárga, ódon ház falán a márványtábla feliratát. A főtér legszebb háza volt a nyugalmazott tábornoké. Szembe volt a jezsuiták temploma, előtte mindenütt macskakövek és tömör, megbonthatatlan csend. A Gvadányi-kuria folyosója szép lapos kövekkel és piros téglával volt kirakva, úgyhogy kellemes hűvösség áradt szét ottan. Az emeletes ház lépcsőin kényelmesen jártunk fel és alá, mig be nem költözködött a házba a felső leányiskola. Azontúl a szemben lévő gimnázium ablakaiból lestük a lányokat, akik a tízperces szünetben mindig kellő számban helyezkedtek el az ablakokban. A Gvadányi-há- zat a gimnázium ablakaiból más valaki is nézte még rajtunk kívül. A tanári szobából Juhász Gyula merengett át a száz évvel előtte járt költőn. Juhász Gyula soká nézegette a címert, ott a Gvadányi-ház homlokzatán, a háromszögbe összeállított kardokat és puskákat s közöttük a rózsát fogó néger fiút a sassal. Soká nézegette ezt és a régi költő derűs, bajszos arcmását a falon, mig leírta ezt a nevezetes egyszerűséget Szako Icáról: “Gvadányi képe fáj.” Más iskoláknak egy költő se jut, a szakolcai diákoknak akkortájt egyszerre két géniuszuk is volt: a régi falakról mosolygó Gvadányi József és az eleven borongó Juhász Gyula. Száz évvel Juhász Gyula Sza- kolcára érkezte előtt Gvadányi József már néhány éve a sir- ban pihent. Nem Szakolcán, hanem a jó messzire eső Rohón, egy pöttöm faluban. Szakolca és Szenic között. Ott feküdt a katolikus templom kriptájában. Első felesége Horeczky Franciska, mellé temettette magát. Mily különös ösvényei vannak ez egyéni sorsnak. Harminc- nyol éven át huszártiszt volt Gvadányi. Borsodbaíi született egy Itáliából ide sodródott katonatiszt utódaként végigjárta egész Magyarországot, fiatal volt a Mária Terézia-korban, résztvett Hadik András hires berlini bravúrjában is. Büszke volt ő arra, hogy megsaroltá a németeket, hisz éppen őket szerette a legkevésbbé, 1783 tavaszán költözködött Szakolcára. Hatvankétéves korában szegre akasztotta a kardokat, polcra tette pisztolyait és meghegyezte a ludtollat. Mások akkor hagyják abba a munkát, Gvadányi most kezdte meg. Úgy látszik, roppant erők hullámoztak benne, hogy e kései korban még hivatást váltott. Eddig Marsnak szolgált, ezentúl Apollót állította maga elé. S a homokos szőlőhegyek közt, ahol jó napsugaras nyáron tüzes veresbor terem s a parázsonforgó körtefabunkón remek kürtöskalácsot sütnek, a soktornyu és harang- zugásos városkában, ahová időnként betörnek az északi morva szelek s végigsepemek a szőke tájon, élt s énekelt az ocsúdó nemzetnek a nyugalmazott generális. 1787-ben jelent meg Gvadányi első munkája, a Pöstényi törődés. Tizennyolc éve volt még hátra a haláláig. Sietnie kellett. Úgy dolgozott, hogy irama dicséretére válna bárkinek. Csak a halál ütötte ki kezéből a tollat. Már a Pöstényi fürödés, amely névtelenül jelent meg, mutatja Gvadányi beállítottságát. A sokat tapasztalt, világlátott ember józan realizmusa ez, csupa közvetlenség és derű, csupa néppel vállalt s népi észjárásra valló szemlélet. Petőfi azt irta Gvadányiról, hogy neki lelki gyönyörűség az olvasása. Arany János a legszebb jelzővel méltatta a Gvadányi valóságrajzát. Arany állította be Gvadányi két hires népi