Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-09-17 / 1596. szám

/ 1949. szeptember 17. BÉRMUNKÁS <7 oldal A HÍREK nyomában Mentési kísérlet (a.!.) Az angol gazdasági válságot nem lesz könnyű elintézni. A világpiac lehetősége állandóan csökken, pedig a kapitalista rend csak úgy tud létezni, ha megfelelő külföldi piacot tud bizto­sítani. A jelenlegi úgynevezett “munkás” kormány, amikor átvet­te Anglia kormányzását, a kapitalista országok, köztük első he­lyen az Egyesült Államok, gunyszerüen állapították meg, hogy a “szocializmus nem lesz életképes”. A háborús termelésről nagyon zökkenve ment az átszerve­zés. Sokat hallottuk, hogy az államszociailzmus Angliába nem tud eleget termelni. Most azonban éppen az ellenkezőjét látjuk. Az angol kormány ma, úgyszólván teljesen gazdasági csődbe juttatta az országot, de nem azért mert a szocialista termelési módot ve- zette be, hanem az államkapitalizmus ami külföldi piacra építette jövőjét, ami most teljesen megfeneklett. A szocialista és kapita­lista rendszer között, nem az a külömbség, hogy szocialista vagy kapitalista jelzővel ellátott politikusok veszik át az ország kor­mányzását. A kapitalista termelési rendszer, amely nem a népek szükségletére termeltet, hanem kizárólag csak haszonra. Ezt a haszon alapra helyezett termelési rendszert csak ugv lehet zavartalanul működésbe tartani, ha megfelelő külföldi piar­cot tudnak biztosítani. Ezek tornyosultak fel ma Angliába. Nem a szocializmus juttatta őket gazdasági csődbe, hanem a kapitalis­ta termelési mód. Nem folytattak tervgazdálkodást. Ahelyett, hogy lassan rátértek volna a kollektív termlésre, inkább a kül­földi piacra termeltek, ami árufelhalmozódást jelent. Ugyanis a külföldre szánt áruknak nem találnak piacot. Egy ténylegesen szocialista termelési rendszerben nem lehet árufelhalmozódás, mert már többé nem profitra megy a termelés, hanem kizárólag szükségletre. Mindenhol, ahol kapitalista terme­lési rendszer van az árufelhalmozódásnak biztos következménye a munkanélküliség. Ez az állapot következett be itt az Egyesült Ál­lamokban. Az angol reakció Churchillel az élen, most a szocializ­must okozza, pedig ők még hamarább kerültek volna a gazdasági öszeomlásba. Azzal a külömbséggel, ha Churchillék maradnak kormányon, a gazdasági összeomlást úgy próbálták volna elodáz­ni, hogy megindították volna a harmadik világháborút. Nem is haboztak volna nagyon sokat, különösen ha teljesen birtokukba volna az atombomba. Egy kis észszerű körültekintéssel vizsgáljuk meg a nemzet­közi helyzetet. Azok az országok, amelyek nem voltak hajlandók dollárokért bérbeadni az országot, minden nehézségek dacára ha­ladnak egy emberségesebb társadalmi rendszer felé, kizárólag sa­ját erejükből. Angolország a második világháború óta, 3 billió és 750 millió dollár ajándék kölcsönt kapott az Egyesült Államoktól. Azonkivül a Marshall dollároknak legnagyobb részét megint csak ők kap­ták. A sok dollárok dacára is, mostan teljesen csődbe jutottak. A mentési kísérlet most van folyamatba Washingtonban. Hogy azután müyen orvoslást fognak kitalálni, nem sokat fog vál­toztatni a gazdasági körülményeken. Az a terv, hogy ez az ország vásároljon kész angol árukat, nem hogy orvoslás volna, hanem még ezt az országot hamarább rántaná még a mainál is egy sok­kal rosszabb gazdasági válságba. Mivel a világpiac állandóan zsu­gorodik, a kapitalizmus pedig hallani sem akar, bármiféle terv- gazdálkodásról. Ezáltal röviditi saját osztályuralmát. A technika fejlődése, amit sohasem akarnak úgy értékesiteni, hogy a társa­dalmi viszonyokat vele párhuzamosan irányítani. Ezzel is a kapi­talizmus saját osztályuralmát fogja megrövidíteni. Azok a védelmi intézkedések, amit ma a kapitalizmus megvé­désére szánnak, szintén saját rendszerük meggyengítésére alkal­masak. Azok, akik billiókat könnyedén pazarolnak el hadi fölsze­relésre, arra nem gondolnak, hogy ezáltal az ország népének élet­színvonalát ássák alá, ami szintén csak rövidítheti osztályuralmu­kat. A nagy mentési kísérlet, magával ránthatja magukat a men­tőket is. Éppen úgy mint például egy vizbefulót egy parton álló akar megmenteni és a mentési akció úgy is végződhet, hogy mind­kettő vizbefullad. Az amerikai kapitalizmus, vagy annak politikai szolgái, papíron elég jól terveznek, akkor amikor egyes csőd szé­lén álló kapitalista országot még menteni akarnak, mert ezáltal saját magukat érzik még valamennyire biztosítani. A fejlődés azonban halad tovább a maga utján és a tervek lehetnek elméletbe akármilyen jók, de midezek dacára a kapitalista termelési módnak ideje a vége felé közeledik. Nincs is más ut, ha az emberi társadalom békésen fejlődni és létezni akar, mint rátérni a szocializmus által tervezett kollektív termelésre. KÉMKEDŐ PAPOK Mi, öntudatos munkások már régen tudjuk, hogy a tőkés rend­szer érdekében, leginkább az ázsiai országokban, a papok vol­tak a legjobb kémek. De legin­kább Koreában, Kínában, más nyugati hatalmak ellen lázadó gyarmati országokban működ­tek sikeresen, mert védte őket a papi palást. Ezt bizonyítja legújabban egy Észak Koreából átszökött kato­likus pap, John Kang, aki állító­lag nagyon fontos jelentést tett az Egyesült Államok által támo­gatott dél koreai kormánynak. Ezen papi jelentés szerint, az északiak október hónapra ha­lasztották el a déli részek meg­támadását. Még az ottlevő amerikai új­ságírók is megjegyzik, hogy nem tudják, hogyan szerezte ezen fontos információkat a pap bácsi, de nagyon is megbízható­nak találják, mert más kémek is ilyen formában jelentettek. A kérdésre egyszerű a válasz, a hí­veiken keresztül, akiket azok tudtuk és beleegyezésük nélkül bevont a kémhálózatába. Azt is jelenti a pap, akinek nagyon hisznek az amerikai új­ságírók és rendesen azoktól szer­zik be az ilyen szenzációs híre­ket, hogy 150 milet gyalogolt, hogy ezen fontos híreket kihoz­za onnan. Ez azt is sejteti, hogy ottan felismerték tevékenységét és igy jónak látta otthagyni Észak Koreát mint Szent Pál az oláhokat. Kínában is, a néphadsereg ál­tal megszállott területeken az Hallottuk a rádión hogy Argentínában nagyon sok ember haragszik az elnökre és a feleségére és így gyakran szidják a minden közügybe be­leszóló Peron asszonyságot meg diktátor férjét. Diktátorokat azonban nem le­het hangosan szidni, mert na­gyon sok a kém és hamar dutyi­ba kerülnének a szidalmazok. A jámbor argentiniaiak azonban kitalálták, hogy csak Margitkát meg a Gyurikát szidják, noha a diktátor és a felesége egészen más nevet kaptak a keresztelő­jükön, de azért mindenki tudja, hogy amikor pokolba kívánják Margitkát meg Gyurikát, hát a | jókívánság Peron és kedves ne­jének szól. MAGYARORSZÁGBA LAPOT RENDELTEK: D. Majlák, Bridgeport.......- 2 J. Gulybán, Cleveland ..........- 1 J. Rád, New Brunswick ......... 1 F. Pekárovich, Encino ----— 2 L. Gáncs, Carolina -----------10 J. Gyurcsek, Columbus ------- 1 A. Buda, Cleveland ............... 1 H. Varjú, Chicago...............- 1 P. Papp, E. Chicago....... ..... 1 St. Phillips, So. Bend ........... 1 A. Sóhajda, Cleveland -------- 1 Juha Bécsi, Phüadelphia ----- 1 A. Toldi, Dearborn ............... 1 F. Szabó, Cleveland ----- 1 A. Köhler, Chicago ......... 1 St. Németh, St. Louisville .-... 1 ilyen papok hordták a jelenté­seket hadi és politikai készülő­désekről, titkokról. Már pedig azokat nem lehet lelki gyakor­latnak nevezni. Ezt tudják a néphadsereg vezetői, azért uta­sítanak ki sokat, mert rajtacsi- pik őket az ilyen kémkedéseken. JAPÁN DEMOKRÁCIA McArthur nem régen is jelen­tette, hogy Japán halad a de­mokrácia utján és nagyon meg van elégedve velük, úgy halad­nak azon az utón, amint az ame­rikai szuronyok megengedik. Azt is jelenti, hogy nem kell félni Japánban a kommunizmus veszélyétől. Ezt hivatalos jelentésekkel, intézkedésekkel cáfolják meg. Nem is szükséges, hogy kerülő utón, megbízhatatlannak neve­zett hírek szerint, hanem maga a japán kormány jelenti a kö­vetkezőket : Szeptember 6-ikán a miniszté­rium jelenti, hogy fokozni fog­ja a kommunisták elleni harcot, mert már nagyon megerősödtek. Utasítja a helyi kormányhivata­lokat, hogy tiltsák be a szabad tereken, helyeken azoknak a szónoklásaikat és a kommunista irodalom terjesztését, elárusitá- sát. Amint ezen szintén hivatalos jelentés beismeri, a kommunis­ták nagy segítséget, orvosságot, ápolónőket és élelmiszereket küldtek a tájfun által sújtott vidékekre. Persze ezen célra gyűjtöttek, amit ezek után szin­tén megakadályoznak. Hát ezeket nem engedheti meg az amerikai mintájú demokrá­cia, mellyel a főparancsnok ur nagyon is megegyezik. Hiszen itten Washingtonban is megmu­tatta, hogy milyen demokráciát ismer ő. így az amerikai State Department is megkérdezhetné McArthurt, hogy ha ottan nin­csen kommunista veszedelem, akkor miért kell a demokrácia alapját kirúgni? Miért a segély- gyűjtést is törvényesen letiltat- ni. Sajtó, gyülekezési és szólás szabadságot elfojtani? EZ IS HALADÁS Minekünk amerikai forradal­mároknak nem tetszett az a tény, hogy Magyarországon az államosított iskolákban is köte­lező volt a hittan tanítás. Ezt méltán kritizáltuk és mostan örömmel jelentjük, hogy az újonnan megválasztott Elnöki Tanács ezt megszüntette és bi­zony az nagy érdemükre válik. Ez az Elnöki Tanács uj intéz­mény, mostan az uj alkotmány hívta életre és éppen ezen uj al­kotmányra hivatkoznak, hogy “Mivel az alkotmány az államot széjjelválasztja az egyháztól, igy nem tehetik kötelezővé a hit­tan oktatását a köziskolákban.” Az Elnöki Tanács Magyaror­szág legfelsőbb intézménye, az van hivatva az alkotmánynak érvényt szerezni és nem csak az elnök, hanem a miniszterek is attól függnek, valamint ők in­dítványoznak újabb törvénye­ket, amint itten az elnöknek is az jogában áll. Érdemes leírni ezen tanács tagjainak neveit, akik között egy katolikus pap, Balogh Ist­ván is van. Elnök: Szakasits Árpád. El­nökhelyettesek: Kiss Károly, Nagy Dániel. Titkár: Olt Ká­roly. Tagok: Andics Erzsébet, Apró Antal, Balogh István (pap), Donáth Ferenc, Erdei Mihály, Hurisnyák József, Hor­váth Márton, Katona Jenő, Ko­vács István, Mihálvfi Ernő, Ná- nási László, Prieszol József, Rusznyák István, Seregély Jó­zsef, Szabó Pál, Szabó Piroska, Vig Pál. Megemlítésre méltó, hogy Olt Károly helyett, Drahos Lajos vasmunkást választották meg a képviselőház elnökének. Vala­mint az Elnöki Tanács tagjai legnagyobb részben szakszerve­zeti munkások, két nővel képvi­selve a dolgos magyar munkás­ságot, a legfelsőbb tanácsban.

Next

/
Thumbnails
Contents