Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-10-07 / 1650. szám

1950. október 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal OSZTÁLYELLENTÉT Szeptember 29-én az esti la­pok öles betűkkel hozták azt az örvendetes hirt, hogy Koreában “Megszűnt a Háború”. General Walker, az amerikai hadseregek nyolcadik osztagának parancs­noka akart az amerikai publi­kum előtt díszelegni, feltűnni és a rádión keresztül azt üzente, hogy “Vége a háborúnak”. Mil­lió és millió anya, millió és millió osztálytudatos munkás, könnyes szemekkel, jóleső érzéssel vette tudomásul, hogy Koreában az embermészárlás véget ért. Nem sokáig tartott az öröm, mert amint az újságcikket olvasni kezdték, csalódottan látták, hogy néhány sorral alább, arról számolnak be, hogy a generális ur azt mondotta, hogy “tönkre­vertük a vörös hadsereget és csak néhány óra kérdése, hogy véget ér a háború”. General Walker kijelen­tését nyomon követték Washing­ton város bársonyszékeiben üdü­lő generálisok egész sorozata. Elsőnek General Hershey szólalt meg és bejelentette, hogy “tekin­tet nélkül arra, hogy mi törté­nik Koreában, a tervbevett há­rom milliós hadsereg toborzása akadály nélkül fog folyni, ame­lyet 1952 közepére kívánunk be­fejezni”. Hogy szavainak helyt álljon Hershey, kiadta a rendeletet, hogy 3,200 orvost és 1400 fog­orvost verbuváljanak a hadse­reg számára az eljövendő hat hónap leforgása alatt. Tehát ko­rai volt az öröm. Mi, osztálytu­datos bérrabszolgák az egész világon, tudatában vagyunk an­nak, hogy a koreai anyáknak éppen olyan fájdalmas fiaik ha­lála vagy megcsonkítása, mint az amerikai anyáknak. Az egész Dél-Korea területe nem ér fel egy féltucat koreai vagy ameri­kai fiú életével vagy egész életén áti nyomorával. Az amerikai fi­uk harcolnak a Dél-Korea népé-^ nek szabadságáért. Milyen sza-' badságért? Amelyről néhány nappal a háború kitörése előtt megírták az amerikai újságírók, hogy a nép rettenetes elnyoma­tásban, kizsákmányolásban él a Rhee kormányzati rendszer alatt. Rheet az amerikai war mon- gerek ültették a nép nyakára. A terror minden fajtájával tartot­ta fen uralmát. Az észak-koreai hadsereg felkivánta szabadítani a dél-koreai népet a rideg el­nyomatás alól. Megakarta sza­badítani Dél-Koyea népét a Rhee kormánytól, nem sikerült, mert az Egyesült Nemzetek had­seregének szuronyai visszaállí­tották a Rhee kormányát, hogy továbbra is eleget tegyen a há­borús uszítok kívánságainak. General MacArthur hosszú beszédében, mellyel visszaadta Korea fővárosát Rhee barátjá­nak, befejezésül ezeket mondot­ta: “Mint az Egyesült Nemze­tek megbízottja, boldognak ér­zem magamat, hogy elnök ur­nák visszaadhatom az elnöki széket, amelyből ön nyugodtan fogja teljesíteni törvényes kö­telezettségét. Az én forró kíván­ságom, hogy önt és kormányát az isteni gondviselés áldása ki­sérje, hogy azt a nagy problé­mát, a jóakarat és az igazság nevében oldják meg, amelyből egy uj remény hajnala fog vir­radni a koreai népre”. Ha ezt akarja MacArthur, ak­kor miért kellett visszaültetni Ázsia legbarbárabb terroristá­ját Rhee elnököt a koreai nép nyakára. A háború kitörése előtt az amerikai újságírók csak­nem valamennyié • egyöntetűen ítélték el Rhee elnök balkezes munkáját. Nyíltan megírták, hogy soha olyan kizsákmányo­lás, olyan terror, elnyomatás nem volt Dél-Korea történeté­ben, mint Rhee elnöksége alatt. Nem tud erről MacArthur gene­rális ur. Dehogy is - nem tud. Megakarja szolgálni gazdáinak azt a 18 ezer dollárt, melyet évente mint hadvezér vesz fel az amerikai polgárok adójából. Megakarja szolgálni, hogy őt hagyták meg a japán nép meg- koronázatlan Mikádójának, a japán hadseregek leverése óta. Az