Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-05-20 / 1631. szám
1950. május 20. BÉRMUNKÁS 7 oldal Sztrájkolhat-e az orosz munkás? Az amerikai polgári lapok éveken át elhitették olvasóikkal, hogy az USSR-ban mily kegyetlen parancsuralom alatt nyög a munkásság. Rabmunka, börtön és azonkivül, a legádázabb elnyomás az egyéni szabadságnak van. Évekig olvastuk a kitartott sajtóban azt az ijesztő hirt, hogy a USSR-ban a munkásságnak nincsen sztrájkjoga. A vezetők kényük-kedvük szerint dolgoztatják őket. Tiltakozásnak nincsen lehetősége, mert amint valaki tiltakozni mer, az egyszerűen ELTŰNIK. Ezen álhirekkel szemben egy moszkvai újság két cikke fekszik előttem a következő felirattal: GYÁRIGAZGATÓ ELMOZDÍTÁSA A SZOVJET MUNKATÖRVÉNY MEGSÉRTÉSE MIATT. Egy másik hir: OROSZ IPARI SZERVEZET MUNKA- BESZÜNTETÉST RENDEL EL EGY GYÁRBAN. Kétszer is elolvastam a cikket, nem akartam szemeimnek hinni. Ha valami amerikai munkáslapban olvastam volna, az illető lapszerkesztőt megvádoltam volna nagyítással, lóditással. De nem,a cikk az Összorosz Ipari Szervezet központi lapjában a “TRUD”sok teketóriát. A feljelentő levelet egyszerűen közzétették a szervezet hivatalos lapjában a “Trud”-ban. Önkéntelenül kívánkozik a kérdés: Hogyan merülhet fel ilyen állapot olyan országban, ahol a munkások önmaguknak dolgoznak? A feleletet az esemény keltének dátuma adja meg. 1946 áprilisban alig egy év a háború befejezése után, mely háború a szovjet ipar egyhar- madát tönkretette. Csak természetes, hogy a háború alatt minden igyekezetüket központosították a háborús anyagok gyors termelésére. Csak természetes, hogy minden anyagot háborús cikkek termelésére fordítottak, így történt meg, hogy sok dolgot nélkülözniük kellett. így a, gyári felszerelések is sok kívánnivalót hagytak hátra. De 1946ban a munkásság elérkezettnek látta az időt a nélkülözött hiányokra felhívni a gyárvezetőségek figyelmét, mely jelen két esetben kiderült, hogy a gyárvezetőség — egyelőre — köny- nyen vette a dolgokat, mig KÉT munkás erélyes fellépése az Ipari Szervezeten keresztül kény- szeritette a vezetőséget a törvényben megállapított védőkészülékek beszerzésére. Körülbelül hasonló az eset a másik cikk tartalma szerint is. Legérdekesebb a dologban az, miszerint a szovjet munkásnak nem kell annyi herce-hurcán keresztülmenni, mint például az amerikai munkásnak, ha helyzetét javítani vagy körülményeit helyesbíteni akarja. így érthető az is, hogy miért nincsenek sztrájkhullámok a USSR-ban. Egy levél elég ahoz, hogy a munkás a gyári boss-t kidobhassa. Ránknézve a tanulság ebből az, hogy erős ipari szervezetet nem nélkülözhet SEMMILYEN társadalmi forma. B. K. A Civil Liberties Union harminc éves jubileuma Az American Civil Liberties Union pártokon felülálló, orszá- ba7jelentmejr melyed aNew j fofj^yezet, amely az amerikai York Times ottani levelezője " ~ kábelezett meg lapjának és igy április 7-ikén, 1946-ban megjelent a New York Timesban. Fentnevezett cikkből megtudjuk, hogy a sztrájkmozgalom két munkás aláírásával ellátott feljelentő levél eredménye. Tehát ebből azt is megtudjuk, hogy az orosz munkás NEM FÉL FELJELENTENI felettesét. A cikk továbbá azt is elmondja, hogy a szervezet vezetősége ultimátumot adott a gyárvezetőségnek bizonyos por- szivókészülék felállítására, vagy amint látszik ezen nem csináltak ÉPITOGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland....... 2.00 L: Birtalan, Cleveland ..... 4.00 J. Buzay, Cleveland........... 6.00 L. Decsi, Akron ................. 5.00 J. Dénes, Detroit ............... 2.00 J. Farkas, Akron............... 5.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York — 8.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 P. Hering, Buffalo.............12.00 S. Juhász, Akron ........ 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago ......... 7.00 J. Kollár, Cleveland...........10.25 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh — 9.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 8.00 J. Mogor, Cleveland ......... 7.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 J. Munczy, Cleveland ....... 2.00 L. Pall, Ambridge.............12.00 St. Phillips, So Bend ..... 2.00 J. Reppman, Detroit ......... 5.00 Ch. Udvarnoky, Flint ----- 1.00 J. Vizi, Akron ...................10.00 St. Visi, Lincoln Park....... 6.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00 alkotmányban biztosított egyéni jogokat védelmezi “megkülönböztetés és megalkuvás nélkül”. Ez az egyesület, amely fáradhatatlanul őrködik a szabadságjogok felett, most ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Ugyanakkor azonban nyilvánosságra hozták, hogy Roger Baldwin, aki az egyesületet 1920-ban történt megalapítása óta vezette, igazgatói tisztségéről lemondott. 