Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-09-03 / 1594. szám

1949. szeptember 3. BÉRMUNKÄS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI AZ UJ ALKOTMÁNY Amint rövid tudósítások je­lentették, a magyar kormány augusztus 5-ikén egy uj alkot­mány tervezetet fogadott el, amelyet az országgyűlés elé ter­jesztett, amelyet az elfogadott és igy törvényerőre is emelke­dett. A reakciós amerikai magyar lapok, keserves sírással temetik el ez alkalommal az “1000 éves magyar alkotmányt”. Nagy bu- sulással pelzik, hogy ezzel most már intézményesen is vége a nagy magyar szabadságnak és demokráciának. Magyarország teljesen a Szovjet alkotmány alapján épül fel, természetesen ezt az alkalmat is felhasználják arra, hogy a megszokott uszí­tást folytassák a mai magyar rendszer ellen és sürgessék a nyugati hatalmak beavatkozá­sát, azonnal, mert ha addig vár­nak, amig a Atlantic Paktumos országok hadseregeit felépitik, már késő lesz, mert a Népi De­mokráciák annyira megerősöd­nek, hogy csak sokkal nagyobb áldozatok árán lesz lehetséges azok legyőzése. Mi nem osszuk a reakció ag­godalmait, nem sirassuk az 1000 éves alkotmányt, se a hires ma­gyar szabadságot, minket nem lehet ezen a téren sem blaffol- ni, mert mi a saját bőrünkön tapasztaltuk azt, hogy ez az ezer éves alkotmány, az Arany­bulla, a dolgozó magyar népnek, a munkásoknak, a parasztoknak semmit sem jelentett. Az alkot­mány intézményesen biztosítot­ta a magyar uralkodó osztály, a mágnások, nemesek és 67 óta burzsoázia uralmát a nép felett. Biztosította a nép korlátlan ki­zsákmányolását. Egészen az el­ső világháború utánig még vá­lasztójoga sem volt a munkás és paraszt tömegeknek, azután is olyan korlátozásokkal, amely továbbra is biztosította a fenti “nemzetfentartó” elemek ural­mát. Az “ezer éves alkotmány” ezer éven kérésziül csak kötele­zettségeket, szolgaságot jelen­tett a magyar nép számára és mi, kiket ez a magyar alkot­mány által biztosított uralmi rendszer kergetett ki a szülőföl­dünkről, csak örömkönnyeket hullajthatunk abból az alkalom­ból, hogy ez az alkotmány vég­leg sutba lett dobva, miután már a haszon élvezőinek uralma is meg lett semmisítve. Üdvözöljük az uj alkotmányt, amely a hatalmat a magyar dol­gozók kezébe teszi le és megva­gyunk győződve arról, hogy ez egy hatalmas határkő a magyar történelemben. Tudjuk azt is, hogy nem ez az utolsó Alkot­mány, sőt tudjuk, hogy nem ezer évre készült, hanem csak megelőzője, előkészítője annak az alkotmánynak, amelyet majd a most épülő szocialista társa­dalmi rendszer fog megalkotni, amely már egy osztálynélküli, boldog, szabad, félelem nélküli I társadalmi rendszert fog jelké­pezni. Részletesen ismertetjük itt az uj alkotmány fontosabb pontja­it, lapunk terjedelme lehetetlen­né teszi azt, hogy teljes terjede­lemben leközöljük. I. Fejezet: Első pontja kimondja, hogy Magyarország Népi Köztársa­ság. 2-ik paragrafus: “A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasz­tok állama.” A Magyar Nép Köztársaság­ban minden hatalom a dolgozó népé. A város és a falu dolgozói, választott és a népnek felelős küldöttek utján gyakorolják a hatalmukat. A 2-ik pont: Az állam védel­mét biztosítja a szabadság jo­gokra, szervezi az erőit a szoci­alizmus építésére. Harcol a ki­zsákmányolás minden formája ellen. II. Fejezet Megállapítja, hogy a termelé­si eszközök zöme, társadalmi tu­lajdonként, az állam, a közületek vagy a szövetkezetek tulajdoná­ban van. Termelési eszközök magán- tulajdonban is lehetnek (kisipar, önálló parasztgazdaságok). A gazdasági élelet állami nép- gazdasági terv határozza meg. Népvagyonnak jelentette ki az összes természeti kincseket, erőforrásokat, gyárakat, bányá­kat, közlekedési eszközöket, kül­kereskedelmet és irányítja a ke­reskedelmi forgalmat. Támogat­ja az állam, a szövetkezetek ala­kítását. Elismeri a munkával szerzett magántulajdont és biztosítja en­nek az örökölhetőségét. ül. Fejezet A legfelső állami szervnek az országgyűlést jelöli meg, amely­nek a hatáskörébe tartozik a törvényhozáson kívül az Elnöki tanács megválasztása, a minisz­tereket választja s a hatásköré­be tartozik a háború és béke kér­dése is, valamint a közkegyelem gyakorlása. Országgyűlési képviselő ellen eljárást csak a képviselőház en­gedélyével lehet folytatni. A többi paragrafusok a képvi­selőház ügyrendjével és hatás­körével foglalkozik. A 20-ik paragrafus a képvise­lőház által választott “Elnöki Tanács” hatásköréről intézke­dik. Ez az Elnöki Tanács amely 21 tagból áll, uj intézmény, amely valójában az államfő, el­nök, király, stb. jogait gyako­rolja és ellenőzési jogot biztosit a termelés és a közigazgatás minden ága felett és széles ki­terjedésű intézkedési joggal bir. V. Fejezet A helyi szervek, megyei, járá­si ps a városi közigazgatás ha­táskörét szabályozza. VI. Fejezet A bírói eljárást szabályozza, a bíróság a következő fokoza­tokban létesül: Legfelsőbb bíró­ság, felső bíróság, megyei bíró­ság és járási bíróságok. Az összes bírákat a nép vá­lasztja meg. A Legfelsőbb bíró­ság elnökét és tagjait, valamint a Felső bíróságok elnökeit, az or­szággyűlés, a többi bírákat a nép választja meg. Az országgyűlés választja meg a főügyészt és ő nevezi ki a többi ügyészeket. Az állam összes szerveit, köz­vetlen szavazással válasszák meg, szavazati joga van minden nagykorú polgárnak, kivéve az elmebajosokat és azokat akiktől bírói vagy törvényhozási hatá­rozattal vonták meg e jog gya­korlását. Minden megválasztottat a sza­vazók bármikor visszahívhat­nak, ha az nem felel meg a kö­telességének. VIII. Fejezet A nép jólétéről és a népokta­tásról intézkedik. Széleskörű tár­sadalmi biztosítás véd betegség, baleset, munkaképtelenség ese­tén, biztosítja a teljes ingyenes orvosi, gyógyszer és kórházi el­látást, a dolgozók fizetett sza­badságát, üdülőhelyekre való jogát. Legfontosabb céljának tekinti az általános népjólét ál­landó emelését. Intézkedik az ingyenes és kö­telező általános oktatásról, a közép és felső iskolai oktatást, valamint a felnőttek továbbkép­zését anyagi támogatással segí­ti elő. Ez a paragrafus biztosítja a polgárok egyenjogúságát, nem­re, nemzetiségre vagy felekezet- re való különbség nélkül. Min­den megkülönböztetést szigorú­an megtorol. Kihangsúlyozza a nők teljes egyenjogúságát, fér­fiakkal egyenlő munkafeltételt, terhességi szabadságot, foko­zott anya és csecsemő védelmet. Biztosítja a lelkiismereti sza­badságot, a vallásszabadságot éppen ezért kimondja az egyház és az állam elválasztását. Biztosítja a szabadságjogokat, a személy szabadságot, a levélti­tok és a magánlakás tiszteletben tartását. Biztosítja az üldözött külföldi forradalmárok részére a mene­dékjogot. Kimondja az általános védkö- telezettséget. X. Fejezet