Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-02-11 / 1617. szám

1950. február 11. ß É K MI NKAS 7 oida/ A VAK VEZETŐK (Vi.) A világ sorsát olyan egyének vezetik, akik maguk is vezetőkre vannak szorulva. Ez látszik legalább itt Amerikában. Ezt nem csak mi, radikális vagy forradalmi munkások látjuk meg, hanem még azon liberális köpeny alatt működő Írók, rádió rikkancsok is, akik ugyan azt akarnák, mint az uraik, de sok­kal jobb rendszert, módozatokat használnának azt elérni. Ezen liberális köpeny alatt működőknek, akik leginkább a külügyekkel foglalkoznak, főve­zérük lehetne Walter Lippman. Lipppmannak nem tetszik, hogy olyan brutálisan akarják Chian- got és bandáját, meg a többi ázsiai zsarnokokat megmenteni a végpusztulástól. Neki sokkal jobban, könny eben lenyelhető orvossága volna ezen végpusztu­lásban szenvedők megmentésé­re, illetve a rendszer mentésére, melyet Lippman is éppen úgy meg akar menteni, mint MacAr- thur, vagy Hoover, csak az a szerencse, hogy nem Lippmanok irányítják az amerikai külügye- ket. Megválva az igazat, minden embernek, aki kiakarja kerülni a háborút és nagyon sokan van­nak olyanok, Lippmannak a módszere megfelel. Úgy volna a helyzet megoldva, hogy a kecs­ke is jóllakna, meg a káposzta is megmaradna, amint az ilyen liberálisok ígérgetik. Csak azt szeretnék, hogy Kínában, Japán­ban, Viet Namban, Indiában és minden más ilyen felszabadulás­ra törekvő országokban elegen­dő Lippmanokat találnának és hatalomra jutnának, akik nagy örömmel megegyeznének és együttműködnének az amerikai pénzes zsákkal. ELVESZETT AMERIKAI BEFOLYÁS Ezt siratja legjobban Lipp­man és hozzá hasonló liberáli­sok hada. Mindezt annak tud­ják be, hogy nem hozzájuk ha­sonló vezérekre hallgattak, ha­nem hatalmukban, gazdagságuk­ban elvakult Hooverre, MacAr- thurra, Hurleyra, akik nem bíz­tak már Lippmanhoz hasonló kínai, japán és más liberálisok­ban, hanem mindent Chianggal együtt akartak megcsinálni, még az ilyen liberálisok kiirtá­sát is és nem csak Ázsiában, ha­nem még itt Amerikában is. Ennek tudja be Lippman, hogy nem csak Kínában, hanem egész Ázsiában elvesztette Ame­rika a befolyását, dacára a nagy dollár folyamnak. ' Kimutatja Lippman és sok más hozzá hasonló irók, hogy nem csak Kínát, hanem Indiát is mindjobban elveszítjük azáltal, hogy a kínai néptömeg által pár­tolt, megalakított kormányt megtagadjuk, amig India, Bur­ma és más szomszédos országok elismerték és azokkal együtt akarnak dolgozni a népeik élet­színvonalának javításában és a béke érdekében, mely nélkül nem lehet jobb sorsot még re­mélni sem Ázsiában. Ámbár burkoltan, mint az ily két urat szolgáló liberálisok szokták, azzal vádolja az ameri­kai vezetőket, hogy direkt az oroszoknak a malmára hajtják a vizet, azoknak dolgoznak az­által, hogy nem csak Kínát, ha­nem az egész Ázsiát Amerika el­len ingerük a háborús veszede­lem kiélezésével. AMERIKAI REAKCIÓ A NYEREGBEN Ezt mindnyájan láthatjuk és éppen az a szerencséje a világ népének. Ezek a reakciósok, kö­zöttük Hoover, MacArthur, any- nyira elvannak vakulva, hogy éppen azt csinálják, ami a vi­lág forradalmainak, de legin­kább az ázsiai tömegek feléb­resztésére, forradalmositására, a zsarnokok, tőkések elleni harc­ra egyesítésére szolgál. Mivel nem az olyan két urat szolgáló, még a középosztályt, sőt a mun­kásság egy részét is megtévesz­tő langymeleg