Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-03-04 / 1620. szám
s olöai B É I i M LI N K A S 1950. március 4. Hazugságok bizonysága abet ä d ám (Vi.) A mult nyáron a CIO vezérek beutazgatták egész Európát és agyondicsőitették ezt az állítólagos amerikai demokráciát. Arra biztatták a franciákat, németeket és más népeket, hogy ezt utánozzák. Ezen utazgató vezérek között volt Walter Reuther is több UAW vezérrel együtt. Most a UAW hivatalos lapjában vezércikkben ütik agyon ezen hazug állításokat, hogy itt demokrácia van, vagy hogy a demokráciához szükséges szólás és sajtószabadság megvolna. Azon siránkoznak, hogy nagyon sok korporáció kéhyszeriti a munkásokat fizetett időben arra, hogy a propagandistáikat meghallgassák. A General Motors, Alles Chalmers, Mueller Brass, Swift és sok más ipartelepeken folytatták ezen kényszer gyűlés látogatását. Erre vonatkozólag a vezércikkben a kö‘ vetkezőképen siránkoznak: Ez a rendszer azt eredményezi, hogy a munkásokat munka közben, vagy fizetett túlórán arra kényszerűik, hogy felbérelt szónokokat hallgassanak, kik kiöntik a gyárosok propagandáját a Z1 a:” gatóságnak, amely nem tiid elszaladni, visszabeszélni vagy kérdezni.” “Ezen technika és propaganda mértékei nem csak egyedüli veszély ezen hadjáratban,^ hanem azon szervezetek, egyenek, akik annak a hátamögött állnak éppen olyan veszélyesek, mint amilyen rendszert hasznainak. Az ameriki lapok urai átadtak ezen hadjáratnak az irányítását a főreakciós egyéneknek, szervezeteknek, melyeknek a feldíszítése, szaga, hasonlít a bennszülött amerikai fasizmushoz. Ezeket Írták a januári hivatalos lapszám vezércikkében. A februári lap vezécikkében meg nagyon, szinte elvitathatatlan bizonyítékot adnak arról, hogy itt nem csak demokrácia nm- sen, de még szólás és sajtószabadság sincs. Ezt eí'tényt a következő képen siratják el A Chrysler sztrájk első heteben a UAW akart rádió leadási időt vásárolni a WWJ detroiti News- tól, melyben 15 perces leadásokban értesítették volna a munkásokat, a hallgató közönségét a sztrájk és a tárgyalások állásáról Hosszabb halasztás, várakozás után, a következő elutasító választ kaptuk, az állomás segéd-igazgatójától: A WWJ nem adhat időt, ha csak a korporáció is nem vásárol ugyan annyi időt. Hosszasabb tanácskozások és levélváltások után megírták. hogy gadják a levegő használatot, a Chrvsler korporáció es a WWJ Süködése" folytán” Mert a gyárosoknak nem volt tanácsos rádió időt venni, azaltal lehető vé tenni az union propaganda^ Sok mást is megmondhattak volna az union vezérek ezen es sok más vezércikkben. Többe között azt, hogy a sajtó, radio, iskolák, egyetemek, mind a korporációk, nagybankarok hatol ma alatt működnek M| a ni van hüségeskut letett vezerea nekíem engedik meg olyasmit) mondani, amivel arthatnanak ezen nagytőkés érdekeknek, csak a vörösre festett munkás- falást, rágalmazást engedik szívesen meg, sőt arra ők adnak és adtak ingyen rádió időt a hűséges vezér uraknak. Amig a union vezérek siránkoznak azon, hogy a gyárosok fizetett idő alatt arra kényszerítik a munkásokat, hogy union és minden haladó szellem elleni propagandájukat meghallgassák, az ellen nem tiltakoztak, hogy még az otthonokban is, csak azt lehetett hallgatni, amit ezen benszülött amerikai fasiz- ták megengednek, akiknek a Gyárosok Szövetsége átadta a hadjárat vezetését, minden haladó törekvés ellen. Ezen siránkozó union vezérek segítettek ennek az Allis Chal- mersnék sok jó harcos munkást, közöttük Kristófért és másokat vörösre festeni és úgy a union- ból mint a gyárból eltávolítani. Most sok bérharc, osztályharc van folyamatban, melyben a Chrysler üzem munkásai csak részt képeznek. Amióta eltávolították a harcos tagokat a harci kedv is elment velük és csak az a remény tartja a munkásokat össze, hogy sikerül a nyugdijat megkapni és 65 éves korukban talán nem fognak éhenhalni, de éppen ezt nem akarják ezen demokrata gyárosok rendszere megadni. “A hazug embert és a sánta kutyát könnyű utolérni.” A SZABADSAJTÓ? PORTLAND, Oregon — A National Labor Relation Board bűnösnek találta Portland legnagyobb áruházának tulajdonosát, a Meier and Frank céget abban, hogy erőszakos módszerekkel igyekszik megakadályozni alkalmazottai szervezkedését. Az NLRB döntéséről szóló hirt a város egyik napilapja, az “Oregonian” megírta, mire büntetésül az áruház beszüntette a heti hatezer dollárt kitevő hirdetéseket. Az újság szerkesztő-kiadója az olvasók elé tárta a sajtószabadság ellen irányuló ily brutális támadást, mire a város liberális elemei a szervezett munkások vezetésével állandó gyűlésekkel és tiltakozásokkal napirenden tartják ezt az ügyet. Az 1930-ban tartott Asztro- nómusok Nemzetközi Egyesületének határozata értelmében az égbolton 88 nagyobb csillagcsoportot (Konstelláció) különböztetnek meg. A Harmadik Világháborút nem jelentik