Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-06-17 / 1635. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. junius 17. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A KÖNYV DIADALUTJA Ha valaki áttanulmányozza a magyar könyvterjesztő vállala­toknak és a kultúrát terjesztő minisztérium illetékes, osztálya­inak jelentéseit, láthatja, hogy az utolsó két-három esztendő folyamán a magyar könyv is megtalálta a falvakba vezető utat. A falvakba, ahova azelőtt csak a könyvek legsilányabbjai juthattak el és azok se éltek, hanem tengődtek és csak egy- egy árnyalattal tették sötéteb­bé a falu sötétjét. A falvakban most igazi könyvek jutottak szóhoz. Most a magyar falvak­ban már igazi könyvek harcol­nak a sötétség ellen, minden vil­lanylámpánál fényesebb fényt terjesztve. A magyar falvakban ‘ győzelmes harcot vivnak az iga­zat hirdető, haladó szellemű könyvek. Az idei magyar könyvnap mé­reteiben és jelentőségében mesz- sze fölötte áll minden eddigi ma­gyar könyvnapnak. Nem is szük­séges összehasonlítást tenni a felszabadulás előtti könyvnapok­kal, elég, ha az 1950-es könyv­ünnepet a három-négy esztendő előtti könyvnapokkal hasonlít­juk össze. "Akkor a könyvkiadók és irók számára ez volt a prob­léma: itt a könyv, de hol ve­gyük hozzá az olvasót? Erre a kérdésre még ezelőtt 3-4 eszten­dővel sem tudtak válaszolni. Ol­vasó nem volt, vagy legalább is igen gyéren jelentkezett. Na­gyon nagy sikernek számított, amikor egy magyar iró a Nem­zeti Színház előtt álló egyik sá­torban könyvéből egy nap folya­mán másfélszáz példányt adott el. És ma? Ma ez a probléma: vájjon lesz-e elég könyvünk, ki­elégíteni ezrek könyvéhségét, tudásszomját? Erre a kérdésre könnyű választ adni. A könyv­éhség, a tudásszomj gyorsab­ban, sokkal gyorsabban nő, mint a könyvtermelés, bár a magyar könyvtermelés is hét- mérföldes csizmákkal halad elő­re. ' De ez természetesen a kérdés­nek csak egyik oldala és nem is a legfontosabb oldala. A hala­dást a könyvek mennyiségénél még sokkal jobban jellemzi a könyvek minősége, tartalma, iránya, lényege. Ma Petőfi, Mik­száth, Arany, Móricz, József Attila, Gorkij, Fagyejev, Solo- hov, Azsájev nyomdokain a ma­gyar dolgozók íróinak legjobb­jai hirdetik a jelen igazát, a hol- nap gazdagságát és szépségét. Hirdetik a harcot a békéért, a harcot a szocializmusért, a szép, igaz és teljes életért. A magyar köny számára az elmúlt eszten­dő a fordulat éve. A magyar könyv megnyerte a sorsdöntő csatát. Ha Nyugat könyvüzletével hasonlítjuk ösz- sze a magyar könyv, a magyar kultúra helyzetét, minden okunk megvan a büszkeségre. Ott a könyvek színvonala — ha sza­bad e vonatkozásban a színvo­nal szót használni — elképzelhe­tetlenül mélyen fekszik és még egyre süllyed. Amerika egyik legnagyobb könyvkiadójának árjegyzékében 400 könyvuj- donságot hirdetnek. A négyszáz “mü” közül 198 címében szere­pel a “háború” szó. Gyakran előfordulnak még a “szörnye­teg”, a “vámpír” és más rokon- értelmű szavak. Egy kanadai magyar újság vezércikkben pa­naszkodik arról, hogy az ame­rikai Egyesült Államokban és Kanadában negyvenszer-ötven- szer nagyobb példányszámban fogynak Hitler és Mussolini volt tábornokainak és diplomatáinak emlékiratai, mint az angol és amerikai irodalom klasszikusai­nak remekművei. A hároméves terv megvalósí­tása folyamán villanyfény gyűlt sok magyar faluban. Az ötéves tervért folyó harc közben el- oszlik, végleg eltűnik a magyar földről az évszázados sötétség. A HATODIK SZABAD ÉV Az aradi vérengzés 95. évfor­dulóján, 1944 október 6-án sza­badult fel Békés község. Régi történelemkönyvek igy