politikusokat, ha­nem kimondottan hozzájuk ha­sonló legrakciósabb és Ázsiában legzsarnokabb poütikusokat tá­mogatnak. Amig az ázsiai Nehru féle kö­zéputasok, liberálisok képesek lettek volna a forradalmat lesze­relni, amint a német Scheide- man tette, ha őt támogatták vol­na az amerikai tőkések. De a reakciós tőkések még ezeket is utálják, ők inkább dolgoznak együtt a zsarnokokkal, akik ha­lomra gyilkolják a forradalmá­rokat. Kínában ez a tény volt a legnagyobb hajtóerő a forrada­lomra, az egységre, Chiangék el­len. Azt meg kell adni, hogy ezek a liberálisok sokkal hathatósab­ban védik a tőkés rendszert, mint Chiang, vagy a többi. Ez fáj Lippmanéknak, hogy Ázsiá­ban nem támogattak ezekhez hasonló középutasokat. VIET NAM NÉPKORMÁNYA Ezen uj és nagyon is erősnek talált népkormány felállítása ej­tette Lipppmant és társait két­ségbe. Ezt nagyon ügyes sakk- huzásnak vélték Moszkvától. Ugyan akkor Amerika és Ang­lia a franciák által felállított, de a nép által gyűlölt császárt akar­ják elismerni, akinek alig tiz százaléka van az országnak, nem is a császár, hanem a francia hadsereg kezében. Az ország többi részében a népkormány, a néphadsereg rendelkezik. Ezen esetben egy másik Chiangot ta­lált és támogat Amerika és biz­tos bukásnak néz elébe. De ezen támogatás elijesztette még azon liberális ázsiai Lippmanokat is, akik szerettek volna Ameriká­val együttműködni, de nem a franciákkal és császárukkal. Jellemző, hogy a franciák ál­tal felállított császár nevét alig merik megmeliteni az amerikai lapokban, ezzel szemben a viet nami népkormány vezetőjének nevét Ho Chi Min-t számtalan­szor megemlítik egy-egy lap­számban. De úgy látszik szé­gyenük a császárt, Bai Dai ne­vét emlegetni, mert maga a név is egy erős propaganda fegyver a franciák és társaik ellen. Igen, szerencséje az ázsiai né­peknek és egyúttal az egész vi­lágnak, hogy ezek az amerikai vezérek annyira elvannak va­kulva, hogy Chiangot, Hirohitot, Bai Dait támogatják. így tették lehetővé, hogy a nép egyesüljön ellenük és közös akcióval leráz­zák őket a nép nyakáról, akár­mennyire is szeretnék az ameri­kaiak, angolok, franciák a nya­kukon tartani továbbra is. A Granville Container Corpo­ration tulajdonosa, Walter Gran­ville azt mondja, hogy az alkal­mazottai többet termelnek, mi­óta a munkatermek falait élénk színekre festette. — Hátha még megpróbálná a munkabérek fel­emelésével összekötni?! A Massachusetts Citizens’ Committe jelentése szerint az amerikai nép évente 21 és fél billió dollárt költ hazárdjátékra. 0 Az Egyesült Államok kong­resszusa komolyan foglalkozik azzal, hogy 7 centes pénzdara­bot hozzanak forgalomba. Aho­gyan mondják ezt a törvényt nagyon melegen pártolják az automata gépek tulajdonosai, akik áruikat még mindig a há­ború előtti 5 centért adják, igaz, hogy az áruk ma a harmadrésze mennyiséget sem képviselik. A JÓ GAZDÁLKODÁS Rhode Island államból hozza a hirt a táviró, hogy az állami termelő szövetkezet, amely a szövetségi kormány által fel­raktározott élelmiszereket is ke­zeli, több millió mázsa krump­lit bocsájtott áruba 20 centért száz fontonként, de csak azok vásárolhatják azt meg, akik nagybani állattenyésztéssel fog­lalkoznak. A kormány minden száz fonton, két dollárt vészit. A háziasszonyaink 6 meg 8 centet kénytelenek fizetni fon­tonként, mert a mi demokrati­kus kormányunk igy látja azt gazdaságosnak. Most, hogy