Egyesült Államok kong­resszusa az 1950-ik év második felére és az 1951 és első felére 30 billió dollárt szavazott meg hadiköltségek fejében. Ebből a borzalmas összegből öt billió és 600, millió dollárt fizetés fejé­ben emésztenek fel a hadsereg tisztjei, akiknek száma ma felül múlja a 175 ezret. Ma ezek a tisztek több mint egy billió dollárt emésztenek fel utazás és lakás fejében, egy év leforgása alatt. A nemzetgazdászok számítá­sa szerint 1945-ben Amerika polgárainak jól be kell huzni a nadrágszijat, hogy el tudja tar­tani a hadseregét. A gyalogos hadsereg legénysége és tisztjei­nek ruházása, élelmezése éven­te hét és fél billió dollárt emészt fel. A fenti összegben nincsen beleszámítva a hadsereg felsze­relése. Amerika az európai országok sorsára jutott. Minden országot a militarizmus vassarka zsákmá­nyol ki. Ahogyan a militariz­mus terjed, ugyan olyan mér­tékben apad a népek millióinak szabadsága. Európa minden or­szágát a militarizmus tette tönk­re, vitte véres forradalmakba és a militarizmus vassarka kész­tette Európa és Ázsia népét a társadalmi forradalomba. Eme forradalmak megakadályozásá­ra Amerika kizsákmányoló osz­tálya kívánja kiépíteni, felszerel­ni Amerika és a világ müitariz- musát és amikor eléri a tetőfo­kát, össze fog roppanni ez a tár­sadalmi rendszer és helyét az emberiség szabad társadalma fogja elfoglalni, az egész vilá­gon. Fel kell készülni Amerika és az egész világ kizsákmányolt bérrabszolgáinak arra az időre, amikor a müitarizmus a tetőfo­kát érte el, hogy nehogy egy újabb katasztrófa érje és évszá­zadokra a militarizmus szuro­nyai alatt huzza az igát. Ennek az előkészítésére emberekre, egész emberekre van szükség, a gyávák és meghunyászkodók ellenségeivé válnak az osztály­harcnak, megalkudnak a kizsák­mányoló osztály, rabló garáz­dálkodásának. A Hadügyminisztérium jelen­tése szerint ez év szeptember 15­ig, az amerikai hadseregek vesz­teségei a koreai háborúban 17.- 400 volt. Ebből hivatalosan 1800 a halottak száma. ^ sebesültek 8,709, az eltűntek 3,518. Hogy az eltűntekből mennyien fognak élve visszakerülni, az a sötét jö­vő titka. Az Egyesült Nemzetek had­vezetősége a “vörös” hadsereg veszteségét 75 és 100 ezerre be­süli. De akármennyi is legyen a veszteség, az veszteség marad, mindkét oldalon. Nem volt és még ma sincsen olyan háború, amely az össznépesség javát szolgálná. AZ INTERNATIONAL Re­view Svájcból azt írja, hogy az elmúlt világháború 75 millió em­ber életét követelte. Egyedül a koncentrációs berkekben 26 mil­lió egyént végeztek ki. Százöt­ven millió egyén otthonát telje­sen lerombolták. Pénzértékben számítva azt a borzalmas kárt, melyet a hadseregek okoztak, azért Amerika, Angolország, Ausztrália, Írország, Németor­szág, Canada, Belgium és Orosz­ország minden egyes családja részére egy 30 ezer dolláros ott­hont 10 ezer doláros felszerelés­sel és 40 ezer dollár készpénzei lehetne felszerelni. Ezenkívül minden 200,000 lakosú város­nak a fentemlitett országokban 150 millió dollár értékben isko­lát, kórházat és könyvtárakat lehetne létesíteni. Ez amibe a második világháború került és még ma is egy harmadik világ­háborúról beszélünk. Hová is sülyedt az emberi civilizáció! Van ilyesmi a föld kerekségén? Ezek a fenti számok nem kép­zelődések, hanem megbízható statisztikai kimutatások. Majd amikor a világ népe osztálytu­datra ébred megfogja tanul­ni, hogy a militarizmus nem csak gyilkol, hanem rombol is. Le­rombolja a bérrabszolgák évszá­zados alkotásait és végül meg­semmisíti az embert. Köhler Épül az ország A Szombathelyi Nagy Lajos gimnáziumban modern csillag- vizsgáló épül. Gotthard magyar csillagász 1905-ben csillagvizs­gáló