Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-01-01 / 1612. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. január 7. Az előhárcosok sikerei ÚJABB ÁRLESZÁLLÍTÁSOK MAGYARORSZÁGON A magyar dolgozók naponta kellemes, jóleső' érzéssel ol­vassák az újabb árleszállítások­ról szóló kormányrendeleteket. Az elmúlt héten például 10-15 százalékkal olcsóbb lett a hen­tesáru, 8-12 százalékkal szállí­tották le a női szövet, a flanell- ruha, a férfiöltöny, a ballonka­bát és a férfi fehérnemű árát. A vasúti étkezőkocsikban felszol­gált ételek ára 15-20 százalék­kal csökkent. A sertéshús árát ismét leszállították 12-14 szá­zalékkal. A magyar nép életszínvonalá­nak emelkedését természetesen nem lehet csupán az árak leszál­lításával felmérni, hiszen ugyan­akkor a hatalmas lendülettel fo­lyó munkaversenyben, úgyszól­ván minden dolgozó növelte ter­melését és ezzel megnőtt a kere­sete is. 3000 MAGYAR KÖZSÉGBEN VAN MAR TELEFON A posta dolgozói nagy mun­kát végeztek a hároméves terv során. Felépítették a budapesti 135 kilowattos rádióadót, a Kos- suth-adót. A párhuzamos mű­soradás lehetőségének biztosítá­sára Szolnokon üzembehelyez­ték a Petőfi-adót. A fővárosban rendbehozták a három távbe­szélő főközpontot, mig a vidéki városokban az uj automata táv­beszélő központok egész sorát helyezték üzembe. A hároméves terv utolsó évé­ben 600 helyiségben szereltek fel távbeszélő központot. így 3000 községben működik már távbeszélő. BUDAPEST EGYHETI FO­GYASZTÁSA Az életszínvonal állandó emel­kedése legjobban és legszemlél- tetőbben azon mérhető le, hogy a magyar főváros lakossága ma nemcsak többet eszik, hanem minőségileg is jobban táplálko­zik. A kenyérfogyasztás a félfe­hér kenyér bevezetése óta ug­rásszerűen emelkedett. Ez év november utolsó hetében példá­ul 70 vagonnal több kenyér fo­gyott el Budapesten, mint egy évvel ezelőtt. Lényegesen emel­kedett a zsir- és húsfogyasztás is. A budapesti háziasszonyok több, mint kátszerannyi zsírt használtak el november utolsó hetében, mint tavaly ilyenkor. A táplálkozás minőségi emelkedé­se jellemző, hogy ugyanebben az időben 98-al több szarvas- marhát vágtak le, mint egy év előtt, a sertésvágások száma pe­dig 3564-el emelkedett az előző évihez viszonyítva. A tejfogyasztás is állandóan növekedett. 1945-ben még 50,- 105 liter tej fogyott el Budapes­ten egy hét alatt, 1946-ban ez a mennyiség 54,035 literre, 1947- ben 831,499, 1949-ben már 2,- 127,147 literre emelkedett. A vajfogyasztás november utolsó hetében 28.4 százalékkal, a sajt 76 százalékkal, a tejfel 50.4 szá­zalékkal, a tejszín 57 százalék­kal, a turófogyasztás 57 száza­lékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Lényegesen több fogyott el Budapesten a többi élelmicikk­ből is. November utolsó hetében például a budapestiek 18 vagon cukrot és 20 vagon sót fogyasz­tottak. Jellemző az életszínvo­nal emelkedésére, hogy jelentős mennyiségben adtak el cukrász- süteményekből, cukorkákból és csokoládéból is. Nagyon emelkedett a gyü­mölcsfogyasztás is. Almából csaknem kétszerannyi fogott el, az ára pedig pontosan a fele a tavalyinak. Jelentősen meg­nőtt a budapestiek dohányfo­gyasztása is: egy hét alatt 417.