figuráját, a Peleskei nótáriust és Rontó Pált “a magyar nép előtt ismert alakok” közé, akik már a nemzeti monda hagyományait jelentik és képviselik. Ma ez a realizmus, az öreg Gvadányi friss, eleven, közvetlen látásmódja fölöttébb becses nekünk, akik e valóságszemléletet tartjuk a magyar irodalom forrásának. A Pöstényi förödés pajzán- hangú, naturalista elbeszélő költemény egy pöstyéni nyárról. Móricz Zsigmond se irta volna meg másként ezt a történetet. Gvadányi egyedül állott e felfogással? Nem. Tudjuk, hogy a magyar irodalom néhány képviselőjével élénk levelezésben állott, megvallotta felfogását és kicserélte Velük a gondolatait. Kazinczyékkal szembefordult, Kazinczy természetesen nem is szerette Gvadányit, pórias volt neki a szakolcai költő, aki ki- gunyolta a németeket, az osztrák származású “nájmódit”, a bajusztalan arcot, de a csavaros finomkodó, magyartalan mondatokat is, amelyek a német mondat- és szófüzés j árszalagján mertek csak létezni. Gvadányi a nép hangján szólalt megt világosan, egyszerűen és találóan. Nézzük csak az igéit, milyen eleven minden mondata! Petőfi csalhatatlanul tudta, kit dicsért meg, s Arany megvesztegethetetlen szeme is pontosan határozott, midőn Gvadányit kiemelte. Kétszáz évvel ezelőtt kevés leírást találunk hazai tájról, emberekről, dolgokról. Csokonainak vannak Olyan hü leírásai, s aztán Petőfiig, Aranyig senkinek se, mint ennek az öreg borivó, pipázó, morva urakkal vadászó szakolcai földesurnak. A Dunáról, a tiszai halászatról, a felvidéki vadászatokról époly mesteri leírásokat találunk Gva- dányinál, mint amilyen kitűnő és szatirikus rajzokat kéázitett az 1791-i országgyűlésről, a Pozsonyba sereglett honatyákról és kíséretükről. Néha az az érzésünk, mintha Mikszáth gúnyos karcolatait olvasnék. A pozsonyi király-koronázásról a bécsi utcákról, á budai polgárokról, a vidéki emberekről cáfolhatatlan és eredeti képeket festett. Jelzői találóak és elevenek, nem másoktól vette, életszemléletéből fakadtak. Biztos természet-ismerete s ember-ismerete volt. Amit kora a franciák révén A Nyákladházai nagyforgal- mu közúti hidat, melyet annakidején a fasizták felrobbantottak, a népi demokrácia újjáépítette és még ebben az évben átadják a forgalomnak. A Komlói bányászoknak 70 uj lakás adott át az Építésügyi Minisztérium. Még ebben az évben további 158 korszerű, összkomfortos lakás épül fel a komlói bánya dolgozói részére, a jövő év elejére pedig további 168 uj lakásba költözhetnek be a bányászcsaládok. Esztergom megyében Bakony- szombathelyen alakult uj termelőszövetkezeti csoport. Kesz- tölcön újabb 11 család lépett a “Jó szerencsét” termelőszövetkezeti csoportba. Máriahalmon 37 családdal alakult uj termelő- szövetkezet. A koppánymonosto- ri termelőszövetkezeti csoport tagjainak eredményes felvilágosító munkája nyomán az egész falu csatlakozott a nagyüzemi gazdálkodáshoz, ötvenre növekedett a tarjáni “Haladó” termelőszövetkezeti csoport taglétszáma is. Az Üllői “H. Kovács János” termelőszövetkezetnek, melyet a múlt évben Kanadából visszatért magyarok szerveztek meg, kitűnő gabonatermése volt. Jó jövedelmet biztosított a szövetkezett részére a kerti vetemé- nyek, dinnye, paradicsom, stb. termesztése. Állattenyésztésük is állandóan fejlődik. A legutóbbi hetekben a malacszaporulat meghaladta a 150-et. Volt olyan koca, amelyik 17 malacot fialt. Heves megyében az ivádi “Dózsa” termelőszövetkezeti csoportba 11 család lépett be. A verpeléti termelőcsoporthoz többek között csatlakozott a falu egyik legjobb gazdája, Habodás Mihály középparaszt. A tiszaná- nai Vörös Csillag csoport taglétszáma 96 családra, földterülete pedig 1010 holdra növekedett. A Diósgyőri kohászati üzemekben ebben az évben 210 millió forintot fordítanak a gyár fejlesztésére. A fontosabb beruházások a következők: az acélöntődé eddig négy uj csarnokmint a legkorszerűbbet összegyűjtött, Gvadányi mind ismerte és olvasta. Ez a konzervatív s királyhü huszártiszt titokban, környezetének nem szólva, megszerezte és" elolvasta a francia újdonságokat. Képzeljük el, mint olvassa a forró és forrongó mondatokat, haditörténelmi és általános történeti müveket s azonnyomban átírja magyarra, hogy ez is meglegyen nekünk. Hogy tudjunk gyorsan és fürgén tájékozódni, ne maradjunk el, mert életünk erejének, a népből jövő és a néppel élő erőnek erre az ojtásra szüksége van. Leszekerezett a Morva kedves völgyében Pozsonyba, ott tárgyalt nyomdászokkal és politikusokkal, körülnézett az országos folyó partján s visszament a szakolcai harangokhoz a csendbe, a zamatos veresbor mellé. Tisztelettel gondolunk rá, az öregre, aki bölcs volt és igazat irt, józanul, őszintén, derűs életszemlélettel, ahogyan ma is illik. kai bővült és most két újabb csarnok építkezése folyik. A dolgozók egészségvédelmére a műhelyben bevezetik a központi fűtést. Különböző korszerűsítési berendezéseket kapnak, ösz- szesen 15.5 millió forintot fordítanak az acélöntődé fejlesztésére. Az üzemfenntartás 10 millió forint értékben kap uj gépeket és épületeket. Tompa községben két uj termelőcsoport alakult. Az uj csoportok megalakulását kitartó felvilágosító munkával nagyban elősegítették a tompái gépállomás dolgozói. A Majsi “Táncsics” termelőcsoport kiváló terméseredményeiről hires. A csoport két hold uborkája 35 ezer forintot jövedelmezett. Bácsbokod községben három termelőcsoport egyesült. Az uj csoportban most 137 család 178 tagja gazdálkodik 1145 holdon. Szentlőrinckátát a Zagyva folyó szeli ketté. Ezen folyón azelőtt egy rozoga fahid vezetett keresztül, most pedig gyönyörű uj betonhidat épit a falunak a népi demokrácia. A régi, rossz, kátyus ut helyébe kőutat kaptak. A Diósgyőri Vasgyárban óvodát létesítettek. Az óvodát 120 gyermek részére rendezték be. A napközi otthont 160 dolgozó gyermeke látogatja állandóan. A gyermekek a napköziotthonban teljes ellátást kapnak. Hajdú megyében a komádi állami gazdaságban már befejezték a rizs aratását. Teljes ütemben folyik a cséplés. Az lecsépelt rizst azonnal a hántoló malomba szállították. Gőrött több irodaházat építenek az ötéves terv során. A Mun- kácsy-utca és a Sztalin-ut sarkán rövidesen be is fejezik az elsőt. A Nemzeti Bank volt épületét is átalakították irodaházzá. Ezekben az épületekben olyan irodákat helyeznek majd el, melyek eddig lakóházakban működtek. Az igy felszabaduló la- kásoban sok család kap majd uj otthont. Rövid hírek az épülő Magyarországból-----i------------------