1920 óta, valahányszor az amerikaiak alkotmány biztosította jogai kockán forogtak, az egyesület azonnal munkába lépett. Gyakran országos feltűnést keltett a fellépése, még gyakrabban azonban csendben végezte dolgát, ha előítéletek, vagy önkényeskedő törvények vagy intézkedések a szabadságot fenyegették. Védett négereket, szocialistákat, japán-amerikaiakat, amerikai indiánkot. Az egyesületet mindig csak az vezette, hogy az üldözötteket védje. Az amerikaiak gondolat-, szólás-, gyülekezési- és sajtó szabadságát védelmezve, a kisebbségek elkülönítését és azok elleni hátrányos megkülönböztetéseket. Védte a szervezett és a szervezetlen munkások jogait, de a vállalkozóét is; síkra szállt az egyetemeken és az iskolákban a tanszabadság érdekében; védelmezője volt a lelknsmereti szabadságnak; támogatója a nemzetközi érintkezés szabadságának, Amerikában, a megszállott területeken és a gyarmatokon. A második világháború befejezése óta uj perspektívák nyíltak meg a unió tevékenységei számára az országban és nemzetközi intézményekkel kapcsolatban. Belföldön a unió sürgette az Elnök polgárjogi programjának megvalósítását más országos szervezetekkel együtt. Harcol a korlátozások ellen, amelyeket a kommunistáktól való félelem diktál, ha ezek a gyülekezési szabadságba, vagy más emberi alapjogba ütköznek. Az egyesület harcol az ellen, hogy távbeszélőn folytatott beszélgetéseket kihallgassanak és peres ügyekben bizonyítékul felhasználjanak, mert ezt az eljárást a polgári szabadságjogok megsértésének és a polgár magánügyeibe való illetéktelen beavatkozásnak minősiti. Amikor az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi kiáltványt megfogalmazták, az unió véleménye volt a döntő. Az amerikaiak polgárjogainak védelméért folyó küzdelem gyakran bíróságok előtt folyt le, ahol az egyesület önkéntes ügyvédei harcoltak a szabadságért. Számos kérdésben a Legfelsőbb Bíróságig- kellet a harcot folytatni, hogy a Bill of Rights-ben lefektetett elveket minden egyes esetben az unió felfogása szerint tartsák fenn. Csak ritkán végződött a harc sikertelenül. Legutolsó évi jelentésben az unió leírja, hogy iparkodott egy külföldi születésű polgár segítségére lenni, aki elvesztette amerikai polgárságát, mert öt éven át külföldön tartózkodott. Az unió azt vitatta, hogy alkotmányba ütközik az, hogy a honosított polgárnak kevesebb joga legyen, mint a bennszülöttnek. A washingtoni fellebbezési bíróság azonban alkotmányosnak jelentette ki a vonatkozó törvényt. Az uniót New York államban jegyezték be és New York városában székel az igazgatósága. Az élén azonban egész országot képviselő bizottság áll, amely az ország legkülömbözőbb vidékein lakó tagokból sorozódott KIVÉGEZTÉK A MAGYAR SZABOTÁLÓKAT BUDAPEST — A magyar legfelsőbb bíróság helybenhagyta a Vogeler és társai ügyében hozott Ítéletet. Ezen döntés véglegesítette az amerikai Robert Vogeler és az angol Edgar Sanders 15, illetőleg 13 évi börtönbüntetését, amit kémkedés és szabotálásért szabtak ki rájuk. A szabotálok 2 magyar vezetőjét, Geiger Imrét és Radó Zoltánt, a halálos Ítéletnek megfelelőig felakasztották. AGNES SMEDLEY OXFORD, England — Miss Agnes Smedley amerikai Írónő rövid betegség után elhunyt. Miss Smedley nevével pár évvel ezelőtt sokat foglalkoztak a lapok, midőn az amerikai hadsereg Japánt okupáló vezetősége nyilvánosságra hozta, hogy ellenkémeik vádja szerint a neves liberális Írónő kémkedett az oroszoknak. Miss .Smedley “gálád hazugságnak” nevezte ezt a vádat, amit később az illetékes hatóságok is beismertek. Miss Smedley 23 évet töltött külföldön (ebből 12-t Kínában), mint lapok és folyóiratok külföldi tudósítója, számos politikai vonatkozású könyvet irt, 56 évet élt. Paul Hoffman, a “European Recovery Pact” (ERP) adminisztrátor azt “jósolja”, hogy a szovjet rendszer még az ő életében szét fog esni. — Akik komolyan veszik az adminisztrátor gyakori nyilatkozatait, most már várják Hoffman ur halálát, hogy lássák, vájjon igazat jósolt-e? JÓLÉTET JÓSOL A középnyugati államokban kortes körutat járó Truman elnök beszédeiben azt jósolja, hogy az amerikai polgároknak 1960-ban már átlagosan évi 4000 dolláros jövedelmük lesz. Hogy a munkanélküli nagy tömegek miként tudnak megélni a ránk következő hónapokban és években, azt nem meri megjósolni. össze. Sok helyi bizottsága és fiókja van. Roger Baldwin lemondott állásáról, hogy az unió nemzetközi igazgatójává legyen és a nemzetközi emberi jogok érdekében harcoljon. Utódja Patrick M. Malin lett, a pennsylvaniai Swarthmore College közgazda- sági tanára és az unió ügyeinek régóta aktiv pártfogója. Mint s Society of Friends (a kvékerek) szervezetének tagja és mint a Nemzetközi Migration Service amerikai igazgatója, a külügyminisztérium és az Árvizsgáló Bizottság volt főtisztviselője, kellő adminisztratív gyakorlata is van. Mindenképen illetékes arra, hogy az emberi alapjogok érdekében az egyesület “megkü- lörpböztetés és megalkuvás nélküli” harcát tovább folytathassa. Common Council
