Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-07-08 / 1638. szám

1950. julius 8.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

Ml LESZ?

(Vi.) Ezt a kérdést teszik fel utón útfélen egymással találkozó emberek. Alig múlt el az egyik világháború, most újabb háború veszélye fenyegeti az emberiséget. A háborús uszítok nyugtató kijelentései csak arra szolgálták, hogy elaltassák az embereket, azt a hitet keltsék, hogy nem kell félni a háborútól. Csak egy szélcsend volt a nagy vihar előtt.

Hogy az amerikaiak készültek a háborúra azt tudjuk, de ugy- látszik a General Motors és más Wall street által kontrolált korporációk is tudták, még jobban mint mi. Ők 5 évre kötötték le a munkásságot, ne hogy tiltakozni, vagy egyetlen eszközükkel a sztrájkkal merjék próbálni megakadályozni a háborút. Az ilyen nagy bankok fejei intézik a kül- ügyeket, a háborút, igy idejében figyelmeztették üzlettársaikat.

HADÜZENET NÉLKÜLI

HADJÁRAT

Egyszerűen kiadták a parancsot az amerikai hajó és repülőrajnak a támadásra. Nem csak a koreaiak ellen, hanem a kínaiak, Indo-kinaiak ellen is. Az elnök bejelentette, hogy minden ezen területen, vagy ahol a j óvóban a vörösök, a népek lázadni mernek uralkodóik ellen, akik az amerikaiakkal szövetségesek, amerikai katonasággal fogják megpróbálni leverni.

Az amerikai lapok beismerése szerint a Fülöp szigetek mostani kormánya éppen olyan’ rothadt, korrupt, mint Chiang kormánya volt. Azt is beismerik, hogy Sygman Rhee, akinek csak 20 százalék szavazata volt a legújabb választásoknál, éppen olyan rendőr, zsarnok állam, mint Horthy, Franco, Hitler kormányai voltak. Hogy rendőr állam, ezt azzal is bizonyították, hogy az ellenzéki képviselőket még megválasztásuk után is börtönben tartották. Az elvesztett választások után sem adta fel a kormányt, hanem erőszakkal tartotta azt. Ezt a fajta demokre, hogy reggel tiz órától már esti 8 órára jár az idő, mire a távozásra készen voltunk a legjobb hangulatban eltöltött nap után.

Jól esett látni a new yorkiak körében a Bodnár családot Brid- geportról, valamint a Papp családot New Jerseyből. Az összes bevételünk volt $53.30 ezen ösz- szeghez hozzájárult Bodnár munkástárs 5 dollárral. A kiadás volt $20.54. Mellékelve chek $31.76 centről. Ezenkívül drágasági pótlékkép a Bérmunkás kiadásához hozzájárultak: A. Papp 4 dollár, P. Csorba 2 dollár, Mrs. Haas 1.00 dollár, J. Valecki 1.00 dollár, J. Fecz- kó 1.00 dollár, Gajdosék pedig az élelmezéshez adtak adományt. A jelenlevők elhatározták, hogy a következő kirándulást julius hó 23-án fogják megtartani, melyre már most fölhívjuk a new yorki és közel környéki munkástársak figyelmét.

Tudósitó.

ráciát védi MacArthur amerikai fiukkal. •

MEDDIG FOG TERJEDNI?

Mostan nem vitatkozhatunk azon, hogy helyes volt-e az északiak támadása, vagy nem, amidőn a szomszédban a család veszekedik, nem helyes kutatni ki kezdte és beleavatkozni, intézzék el egymás között. Ilyenforma egy polgárháború is. Mit szóltak volna a jó amerikai hazafiak, ha Oroszország, Anglia vagy Franciaország az amerikai polgárháború idején fegyveres haderőt küldtek volna egyik vagy másik fél támogatására?