aztán a tojás ára is lejebb esett, ennélfogva a me­zőgazdasági minisztérium úgy határozott, hogy 1950-ben 2 millió 187 ezer font szárított to­jást vásárol, 96 centért fonton­ként. 1948-49-ben óriási meny- nyiségü szárított tojást vásárol­tak 1.25 centért fontonként, amelyből még mindig raktáron van több mint 70 millió font és ezt a mi minisztériumunk 40 centért árusítja fontonként. Per­sze ehez is csak azok juthatnak, akiit millió és millió fontot vá­sárolnak egyszerre. így van ez minden más élelmi és ruházati cikkel is. Ezt nevezik Ameriká­ban tervezett gazdálkodásnak. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland___ 2.00 L. Birtalan, Cleveland ..... 4.00 J. Buzay, Cleveland ......... 2.00 L. Decsi, Akron ____ 5.00 J. Dénes, Detroit ............... 2.00 J. Farkas, Akron............... 3.00 J. Feczkó, New York ........ 6.00 L. Fishbein, New York .... 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 P. Hering, Buffalo ........... 6.00 S. Juhász, Akron ............ 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago ........... 7.00 J. Kollár, Cleveland........... 5.25 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh .......... 5.00 J. Mogor, Cleveland ...... 7.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczy, Cleveland ........ 2.00 L. Pall, Ambridge............. 2.00 St. Phillips, So Bend ..... 2.00 Ch. Udvarnoky, Flint ....... 1.00 J. Vizi, Akron.......7............ 4.00 St. Visi, Lincoln Park ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00 AMIRŐL BESZÉLNEK HIDROGÉN A hidrogén, amelyből állítólag ezerszer rombolóbb hatású atombombát lehet készíteni, mint az urániumból vagy plutó­niumból, a földön igen nagy mennyiségben előforduló anyag, amely tiszta állapotban színte­len, szagtalan és Íztelen gáz, amelyet ha meggyujtunk, rend­kívüli nagy hőt fejlesztve ég el. Noha a hidrogént az emberek már nagyon régen ismerik, de hogy egyike az elemeknek, azt csak 1776-ban ismerte fel Henry Cavendish (1731-1810) angol tu­dós. Ez a legkönnyebb gáz, ha­sonlítva atomsulyát az oxigén­hez (amely pontosan 16) 1.008. Miután könnyebb a levegőnél, léggömbök töltésére is használ­ták. Ily esetben 1 köbjárd hidro­gén emelő-ereje másfél font kö­rül van. Hidrogén a földön található száz és százféle anyagnak képe­zi alkotórészét. Ezek között leg­fontosabb a viz. A tiszta víznek — súlyra nézve 11 százaléka hidrogén; terjedelemre nézve pedig kétharmada. Feltételez­zük, hogy a hidrogén és az oxi­gén atomok azonos nagyságúak, akkor minden viz molekulának (a viz legkisebb részének) két- harmadik hidrogén és egy atom oxigén kémiai vegyülete. Ezért a kémiai jele a sokszor említett H3 O. Hidrogén tisztán is előfordul a természetben, egyes földgá­zokból kiválva száll el. Azonban miután igen sokféle ipari célok­ra használják, nagyban gyárt­ják. A gyártásnak egyik módja, hogy sósavat, zinkre öntik, ami­kor a hidrogén felszabadul és felfogható. A nagybani gyártás­nál nagy nyomással vízgőzt tö­veinek izzó vas-szilánkokra, eb­ben az esetben a vízből válik ki a hidrogén. Ezt a műveletet meg is lehet fordítani; hidrogént és oxigént összekevernek U alakú csőben s aztán villanyszikrát üt­nek keresztül rajta. A hidrogén és oxigén vegyülékéből viz lesz. A hidrogén minus 434 foknál (C) folyékony lesz és 423 fok­nál (zero alatt) megfagy.

Next

/
Thumbnails
Contents