Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-01-28 / 1615. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1950. január 28. Egyről-Másról ELMONDJA: J. Z._____ A FEKETE LISTA ISMÉT MŰKÖDIK A MUNKÁSSÁG szervezkedésének útja sohasem volt rózsákkal kiszórva. Az élharcosok, a bátrak, nagy áldozatokat hoztak osztályuk sorsának javításáért, amit csak szervezkedéssel lehetett elérni. Azonban amig a szervezkedés egy-egy gyárban, ipartelepen, vagy bárhol a termelés szinterén elérte azt a méretet, hogy védelmet nyújthatott az úttörőknek, akik már felismerték, hogy a munkásosztály érdekeit; a kizsákmányolás enyhítését, majd végleges megszüntetését csakis a termelő munkásság szervezkedésével lehet elérni, sok megpróbáltatáson kellett átesni az előharco- soknak. Az első megpróbáltatás természetesen a munkahelyén érte az ily úttörőket. Mihelyt a munkáltató, vagy gyárvezetőség tudtára jutott, hogy a munkások között szervezkedésről folyik a szó, rögtön mozgásba hozták spiclieiket, kikutatni, hogy ki a kezdeményező — ami nem is volt nagy munka kikutatni, — és a kezdeményező egyén, vagy kisebb csoport rögtön repült ki a munkából. Voltak, akiket egy-két ily megpróbáltatás megijesztett és beszüntették ily irányú tevékenységüket, viszont voltak nagyszámmal, akik minden “tilalom” ellenére folytatták azt és ezek természetesen a mindannyiunk által jólismert fekete listára kerültek. Ezen fekete lista abból állt, hogy a munkáltatók az ily munkások neveit megküldték a városokban levő összes gyáraknak és amikor az ily munkások munkakeresés céljából jelentkeztek, már tevékenységeik ismertek voltak és munkát nem kaphattak. Az ily munkásoknak városról, városra kellett vándorolnak, gyakran nevet vátoz- tatni, vagy egészen más munkakörbe vállalni munkát. MINT ISMERETES az a fekete lista rendszer az ipari fejlődéssel szintén mind tökéletesebbre fejlődött és bizony voltak idők, amikor a munkásosztály szervezkedésének előmozdításában aktiv munkások elképzelhetetlen nélkülözések és megpróbáltatásoknak voltak kitéve. A kémrendszer az egész országot behálózta, a nagyobb gyárak és ipartelepek nagyszámú fegyveres bérencet alkalmaztak és nagyobb arányú bérmozgalmakat, sztrájkokat nagyon gyakran vérbefojtottak. Az 1930-as években némi javulás állott be ezen a téren, amikor a Roosevelt “new deal” kormánya unszolására a szövetségi kongresszus életbe léptette a “Wagner Labor Act” néven ismert munkásvédelmi törvényeket, melyek egyik pontja biztosította a munkásság részére a szervezkedési szabadságot. A Wagner törvény törvényellenesnek minősítette a fekete listát, a munkáltatók által alkalmazott kémrendszert, a privát fegyveres bérencek alkalmazását és természetesen ily okból bármely munkásnak a munkából való elbocsátását. De mivel ezen törvényeket a kapitalista osztály parlamentjében hozták, ugyan ott adminisztráció változással azokat meg is változtathatják és mi forradalmi ipari unionisták erre állandóan figyelmeztettük a munkásságot. Mert az osztály társadalomban a munkásság érdekeit csakis a termelés szinterén megszervezett erővel lehet előmozdítani és biztosítani és amit a ki- szákmányoló osztály ad — még ha törvény kényszer utján is — azt kedvező alkalommal el is veheti, mig viszont amit a munkásság szervezett erővel viv ki, azt ugyanezen erővel meg is tarthatja. EGY ÉVTIZED alatt, amig a Wagner Labor Act érvényben volt, Amerikában a szervezett munkásság száma négy millióról 15 millióra emelkedett, azonban