Amidőn Franco gyilkolta a hivatalosan megválasztott kormányt és népet Spanyolországban, akkor azon ürüggyel, hogy nem akarnak beleavatkozni, még fegyvereket sem engedtek a köz- társasági kormánynak szállítani sem innen, de még a szomszédos Franciaországból sem.

Hogyha a spanyol köztársasági kormány ilyen cserbehagyá- sa helyes volt, akkor mostan ez a szemtelen beavatkozás helytelen. Vagy ismerjék be, hogy ők árulták el a nép által megválasztott kormányt azzal, hogy most a 20 százalék szavazatott kapott kormányt akarják hatalmon tartani.

Mi reméljük — csakis azt tehetjük — hogy az oroszok nem fognak hivatalosan beavatkozni. Nem fogják a világháborút kirobbantani. Hagyják, hogy Amerika harcoljon a felszabadulásra törekvő és elég erős ázsiai tömegekkel. Mert úgy csak helyi, kisebb méretű harc, háború lenne, nem terjedné át az egész világra. Ha csak segítséget adnak az általuk elismert kormánynak, akkor még Oroszország nincs a háborúban, de ha orosz katonaság vagy repülők szállnak harcba az amerikai beavatkozók ellen, akkor már a világháborút jelenti, lángbaborul az egész világ.

TÖRVÉNYTELEN

ELJÁRÁS

Az amerikai beavatkozás teljesen törvénytelen, ezt maguk az amerikai jogászok elismerik. Mert még a United Nations engedélyét is csak azután kérték, miután már kiadta Truman a parancsot a támadásra, a beavatkozásra.

Ugyan akkor, amint Jäy G. Hayden is írja: “Ez nem az első eset, hogy az elnök felrúgta a kongresszus kizárólagos jogát a hadüzenetre — háborús cselekedetre — azáltal, hogy akcióba parancsolta az amerikai hadakat a kongresszus engedélye nélkül. Franklin D. Roosevelt különösen megtámadta ezt az alaptörvény által biztosított jogokat, amidőn egyénileg parancsolta meg az amerikai haditengerészetnek, hogy sülyesszék el a német buvárhajókat, ahol találják.

“De ez az első eset, amidőn amerikai haderőket szárazföldön rendeltek harcokba, beavatkozni azon fájdalmas veszéllyel,

hogy vüágháborut idézhet elő, anélkül, hogy a kongresszus beleegyezését kérték volna.”

Úgy a lapok, mint a politikusok csak azzal mentik Truman ilyen hadüzenet nélküli hadászatát, beavatkozását, hogy már megtörtént, igy nem szabad elitélni, ellene harcolni. Sokan azzal védik, hogy az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa is beleegyezett, erre azt Írja Hayden: “De azon irányban is az elnök intézkedése az alaptörvények szerint újdonság volt. Soha ezelőtt nem volt hadierő használva az Egyesült Nemzetek érdekében, azon testület vezetése, vagy kérelme után és nincs oly törvény, mely felhatalmazta volna az elnököt, hogy amerikai hadakat rendeljen olyan célokra.”

Minden vezércikkből, Írásból ki sir a> félelem, hogy hová fog vezetni az ilyen elhamarkodott, hadüzenet nélküli beavatkozás. Nem csak az írók, hanem az eddig csak a baseball után érdeklődők is egymást kérdezik: MI LESZ? Hová fog vezetni Truman parancsnoksága?

KOREA

Korea, az az ország, ahol a hidegháború lövöldöző háborúvá alakult át és nem lehetetlen, hogy a harmadik világháború bevezetője lesz, hatalmas félsziget, amely Ázsia testéből nyúlik a Csendes óceánba Japán felé. Japán déli részétől csak a 150 mérföld széles tengerszoros választja el.

