Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-06-03 / 1633. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. junius 3. Wft:.. ■—» I Ii'ifl n~ l'in ..^r«awmMiE»M<aWfc-a.ragh.attmB*nMW»ta ^1 IlgWITlH M\ l'IH I» * iH |'| H||l 11 i I | ft IMI MWI1 IWinnirfittaMTHTWl!»t,W,MnifBlfrTtltr,'rT~';^W?Sr fWTigTfltf nrifnm hírek magyarorszagbol EMELKEDIK A TERMELÉS Az ötéves terv első negyedévét népgazdaságunk erőteljes fejlődése és a szocialista szektor további erősödése jellemezte. A Sztahánov-mozgalom, a munkaverseny kiszélesedése a termelés további jelentős tartalékait hozta felszínre. IPAR Az 1950 év első negyedének tervét a nehézipar 109.- százalékra, a könnyűipar — mező- gazdasági ipar nélkül — pedig 106.3 százalékra, az egész ipar 108.5 százalékra teljesítette. A gyáripar termelése az első évnegyedben az 1949. év azonos irőszakához képest 47.4 százalékkal emelkedett. Az iparon belül a nehézipar fejlődése a könnyűiparhoz viszonyítva erőteljesebb ütemü volt. Az egyes iparágakban a gyáripari termelés 1950. első negyedévében, az 1949 év első negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult: Iparág: % Bányászat .................... 127.4 Vas, fém és gépipar .... 146.3 Villamosenergia ........... 140.7 Épitőanyagipar ........... 173.6 Vegyipar ....................... 167.2 Nehézipar együtt: 148.4 Faipar ........................... 148.3 Bőripar ......................... 133.2 Gumiipar....................... 184.9 Szövőipar ..................... 148.0 Ruházati ipar ............... 208.0 Papíripar ..................... 138.9 Nyomdaipar ................. 151.6 Mezőgazdasági ipar---- 133.6 Könnyűipar együtt: 145.9 Gyáripar összesen: 147.4 Az iparágakon belül az egyes fontosabb cikkek termelése általában meghaladta a tervben előirt mértéket és a múlt év azonos időszakával szemben a következőképpen alakult: Iparcikkek: % Vasérc .... 115.5 Szén ............................... 119.8 Ásványolaj ________ 103.3 Nyersvas .................. 106.0 Nyersacél ................... 120.5 Szerszámgép ............... 125.0 Traktor ....................... 190.8 Motorkerékpár ........... 161.2 Villamosáram ___....... 121.3 Kénsav ......................... 124.6 Szuperfoszfát ............... 232.2 Péti só ........................... 111.0 Cement ................. .209.2 Mész ........... 156.7 Benzin .......... 107.0 Bőrcipő ....................... 165.6 Pamutszövet ............... 107.5 Gyapjúszövet ............. 107.5 Müselyem ................... 116.2 Len- és kenderszövet .... 155.7 A gyáripar tervtelj esitése az ötéves terv első évnegyedében iparáganként az alábbiak szerint alakult: Bányászat ...................... 106.2 Kohászat ..................... 110.6 Nehézgépgyártás ___ 104.0 Erősáramú berendezés 114.1 Híradástechnika ......... 112.2 Finommechanika ........ 126.9 Tömegcikkipar ........... 110.0 Közlekedési műhelyek 110.7 Villamosenergia ......... 101.7 Épitőanyagipar ......... 113.2 Nehéz vegyipar ........... 114.5 Nehézipar együtt: 109.1 Könnyű vegyipar .......... 106.5 Gumiipar ........... 98.9 Faipar ................:------ 104.5 Papíripar ................— 105.9 Nyomdaipar .......—..... 123.3 Szövőipar ____ 107.3 Bőr és szőrmeipar....... 102.2 Ruházati ipar............... 97.8 Könnyűipar együtt: 106.3 A gyáriparral együtt jelentősen megnőtt az építőipar termelése is. Az építőipari termelés március hónapban nagyobb volt, mint 1949 év első negyedévének egész építőipari termelése. 