eszközöket, értékes műsze­reket, és egész teremre való csil­lagászati szakirodalmat- hagyo­mányozott a szombathelyi kö­zépiskolának. Társadalmi mun­kával most használhatóvá te­szik az értékes felszerelést és modern, forgószerkezetü hatal­mas kupolát építenek a csillag- vizsgáló távcsöve részére. Csongrád megyében a meleg időjárás következtében a várha­tónál korábban következett be a gyapot szüretelése. A gyapot­szüret eddigi eredményei azt mutatják, hogy a tavalyi 1.5 má­zsa átlagterméssel szemben az idén holdankénti termésátlag el­éri a 3.5 mázsát. Egyes állami gazdaságok és a székkutasi nö- vénykisérleti állomás ültetvé­nyein ennél is nagyobb termés­re van kilátás. Zala megyében szeptemberben tizenkét uj kultúrotthon nyílik meg. Az Enyingi “Béke” termelő­szövetkezeti csoport, mely már több mint ezer holdon gazdálko­dik, elhatározta, hogy megkez­di a gyapot és a ricinus termesz­tését. A Baranya megyei Meszeste­lepen a bányászcsaládok részére családi házakat és egy legény­otthont építenek. 17 kétlakásos családi ház már elkészült és még ebben a hónapban 34 me- csekszabolcsi bányászcsalád jut egészséges, modern lakáshoz. Debrecenben az ötéves terv- keretében felépül a hajdu-bihar- megyei tanács ötemeletes, mo­dern székháza. Az építkezéseket október elsején kezdik meg és a terv szerint a székház jövő év augusztusára teljesen elkészül. A székházban különböző xgy- osztályok helyiségein kívül ha­talmas kultúrterem, könyvtár és két nagy tanácsterem is lesz. Porcshalma község dolgozói a volt fáispán kastélyát kultur- házzá alakítják át. Addig is, amig az átalakítás befejeződik, a község mozijában folyik az eleven kulturélet, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége báb­csoportja, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége színjátszó- és tánc­csoportja s az úttörők báb- és tánccsoportja tart előadásokat a mozi színpadán. Babócsán van Somogy megye legjobb kulturháza. Az olvasó­szobát mindig megtöltik a láto­gatók. * Szabadidőben elszánt sakkmérkőzéseken mérik össze erejüket a dolgozó parasztok, — mig a fiatalság a közös rádió­hallgatás örömének hódol, vagy fáradhatatlanul készül a színját­szó és tánccsoport soronlévő elő­adására. Szolnok megye közegészségü­gye nagyot fejlődött az elmúlt hónapok alatt. Ez évben szervez­ték meg az iskolai fogászatot és terhes anyák fogászat? ellátá­sát. Tiszafüred községben szülő­otthon létesült, Törökszentmik-^ Jóson 35 csecsemő befogadására alkalmas bölcsödét nyitottak meg. A megyében 43 időszakos napköziotthon is nyílt. Vándor röntgenfényképező-autó is mű­ködik, amely az év első felében 96,000 ember szűrővizsgálatát látta el. A Bodmeri “József Attila” szövetkezet istállót és sertéshiz­lalót épit. Petőfi-bányán az ötéves terv keretében eddig közel száz bá- százlakás és egy általános isko­la épült, a közeljövőben pedig újabb hat háromeletes bányász­házat adnak át a bányatelep dolgozóinak. Székkutason szeptember vé­gén kezdődnek meg majdnem egymillió forint beruházással a magyar gyapot központjának építkezései. Székkutason már ré­gi gyapotkisérleti telep műkö­dik és most további kisér’eti la­boratóriumokat és lakótelepeket építenek hozzá. A Petőfi-bányatelep dolgozói felavatták a most elkészült bá­nyászházakat. A megyei tanács és a szak- szervezet küldöttei vették át az uj két-háromszobás, fürdőszo­bás lakásokat az építkezés veze­tőitől. A bányászlakások vilany- nyal, tűzhellyel, hideg-meleg víz­zel ellátott parkettás szobákból állanak. Az uj háromemeletes, tetőterraszos, modern házak ké­nyelmes és egészséges lakást biztosítanak az élenjáró bányá­szoknak és azok családjának. %

Next

/
Thumbnails
Contents