Korea területe 85,000 négyzetmérföld (valamivel kisebb mint New York és Pennsylvania államok együttvéve), lakóinak száma körülbelül 30 millió, tehát több ember lakik egy-egy négy- zetmérföldön, mint akár New York, avagy Pennsylvania államokban. A második világháború befejeztével a félszigetet két részre osztották, a 38-as szélességi foktól északra erős részt az orosz seregek, a délre eső részt pedig az amerikai csapatok szállták meg. Ez a 38-as szélességi fok, amely a félsziget közepén halad át, az Egyesült Államokban San Francisco várostól egy kicsit északra fekvő pontot érinti és onnan Kansason át Richmond, Va. városnak tart, vagyis Korea félsziget közepe ilyen magasságban fekszik az Egyenlítő fölött.

A koreai félsziget északról részben Mandzsúriával, részben pedig a Szovjet Unionnal határos. A legközelebbi orosz nagy város Vladivostok. Legutóbbi kimutatások szerint Koreának 4500 mérföld hosszú vasútvonala és 14,485 mérföld hosszú úthálózata van. Nyári átlagos temparaturája 76 fok, de a nyári szezon egyben az esős évszak is, amikor a három hónap alatt 30-40 incs eső is esik.

Hegységei elegendő szenet, vasat, rezet, tungstent és más érceket tartalmaznak, de a nép nagy többsége csak a primitiv földművelésből és állattenyésztésből él. Vadonjaiban még mindig sok a tigris, leopárd, antilop, őz és’ medve.

Korea, valamint a koreai nép történetét meglehetős homály borítja, a kínai történelem említi először, amely szerint kínai népek alakítottak ott országot a mai időszámítás előtti 2333-ik évben. Több mint ezer évvel később újabb kínai támadás érte az országot. Ezúttal az 5000 főből álló kínai csapat Ki ja “nemes” vezérlete alatt elfoglalta a félszigetet és királysággá alakította át. Megint ezer év múltán, 108-ban a mai időszámítás előtt Kina foglalta el és anektálta a félszigetet. Újabb ezer év múltán, — 960 körül nagy virágzásnak indult az ország, amely több évszázadon át tartott, ezen éra alatt a Kínából importált vallás, művészet, irodalom és kormányforma volt az irányadó, de 1332- ben a budha vallást felcserélték a konfucianizmussal. A 16-ik században a japánok foglalták el, később ezeket kiverték a kínaiak, a 17-ik században a kínai Manchu dinasztia védnöksége alá kerültek s maradtak egészen 1895-ig, amikor a japán-kinai háború következtében visszanyerte függetlenségét, de 1907- ben már megint japán befolyás alá került s 1919-ben Japán anektálta, amely alól csak a második világháború szabadította fel.

Koreáról általában nagyon keveset tudott a világ. A koreai nép évszázadokon keresztül izolálta magát, azt akarták, hogy a nyugati népek hagyják őket békében élni úgy, amint ők akarnak és szeretnek élni. Az izoláció utáni vágy valóságos vallássá lett náluk. A “kereszténység” azonban nem tűrhette azt, hogy ilyen nagy tömeg ember “pogány” életet folytasson, mindenféle furfanggal küldték oda a misszionárus téritőket. Francia misszionárusok például hajótörést színlelve jutottak partra és a jószivü benszülöttek segítségét a “keresztény” eszmék terjesztésével hálálták meg, aminek következménye lett az egymás iránti gyűlölet és a belháboru.

Dacára az utóbbi évtizedek keveredéseinek a koreai benszü- lött lényegesen külömbözik úgy a japán, mint a kínai népektől. Az egyenes (nem göndör) fekete haj, a bronz árnyalatú bőrszín, továbbá a szem metszete határozottan mongol eredetre mutat. Nyelvük, a koreai nyelv, a kínai és japán keverék következtében elveszítette eredeti jellegét.

Kérjük a Bérmunkás olvasóit azokból a városokból, ahol a posta szolgálat ZÓNÁKBA VAN osztva és a lapot csomagoló papiroson még nincs feltüntetve a zóna száma, hogy egy postakártyán szíveskedjenek azt beküldeni. A posta kéri, hogy tüntessük fel az olvasó ciménél a zóna számot is.