emlékez­nek meg a községről: “Lakói magyarok, földműveléssel fog­lalkoznak, földje jó termő. Fej­lett kosárfonó- és malomipara van”. Ezt az utóbbit úgy kell ér­teni, hogy a módosaké volt a malom, meg amit megőröltek benne, — a szegények pedig tél­időben kosárfonással kerestek néhány fillért nyomorúságos életük tengetésére. A község 58,000 katasztrális hold szántóföldjének fele a fel- szabadulás előtt féltucat nagy- birtokos kezén volt, a másik je­lentős hányada 2-300 kulákcsa- ládé. Kétezerötszáz törpebirto­kos mellett a másik kétezeröt­száz családnak talpalatnyi se volt, legfeljebb halála után pár négyszögöl a temetőben. A nincstelenek egy része kubikos- talicskát fogott maga elé és szétszóródott a négy égtáj irá­nyába, más része munka nélkül tengődött otthon. Dologidő kez­detén nincstelenek ezrei töltöt­ték meg a Wenckheim-kastély előtti teret. Ez volt az “ember­piac”. Pető Mátyás kubikos, most a járási pártbizottság propagan­distája, nagyot sóhajtott, mint­ha kicsit meg is borzongana á múlt emlékeitől. Szabadul tőlük gyorsan s egy pillanatra megfe­ledkezik az azóta eltelt öt esz­tendő kemény harcairól. Felvi­dult hangon kezdi sorolni, hová fejlődött Békés a felszabadulás óta. FÖLDET OSZTOTTUNK Három bekötőút épült, a volt uradalmi kisvasutat erősebb sí­nekkel láttuk el a hároméves tervben, személy szállításra is használják a vizesfásiak, tarho- siak. Nem gyalogolnak már 16 kilométert sárban-vizben. Vizes­fáson, Kamuton, Békésföldvá­ron tanyaközpont létesült, uj községházák, orvoslakások épül­tek. Öt tanyaközpontba telefont vezettünk, a kultúrotthon fela­vatásakor 880 kötetes könyvtá­rat kaptunk, a volt grófi kas­télyban ének és zeneiskola van. Ideben a faluban kertészeti kö­zépiskola, napközi otthon, kul- turház általános iskolai kollé­gium létesült. Gépállomást kap­tunk, tavaly nyáron 2300 hol­das állami gazdaság alakult és már három termelőszövetkezeti csoport van. AZ ÜZEMEK GAZDÁI Április 17 és 22-ike között a magyar üzemekben termelési ér­tekezleteket tartottak. Munká­sok, mérnökök, tisztviselők be­szélték meg az ötéves terv első negyedévének eredményeit és a további tennivalókat. Lakato­sok, bányászok, öntők, üzemi könyvelők, rajzolók mondták el tapasztalataikat, terveiket. Meg­állapították, mit csináltak jól és hol van még hiba, amelyet meg kell szüntetni. Bizonyos, hogy ezek a tanácskozások jelentő­sen hozzájárulnak a több és jobb olcsóbb termelés eléréséhez. Mert mindenekelőtt erről volt szó és a tanácskozóknak is ez a legfőbb céljuk. Az, hogy a népi demokrácia dolgozóinak még több lakás, ruha, rádió, traktor, könyv és cipő jusson. Mennyire más értekezletek voltak ezek, mint amilyeneket a múltban tartottak a gyárak ak­kori urai, a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségében (GYOSZ), az ipari kapitalisták szervezeté­ben. Azoknak az volt legfőbb gondjuk, hogyan lehetne a mun­kást még jogtalanabbá tenni, még kevesebb bérért még to­vább dolgoztatni. A továbbiak­ban pedig azt beszélték meg ilyenkor, hogy miképpen adhat­nák el még drágábban azt, amit mások termeltek számukra. Ők szabadon rendelkeztek az üze­mekkel, áruval, sőt nagyjából a munkásokkal is, őket az egész ügyben egyedül a haszon érde­kelte és a kiadós profitért el­mentek az embertelenség végső határáig. Az akkori gyárak urá­nak tanácskozásai és határoza­tai nyomán újabb munkanélkü­liség, bércsökkentés, fokozot­tabb kizsákmányolás szakadt a dolgozókra. SZÁZ VÁNDORMOZI Azokba a magyar falvakba és tanya központokba, ahol cse­kély a lélekszám és nincs meg­felelő helyiség az állandó mozi létesítésére, vándormozik