- 300 darab szivart, 75 milüó ci­garettát, 24,200 kilogramm ci­garettadohányt és 8000 kilo­gramm pipadohányt szívtak el. Az életszínvonal emelkedésé­re jellemző, hogy elsősorban azoknak az élelmiszereknek a fogyasztása emelkedik, amelyek­nek tápértéke igen nagy és ame- lyehez a múltban csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem jut­hattak a magyar dolgozók. Épül az ország Petőháza községben (Sopron megye) korszerű népfürdő épí­tését kezdték meg. Orosháza város uj autóbusz- járatot kapott, amely a várost közvetlenül összeköti Budapest­tel. Békéscsabán a “kastélyszöllő- nek” nevezett városrészbe beve­zették a villanyt. Ezen a terüle­ten szegény dolgozó emberek laktak és a múlt rendszer urai nem törődtek velük. Most itt is kigyulladt a villanyfény. Ennek a területnek a villamosítása nem szerepelt még a hároméves terv­ben s hogy mégis sikerült meg­valósítani, ez a Villamosmüvek munkabrigádjainak köszönhető. Almáskamaráson most avat­ták fel a hároméves terv kere­tében épült óvodát. A dolgozó parasztok gyermekei örömmel vonultak be az ünnepség során a tökéletes felszerelésű, gyönyö­rű, uj helyiségekbe. Rádiházán veresnyló tenyész­tési nemzeti vállalat alakult. Je­lenleg 120 versenycsikót gondoz­nak a telepen. Szegedre 52,000 akác- és nyár­facsemete érkezett. Ezeket a közlegelők fásítására használ­ják fel. Pécs munkásnegyedében, a Gyárvárosban, uj kulturház épült. A Tolnamegyei Szedresi gép­állomás építkezésénél Klein Já­nos sztahanovista kőműves a falazásnál 2518 százalékos ered­ményt ért el. Klein versenyre hívta ki az ország valamennyi sztahanovista kőművesét. A Fejérmegyei Sárosdon a volt kastélyban megnyílt a me­gyei szociális otthon. Ahol a fel- szabadulásig csak egyetlen csa­lád dőzsölt, most a megye elha­gyott, munkaképtelen öregei kapnak emberséges lakást, tisz­tességes ellátást. Homokterenyén kísérleti tele­pet létesítettek, ahol mindenfaj­(Vi.) Sokan csak úgy mérik le az előhárcosok sikereit, hogy azok mit kaptak, vagy kapnak kitartó, sokszor nagy áldozato­kat követelő harcok után. Példá­ul: ha egy gyárban a munkások több hónapos bérharc után bér- javitást, jobb munkaviszonyo­kat vívnak ki, az nem csak ne­kik nyereség, hanem más gyá­rakban is, sokszor minden harc nélkül megadják ugyan azt az előnyöket, hogy ottan kikerül­jék a harcokat, munkabeszünte­tést. Ugyan igy van nemzetközi méretekben is. Például mostan Olaszországban is kényszerítve vannak a földosztást, már ahogy-ugy megkezdeni, ezt még az amerikai tanácsadók is úgy akarják. Amint mondják: leg­jobb agitáció a szocialisták, kommunisták kezeiben az a tény, hogy más országokban már azt végrehajtották, felosz­tották a földet azok között, akik azt évszázadokon keresztül meg­művelték, illetve őseik megdol­gozták. Ezen a példán felbúz- dulva, az olasz munkások, nem is igen vártak törvényes föld­osztásra, hanem saját maguk igyekeztek a földet lefoglalni, néhol erőszakkal. Hogy ezt a ra­gadós példát kikerüljék, már ha csak szemfényvesztés képen is, néhol törvényesen akarják a földet kiosztani. Tehát azon elő- harcosok, akik más országok­ban Magyar, Bolgár, Lengyelor­szágokban megnyerték a föld­osztást, nem csak maguk részé­re nyerték meg, hanem az utó­doknak és más országok népei­nek is. Ezek a tények kénysze­rítik az olasz földbirtokosokat, sőt a Pápát is, hogy felosszák a földet tehát elkerüljék a véres forradalmat, a gyökeres rend­szerváltozást. A JÓ PÉLDA RAGADÓS Mi, akik résztveszünk a mun­kások gazdasági harcaiban tud­juk, hogy milyen hatással van egy megnyert harc, sztrájk. Nem csak azt eredményezi, hogy az előhárcosok meglesznek véd­ve, a szervezetük elismerve, ha­nem sok más és az indiferens, tudatlan