1950 első negyedében az iparban és az építkezéseknél foglalkoztatott fizikai dolgozók száma 27,000 fővel emelkedett. 1950 első évnegyedében került elsőizben sor a rövidített tanulóidő alapján iparostanulók felszabadítására. A nagyiparban összesen 13,400 iparostanuló szabadult fel, ebből 5300 a vasiparban. Az átlagos órabérek a gyáriparban 1950. január 1-től március 31-ig 7.7 százalékkal emelkedtek, mig a létfentartási költségek változatlanok maradtak. Ugyanezen idő alatt a termelékenység az iparban (a mezőgazdasági ipar nélkül) az 1949 decemberében elért, addig legmagasabb termelékenység 102.2 százalékra emelkedett. A nehézipar termelékenysége azonban a decemberinél 1.6 százalékkal alacsonyabb, a könnyűiparé viszont 6.6 százalékkal magasabb volt. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági ■ tavaszi vetéstervét a főbb növényekben április 29-ig a következőképpen teljesítette: Tavaszi árpa ............... 97.9 Zab .......................... 101.8 Cukorrépa ...................... 101.6 Napraforgó ................... 97.9 Burgonya ....................... 97.2 Lucerna ....................... 161.0 Vöröshere ................... 85.0 Kukorica ............... 81.6 Ilymódon a tavaszi vetési munkálatok sikeresen, terv szerint folynak és befejezésükhöz közelednek. A tavaszi vetésterv teljesítésében élen jártak állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink, melyek terveiket az előirt fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazásával határidőben túlteljesítették. A gépállomások száma március végére 275-re emelkedett. KÖZLEKEDÉS Népgazdaságunk általános fejlődése kapcsán a közlekedés a megnövekedett követelményeknek mind az áru-, mind a személyforgalom terén eleget tett. A vasúti áruszállítás terén a forgalom emelkedése az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 35.2, az utasszállitás terén 22.5 százalék. Jelentősen emelkedett az évnegyedben a teherautó forgalom és megnövekedtek a posta teljesítményei is. KERESKEDELEM Az állami nagykereskedelem 1950 első negyedévében 5.3 milI liárd forint értékű árut forgalmazott, ami az előirányzatot 10 százalékkal haladta meg. Az állami nagykereskedelmi üzletek száma az elmúlt évnegyedben az előző évnegyedhez viszonyítva 27.7 százalékkal, a kiskereskedelmi üzletek száma 36.2 százalékkal, a földműves- szövetkezeti boltok száma 23 százalékkal növekedett. BERUHÁZÁSOK Az évnegyedben a beruházások az elmúlt év azonos negyedéhez viszonyítva 158 százalékkal emelkedtek. A tervidőszak alatt, az 1949 év első negyedében állami erőforrásokból beruházott 0.7 milliárd forinttal szemben több mint 1.2 milliárd forint beruházására került sor, ami azonban még mindig az előirányzat alatt maradt. A lemaradás jórészt á kisebb beruházásoknál mutatkozik. A beruházásokat az államháztartás teljes pénzügyi egyensúlyának biztosítása mellett hajtottuk végre. GYŐR-SOPRON MEGYE KULTURÉLETE A népművelési minisztérium a napokban 21 győr-sopronmegyei községnek küldött filmvetitőgé- pet. A gépekkel együtt megérkeztek a Mezőgazdasági Kiállításról felvett filmek is, melyeket még aznap leforgattak a dolgozó parasztság előtt. A megye területén most már 56 községben van filmvetitőgép. Rendszeres bérlettel 270 dolgozó paraszt látogatta a Győri Állami Színházat. A falvak közönségét a győri üzemek teherautói díjmentesen szállítják a színházba. Győr megye területén 42 népkönyvtár működik. A könyvtárlátogatók 70 százaléka szegény és