amint a gyakorlat bizonyítja, ezen nagy tömeg csak felfújt hólyaghoz volt hasonló, mert a munkástömegekből hiányzott az osztály tudat és a legkisebb vihar jelére a hólyag szétpukkant. Az első —- nem döfést — csak szúrást ez a felfújt hólyag akkor kapta, amikor Roosevelt elhalálozása után Truman került az elnöki székbe — aki ugyan azt állítja, hogy Roosevelt nyomdokain halad — és első ténykedése az volt, hogy megtisztította a kormányt a Roosevelt követőktől, ami jel volt a kizsákmányoló osztálynak az akció megindítására a Wagner Labor Act eltörlésére. Ez megtörtént, amikor a Taft- Hartley törvényt meghozta a szövetségi kongresszu, mely a Wagner Labor Act-nek a munkásság szervezkedését védelmező részét hatályon kívül helyezte. Ugyan abban az időben, amikor a Taft-Hartley törvényjavaslat szőnyegre került, a szövetségi kormány megindította a “vörös veszély” hisztériát és az összes kormány alkalmazottak életét pokollá tették. Nem csak az alkalmazottak — akiknek száma milliókra rúg — hanem szüleik, rokonaik, ismerőseik életébe is belegázoltak és ha netalán az említettek között találtak olyanokat, akik valamely forradalmi vagy csak haladó szervezet, párt, liga vagy bármily alakulathoz tartoztak, elegendő ok volt a kormány alkalmazott elbocsátására. Itt azonban még nem ért véget a kormány “vörös” veszély hisztériája. Pár hónappal ezelőtt a Defense Department (hadügyi osztály) Public Information irodája kibocsátott egy értesítést a munkáltatóknak, melyben tudatják, hogy csak azon vállalatok számíthatnak hadügyi rendelésekre, amelyek biztosítékot nyújtanak, hogy alkalmazottaik között nincsennek “kommunisták”, akik esetleg a “hadügyi titkokat az ellenségnek elárulják”. EZ A KORMÁNY rendelet nagyon is kapóra jött a munkáltatóknak és kétségtelen, hogy ki is fogják használni a millitáns munkások ellen. A chicagói Stewart-Warner Corp. telepén már gyakorlatba is léptették ezt a rendeletet az aktiv unionisták- tól akarnak megszabadulni. Ez a telep hírhedt volt a “new deal” előtti időkben a szervezet gyűlöletéről, a Wagner Labor Act létezése idején azonban nem tudott ellenállni és kénytelen volt elismerni az abban az időben a CIO-hoz tartozó United Electric Radio and Machine Workers szervezetet (UE) mely 7-8 éven át képviselte a munkásokat a kollektiv tárgyalásoknál. A Taft-Hartley törvény életbe lépte után Stewart-Warner rögtön lépéseket tett, hogy a “kommunista” irányítás alatt levő UE szervezetet kitessékelje a telepről és ebben segítségre talált az AFL-hez tartozó International Brotherhood of Electrical Workers (IBEW) szervezetben, mely már hosszabb idő óta áskálódott, hogy a Stewart-Warner gyárban foglalkoztatott 8.- 000 munkás havi járulékára rátegye a kezét. Ily körülmények között a vállalat kérte a National Labor Relation Board közben járását a szavazás megejté- sére, hogy a munkások “melyik szervezethez óhajtanak tartozni.” Mivel előzőleg már jól meg- gyurták a munkásokat, hogy a UE mennyire a “kommunisták irányítása” alatt van, a szavazásnál az IBEW kapta a többséget és ezzel szabad ut nyílt a vállalatnak az aktiv szervezett munkások kigyomlálására. Az “uj szervezet” alig irta alá a kollektiv szerződést, amikor a gyárban megkezdődött a tisztogatás. A munkaviszonyok rohamosan estek, a régi munkásokat lefokozták alacsonyabb rátára és a sérelmek rohamosan tornyosultak. A munkások lázadni kezdtek és gyakori beszéd tárgya volt, hogy a régi szervezetet visszahozzák. Ennek