be előre hadüzenetekkel. Igen sok szereplő majd csak a másvilágon hall róla valamit, — ha ugyan hall. Az elmúlt év december havában az Egyesült Államok összes szénbányáiban 50 halálos kimenetelű baleset történt. Az egész évi halálos balesetek száma (a Bureau of Mines jelentése szerint) 593 volt. Ugyan ezen évben sérülést szenvedett 38.200, a halottak és sebesültek összesen 38.793 volt. Több mint hat évtizeddel ezelőtt az akkor még gyenge magyarországi szocialista sajtóban, amelynek akkor legfőbb célja a magyar munkásság öntudatra ébresztése volt, számos szép, buzdító, harcias költemény alatt láttuk ezt az aláírást: Al>et Adám. Bizonyára légiót tesz ki azon magyarajku osztály tudatos munkások száma, akiket a szocializmus zászlaja alá Abet Adám harcias költeményei verbuváltak be. Ez a kiváló magyar proletár költő pár hónappal ezelőtt meghalt itt, Amerikában anélkül, hogy a magyar munkássá.: tó megemlékezett volna róla. E sorok írója tudta ugyan, hogy a 82 éves Abet betegeskedett az utóbbi időkben, de nem volt alkalma meglátogatni s most, amikor mégis eljutottunk Phoenix Ariz. városba, már csak arról értesültünk, hogy ez a tehetsé- gas proletár költő és iró, még a múlt év szeptember havában elhalt. Abet Adám 1867 december 26- án született az akkor még Magyarországhoz tartozó Nagyváradon. Abet valóban korán árvaságra jutott, az apja elhalt még az ő születése előtt, az anyja pedig nem sokkal később. A kis Adám rokonokhoz került, akik már 9 éves korában szabóinasnak adták. Kitanulta a szabó mesterséget, de a tudásszomjától hajtva állandóan a könyveket bújta és igy pótolta az iskola hiányát. Az élénk eszü fiú figyelmét hamarosan megragadták a szocialista eszmék. Nem csak felismerte az osztályharcot, hanem nem mindennapos költői tehetségét is annak szolgálatába állította. Fiatal éveinek első korszakában irt költeményeit az erőteljes harciasság jellemzik. A “Fordított Világ” cimü versében például igy szól a munkáshoz: Ha önmagad nem lész sorsod kovácsa, Ki tudja meddig s mennyit éhezel ? Rajtad múlik, hogy borult szemedből Az égő könny örökre tűnjék el. Kovácsold meg sorsod jövő alakját, Hisz nálad van a nehéz pöröly, Ha rávered a korhadt világra, Az menydörögve, zúgva összedől. Abet életének ez a korszaka 1890-ig tartott, mikor kivándorolt Amerikába. Itt New Yorkban, majd Bridgeporton tartózkodott pár éven át. Az amerikai magyar munkásmozgalom akkoriban indult göröngyös útjára. Abet tevékeny részt vett ebben a mozgalomban, egyike volt azoknak, akik létrehozták az Amerikai Magyar Népszavát, (amely később a Berkó D. Géza kezére jutott, a szélső reakció szócsöve lett s maradt napjainkig) hogy legyen lapjuk az amerikai magyar munkásoknak is. Abet zsenialitására jellemző, hogy hamarosan annyira megtanult angolul, hogy ezen a nyelven kezdett Írni nem csak prózában, de számos költeményt is irt. Még Bridgeporton megszervezte a Cooperativ Publishing Companyt, amely kiadta a “Social Concience”, “Caballa and Monocracy”, “Sonnetts on Friendship” és egyéb munkáit. 1926-ban otthagyta Bridge- portot s feleségével, Évával elindultak Floridába, majd onnan Californiába tartottak. Útközben Phoenix, Ariz. városban baleset érte őket, Éva megsebesült és azért az utazgatást ott meg kellett szakitaniok. Ez a megszakítás azonban végleges lett, letelepedtek Phoenixben, ahol Abet biztosítási ügyekkel kereste kenyerét, a megmaradt idejét pedig a költészetnek, az irodalomnak szentelte egészen élete végéig, 1949 szeptember 17-ig, amikor 51 évi boldog házasság után özvegyen hagyta hűséges élettársát. A huszas években kezébe került a hires perzsa költőnek, Omar Khayyám-nak “Rubái- yat” cimü filozófiai költeménye, amelyet Edward Fitzgerald fordított igen kitünően angol nyelvre. A vers misztikus filozófiája és Fitzgerald bámulatos szép zenei nyelvezete elbűvölték az excentricizmusra hajlamos Abetet, hozzáfogott tehát a fordításhoz és valóban kitűnő fordításban adta vissza a Khayyám- Fitzgerald müvét. A magyar és angol munkának együttes, ösz- szehasonlitó olvasása valóban nagy élvezetet nyújt a verseket kedvelő s a verseket értékelni tudó olvasónak. És ezt a szegényes kis méltatást a munkásmozgalom eme kiváló pionérjárói nem is fejezhetném be méltóbban, mint a Ru- báiyat-ból vett eme sorok idézésével : Elindult elmémből a gondolat Megtudni, mi üdv s mi kárho- zat? Sokára visszajött és hirülho- zá: Menny és pokol székhelye vagy magad! Oh pokol réme, Ígért menny, malaszt! Az egy igaz, hogy nap napot szalaszt; Az egy igaz, a többi mind mese, Ha rózsa hűlt, — örökre tet- I te azt. A léthatárt átlépték annyian, Miért csak egy is vissza nem suhan Bizonylat lámpáját függeszteni, Hol sötét kétely kínos árnya van? Nem gyászoland mentemkor a vidék, Majdha költözök úgy, mint megjövék, — Pedig alkotásaim némelyike Halom aranynál külömb hagyaték. (gb.)