középparaszt, a többi pedig munkás és értelmiségi. A Győri Állami Színház tájbrigádja vállalta, hogy a szezon végéig száz táj előadást mutat be a megye községeiben. A színtársulat falu járó brigádja eddig már hetventötödik előadásnál tart. UJ MAGYAR BÉLYEGEK A Magyar Posta a Szakszervezeti Világszövetség Budapesten 1950. május 10-24 napjain tartott üléseivel kapcsolatban 1950. május 10-én 40, 60 f. levél és 1 Ft. légiposta értékjelzésü emlékbélyegeket bocsájtott forgalomba. A 40 f. értékjelzésü bélyeg 150,000, a 60 f. és 1 Ft. értékjelzésü pedig 1-1 millió példányszámmal készült. PETIT TÁBORNOK A MAGYAR NÉPRŐL Petit tábornok, aki a felszabadulási ünnepségek során Magyarországon járt, a “Paralléle 50” francia lapban beszámol magyarországi benyomásairól. Csodálattal adózik a munka terén elért hatalmas eredményeknek. A munkaverseny egyenes következménye annak, hogy a termelőeszközöket a dolgozók birtokukba vették. Petit tábornok megemlékezik a Gályatetőn tett látogatásáról, ahol élmunkásokkal találkozott. Mindenütt virágokat látott, jólétet és megelégedettséget tapasztalt. Rendkívül nagy hatást tett rá a magyar nép szilárd békeakarata. “Egy nép, mely oly hatalmas eredményeket ért el az újjáépítés terén és annyi gondot fordít a dolgozók életszínvonalának és kultúrájának emelésére, nem akarhat mást, csak békét.” IFJÚSÁGI KULTURÁLIS VERSENY Az egységes ifjúsági szervezet megalakítása alkalmából a dolgozó ifjúság nem csak a munkába versenyez, hanem kulturális területen is versenyt indított. A parasztfiatalok is nagy lelkesedéssel és felkészültséggel vesznek részt ebben az országos versenyben. A járási székhelyekre induló versenyzőket a többi dolgozó is elkíséri és virágos, zászlós kocsik viszik a küldöttségeket a verseny eldöntőire. Miskolcon tizennégy énekcsoport részvételével folyt le a kulturális csoportok nemes versengése nagy érdeklődés közepette. Csupán Borsod megyében 430 kulturális csoportoknak értékes jutalmat adnak. Épül az ország A Körmendi gépállomás versenyre hívta ki Vas megye valamennyi gépállomásának dolgozóit a megye legjobb gépállomása címért. Szolnok megyében több, mint 200 holdon megkezdték a szikes talaj megjavításának munkálatait. A talajjavító munkálatokra a Szovjetuniótól a legkorszerűbb gépeket kapták. A Pécsi közlekedési vállalat dolgozói 21 uj autóbuszt helyeztek üzembe. Az autóbuszok oldalán felírás hirdeti: “Készült az ötéves terv első évének első negyedében.” Gyulán az Almásy grófok egykori kastélyában most ipari tanulóotthont létesítenek, 200 dolgozó fiatal számára. Az otthon rövidesen megkezdi működését. Szegeden helyreállították a megrongált uj szegedi Vigadó épületét. Miskolc város törvényhatósági bizottságának közgyűlésén ismertették az ötéves terv első évének feladatait. A város 3 millió forintot kapott első évi beruházásaira. Az összegből mintegy félmillió forintot már az első negyedévben jelentős munkákra fordítottak. Kiterjesztették a közvilágítást, parkokat, gyermekjátszótereket létesítettek és felépítették az aggok házát. A Tolnamegyei Fadd községben négy kastély volt. Az egyikben a termelőszövetkezeti csoport kapott otthont, a másikat kulturális otthonná alakították át, a harmadikból üdülő lesz. Szeghalmon rövidesen megkezdik a Töviskés felé vezető kisvasút építésének munkálatait. Szeghalmon egyébként tanya- központtá épül ki. A győri Vagongyárban a műszaki értelmiségi dolgozók a maximális gépkihasználás biztosítására rohambrigádot alakítanak.