viszik a filmeket. Egy-egy vándormo­zi négy községnek vagy tanya- központnak szolgáltat műsort. A filmipar ötéves tervének első évében csaknem 100 ilyen ván­dormozi létesül, amelyek a falu dolgozóinak műveltségűk emelé­sében nagyszerű segítséget je­lentenek. ÚJFAJTA AKÁCFA Az alsódabasi erdőgondnok­ság figyelmessé lett arra, hogy egy ötéves akácfasorból kipusz­tult fa helyébe beültetett gyö- kérsarj sokkal gyorsabban és erőteljesebben növekszik, mint a többi akácfa. Az akácfasor, most tízéves, a pótlásként ülte­tette akácfa pedig csak öt, még­is sokkal vastagabb, mint a sor fái: átmérője mellmagasságban mintegy 20 centiméter. Szövete világosabb, majdnem fehér. Az Erdészeti Tudományos In­tézet szakértői megállapították, hogy tényleg különleges fajtá­ról vanszó. A fa virágjaira zacs­kókat húzta, hogy a fa önbepor­zással szaporodjék és más fák­ról ne kerülhessen oda virágpor. A gondnokság megkezdte 130 gyökérsarj iskolázását és össze­gyűjtötték a fa magvait is cse­metenevelés céljából. A szakem­berek remélik, hogy ezt a gyor­san növő akácfafajtát sikerül kitenyészteni és elszaporitani. Épül az ország A Szombathelyi tankerület fő- igazgatósága előtt 30 fiatal ta­nító tette le az esküt. Valameny- nyien megkapták beosztásukat a vasmegyei falvak iskoláiba. Az eskütétel alkalmával hangoztat­ták, hogy kinevezésüket jó mun­kával hálálják meg a népi állam­nak. Gelsesziget és Kilimán tele­font kapott. A dolgozó parasz­tok mindkét községben nagy örömmel fogadták az ötéves terv újabb ajándékát. Székesfehérvárott az ötéves terv keretében irodai, szakisko­la nyílt meg a napokban. Az ál­talános iskola nyolcadik osztá­lyából máris sokan érdeklődnek az uj középiskola iránt. A Zalamegyei Nova község­ben kísérleti üzemet rendeztek be, s az erdei hulladékból ecet­savat, szürke meszet, kátrányt és faszeszt, meg faszenet ter­melnek. Az elért eredmények alapján a közeljövőben beveze­tik a nagyüzemi falepárolást. A jövő évben felépül egy nagy fa- lepároló üzem is. Dombovárott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa (SZOT) korszerű kulturházat épit, mely­nek 600 személyes előadóterme, olvasó és sportterme lesz. Vas megye iskolái 36 rádiót és 74 hangszórót kaptak. Minden tanteremben hallhatják a tanu­lók számára fontos adásokat. A kis diákok örömmel fogadták a rádiót és levelekben köszönték meg a népi demokratikus kor­mányzat gondoskodását. Ujcsalános községben ün­nepélyesen felavatták Borsod- Abauj-Zemplén megye 23-ik gépállomását. Az ünnepségen a szomszéd községek küldöttségei is résztvettek. A Diósgyőri kohászati üze­mek dolgozói április hónapban 138 újítást nyújtottak be. Az újításoknak több, mint a felét elfogadták és ezek a gyakorlat­ban mintegy 600,000 forint meg­takarítást jelentenek. Kozármislényben a falu apra- ja-nagyja gyomirtó-napot ren­dezett. Nemcsak házuk előtt, az árkok szélén és az udvarokon irtották ki a gyomot, hanem a határban is. A munkában lelke­sen vettek részt a falu lakói, az öregektől kezdve az úttörőkig. Több község dolgozói elhatároz­ták, hogy követik a példát. A Baranyamegyei délszláv községekben megindult a kultu­rális csoportok szervezése. A kulturális csoportok vasárna­ponként műsoros délutánokon szórakoztatják a délszláv dolgo­zókat. i Mátészalkán rövidesen elké­szülnek a népfürdő építésével. Még a nyár folyamán átadják rendeltetésének. Miskolcon korszerű kollégiu­mot építenek 350 középiskolás tanuló elhelyezésére. Az egyik épület még ez évben elkészül. Celldömölkön elkészült az uj egészségház. Rövidesen átadják rendeltetésének.

Next

/
Thumbnails
Contents