megakadályozására a vállalat a kormány rendelethez folyamodott és azon megokolás- sal, hogy ’’kormány munkáért akarnak folyamodni” melynek előfeltétele, hogy “biztosítékot szolgáltassanak”, hogy a gyárban nincsennek kommunisták”. Nyilatkozatot akartak aláíratni a régi szervezet aktiv bizal- miaival, melyben biztosítják a vállalatot, hogy “nem kommunisták”. E nyilatkozatot egyelőre nem minden munkásnak kell aláírni, csak akiket az igazgatóság erre kiszemel és ezek közül öt megtagadta annak aláírását, akiket több heti “gondolkozási időre” “ideiglenesen elbocsátottak” és miután a megszabott határidőre sem mutatkoztak hajlandónak a nyilatkozat aláírására, az elmúlt héten “véglegesen” elbocsátották. Az elbocsátott munkások 9-től 26 évig dolgoztak a nevezett gyárban és a festő műhelyben, szerelésnél és az áruk felülvizsgálásánál (inspection) voltak alkalmazva, ami egyáltalán nem oly munkakör, ahol “titkokat” lehet “lopni” és az “ellenségnek” kiszolgáltatni. Ami a legszégyenletesebb, hogy az “uj szervezet” jogosnak ismeri el a gyár igazgatóságának intézkedését és nem tesz lépéseket a kivágott munkások jogainak védelmére. NYILVÁNVALÓ ezek után, hogy a Stewart-Warner példát a munkáltatók követni fogják és pedig direkt a kormány utasítására és a fekete lista rohamosan tér vissza a gyakorlatba. Ennek gyakorlati megvalósításában a szakszervezetek nem csak szemet hunynak, hanem bátorítást, sőt utat mutatnak a munkáltatóknak, amint láttuk azt a CIO legtóbbi konvencióján, ahol valósággal denunciálták a haladó szervezeteket és amellett, hogy kettőt ily szervezetek közül már a konvención “kizártak” (a UE és az FE) állandóan folyamatba van a kizárási akció a még bentlevő haladó szervezetek ellen. , Ennek megakadályozá s á r a nem csak időszerű, hanem nagyon is szükségszerű akcióba lépni a munkásság és pedig a termelés szinterén a munkaerő megszervezésével oly szervezetbe, amely a társadalom tagjait nem vallási, faji, nemi vagy politikai felfogásuk szerint osztályozza, hanem osztály szemszögből, hogy a kizsákmányoló, vagy a munkásosztályhoz tartozik-e? A munkásosztályhoz tartozóknak tekintet nélkül politikai felfogásukra, helyük kell legyen a munkásszervezetben és a szervezetnek kötelessége a munkásokat a munkáltatók minden támadása ellen és különösen a munkához való jogát védelmezni. Amely szervezet nem ezt teszik, az nem szolgálja a munkásság érdekeit. A folyamatban levő és terjedő támadás ellen a munkásság csak úgy védekezhet kellően, ha az Industrial Workers of the World (IWW) útmutatását követve félredobja a mesterségesen felállított faji és politikai válaszfalakat és osztályvonalon minden egy iparban foglalkoztatott munkás egy ipari szervezetbe szervezkedik a termelés színterén és az iparok mint tömör egység az Egy Nagy Szervezetbe, melynek jelszava “egynek sérelme, valamennyi sérelmét jelenti.” * A technika egyik legújabb vívmánya egy hatalmas daru, amelyet a szenes hajóknál használnak. Egy emelésre a hajó belsejéből 17 tonna szenet vesz ki. Háromszori emelésre egy rendes vasúti kocsit tölt meg. Az egész művelet percek leforgása alatt történik. Eme daru kezeléséhez két munkásra van szükség. . Az elmúlt világháború több mint 47 millió halott és sebesültet hagyott maga után, vagyis kétszer annyit, mint az első világháború. Mi lesz ha majd a harmadik világháborút elindítják, amelyben a hírek vagyis a készülődések szerint bacilluso- kat, mérges gázokat és az atom robbantását fogják használni.