A Magyar Népköztársaság cí­meréről is intézkedik. A címer: Két oldalt buzakoszoruval egy­befogott kerek világoskék mező­ben kalapács és buzakalász; a mező felső részén a mezőre su­garakat bocsájtó ötágú vörös csillag az alján redőzött piros- fehér-zöld szalag. A. zászló: pi- ros-fehér-zöld szinü lobogó, kö­zepén a köztársaság címerével. Az uj alkotmány nyüt célja a dolgozók hatalmának a megerő­sítése és biztosítása. Amikor az alkotmány dolgo­zókról beszél, az nem csak fizi­kai munkásokat jelent, hanem jelenti a vele dolgozó értelmisé­geket is, tudósokat, művészeket, kikkel együtt építi a jövő társa­dalmát a szocializmust. Ostobaság az itteni reakció­nak az az állítása, hogy az uj magyar alkotmány a Szovjet al­kotmány lemásolása, mert Hisz a Szovjet alkotmány már sok te­kintetben sokkal messzebb ment mint a magyar. Éppen igy az, hogy ez nyiít diktatúrát jelent. Viszont tény, hogy ez az uj al­kotmány által lefektetett állam­forma, elvégzi a proletárdikta­túra feladatát az átmeneti idő alatt. Hisszük és reméljük, hogy a magyar dolgozók az uj alkot­mány védelmi és irányvonala mellett, fokozott mértékben ha­ladnak a kitűzött cél, a szocia­lista társadalmi rendszer meg­valósítása felé. ELŐKELŐ DP Amikor még Hitler banditái elől menkültekkel voltak tele­szórva mindenfelé a nyomorta­nyák, amikor az életbenmaradt zsidókkal voltak tele a koncent­rációs táborok, akik nem akar­tak visszamenni oda, ahol a hoz­zátartozóikat kiirtották, akkor vetődött fel az a terv, hogy Amerika adjon menedéket eme szerencsétlenek egy részének. Amire ebből a tervből tör­vény lett, akkorra már úgy ki lett forgatva, hogy túlnyomó többségben Európa reakciós személyeinek biztosított védel­met és otthont ez az ország. Nácik, fasiszták, élősdi sem- mirekelők tömegei lepték el ezt az országot, minden ócska politi­kus, ha önmagából kommunista ellenes hőst gyártott, már tárt karokkal fogadták a hatósága­ink, akik tisztességes dolgozó, de szabadgondolkodó menekültek százait akarják deportálni. Egy ilyen díszpéldány érke­zett legújabban a “General Mi- ur” hajóval, gróf Szécsényi Fe­renc 8 tagú családjával érkezett ide, nagyon érdekes volna meg­tudni, hogy ez a társaság, amely soha még egy mozdulatnyi hasz­nos munkát nem végzett a tár­sadalom részére, vájjon milyen címen juthat be ide, mint mező- gazdasági munkás, vagy talán mint házimunkás ? Nem hinném, sokkal valószínűbb, hogy a tör­vény kijátszásával tette Ameri­ka földjére a lábát- De még en­nél is biztosabb, hogy ezért nem fogják őt és tekintélyes számú famíliáját deportálni. De mindennél biztosabb az, hogy a magyar nép egyáltalán nem busul azon, hogy ez a dí­szes társaság ide telepedett, sőt nagyon valószínű, hogy készség­gel engedi át Amerikának a töb­bi szemetet, illetve gróf urakat is, ott már nem lehet élősködni, itt még' hatalmas lehetőségek vannak erre. A nagy demokrá­cia nagyon meg van hatva, hogy ilyen előkelő 7 és 9 ágú koronás semmitevőket fogadhat be. Vál­jék egészségére Amerikának és a gróf urnák is. Nézze meg a Bérmunkást cso­magoló papíron a neve mellett hogy meddig szól az előfizetése. Ha már lejáratban van, ne vár­ja a lapkezelőt, mert azok is el­öregedtek és nem tudnak utána járni, hanem egy 3 centes bé­lyeggel küldje be a Bérmunkás címére P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland 20, Ohio.

Next

/
Thumbnails
Contents