munkásoknak is tetsző gazdasági előnyöket, bér ja vi­tást, vakációs fizetést, ünnepek fizetését eredményezi. Ez mind csak azért volt lehetséges, mert az előhárcosok sokan bele is pusztultak ugyan, de valahol kemény harcok során megtör­ték a jeget, a szervezkedésre ta terményből kikisérletezik a község földjének és éghajlatá­nak legjobban megfelelő fajtát. A Nagyszénási “Dózsa” ter­melőcsoport 20 holdon termelt dohányt. Most adták be a szárí­tott dohányt a beváltóba. Szem­ben a magánosok ötmázsás át­lagával, a csoport holdanként kilenc mázsa kitűnő minőségű dohányt termelt. Tolna megye falvaiban nagy sikere volt a Textilkereskedelmi Nemzeti Vállalat árubemutatói­nak. Batán 11,000 forint értékű ruhaanyagot vásároltak a dol­gozó parasztok. elég erőt gyűjtöttek, megnyer­ték a harcot. Ezt látva más he­lyeken is, ahol elég bátor mun­kások akadtak, követték és győztek, ami viszont még töb­beket serkentett újabb harcok­ra. A másik oldalról Ítélve, egy vesztett harc, azokból eredő ül­dözések, szenvedések, munka­vesztések sokakat elijesztettek a harc felvevésétől, vagy azok­ban való részvételtől. Ez az oka annak, hogy legtöbb IWW tag ha nem is egyezünk meg például az AFL vagy a CIO szervezeti formájával, alapelveivel, sok­szor segítettük azoknak a har­cait is, mert tudtuk, hogy ha el­buknak, akkor nekünk is rosz- szabb lesz, nehezebb szervezked­ni vagy harcot megnyerni. így mindenkor a munkásság mellett foglaltunk állást, azo­kat segítettük, akik már harc- baszálltak, nem is igen kutattuk, hogy esetleg a vezéreik nem jók, vagy csak nagyobb darab ke­nyérért és nem társadalmi for­radalomért mentek ki harcra. PROPAGANDA FEGYVEREK Ezt használja mind a két osz­tály, sokszor sikeresen, sokszor sikertelenül. Például a földosz­tást, mi IWW-isták nem helye­seljük, mert a mi tanaink sze­rint, sokkal helyesebb volna a modern nagybani gazdálkodás, közös tulajdon alapján. De min­den országban milliók vannak, akik ezt nem tudják még meg­érteni, minden óhajuk, vágyuk a föld birtoklása volt. A tőkés osztály a földbirtokosokkal együtt, szintén a nagybani, mo­dern gazdálkodást akarja, de magántulajdonban, mi köztu­lajdonban akarnánk, de a nép­tömeg meg saját kicsi kis par­celláját akarja a földből. Most minden országban, ahol még nem volt földosztás, ezt hasz­nálják legnagyobb forradalmo- sitó fegyvernek, vagy ellenfor­radalmi fegyvernek, már akinek a kezében, van a föld és a hata­lom. Ugyan akkor, amikor a tőkés osztály jól leplezett eszközeit felismerik és elfogadják, akkor azonnal megindul a propaganda gyártás és azokat mint a jóság, erény és minta demokratákat állítják be és a jegyzékváltások sorozata indul meg, mely egyik folyamata lesz az osztályharc­ban. Most mi kinek higyjünk? Az igazságot nehéz kihámozni a propaganda halmazból, akár az egyik vagy a másik oldalról. Me­gint csak az osztályharc fő kö­vetelése legyen irányadónk, ami és aki jó a tőkésosztálynak, an­nak szónokainak, az nem jó a munkásságnak, sem itten sem más országokban. Az osztályharc utjain nagyon sok kő, göröngy, kátyú van, melyben meg-meg botlunk, akik azt járjuk. Egymást okolhatjuk az ilyen botlásokért, de sokkal jobb, helyesebb, ha azokat okol­juk, akik ezen kátyúkat, köve­ket rakták útjainkra, segítsük azokat eltávolítani, nem pedig még többet felhalmozni azok­nak az útjába, akik már a szoci­alista tervgaSdaságra tértek; HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents