Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-08-12 / 1592. szám

1949. augusztus 13. BÉRMUNKÁS 7 oldal Egyről-Másról (Folytatás a 2-ik oldalról) “Az utolsó mondat sok min­dent megmagyaráz. Beek hősei a nagy üzletemberek és ő úgy vezeti az ő üzleti vállalatát, mint ahogy azok vezetnék. Dave na­gyon gyakran kérkedik azzal, hogy: ő úgy vezeti a teamsters szerveztet, mint egy korporáci­ót és hogy ha leköszönne állásá­ról egy tucat ajánlatot kapna magas vezető állásra az ipari vállalatoknál és hogy őt állandó­an meginvitál.iák beszélni üzlet­emberek és üzleti vállalatok ve­zetésére készülő studentok előtt. Beck imádója a nagyképűség­nek. Nagy élvezete belépni az Elk és hasonló alakulatokba és ügyvédekkel, doktorokkal és ha­sonló “kiválóságokkal” össze­jönni. Szereti a cifra cimeket, különösen, mint amilyennel most felruházták, a University of Washnigton helytartója. Azon törekvése, hogy az üzletembe­rek respektálják szinte gyere­kes, bár nem nevezhető gyerek- ségnek a módszer, amelyek a ha­talmat és az elismerést, mint Nagy Ember megszerezte. Aho­gyan hatalmi jelentősége emel­kedett, Beck elejtette a munkás­vezér jelzőt és mint munkás­korporáció igazgatója szerepel, belépett a Chamber of Commer- ce-be (kereskedelmi kamarába) és kérkedik azzal, hogy az ő legjobb barátai üzletemberek. “BÄR általánosságban szeré­nyen él, nem iszik, nem dohány­zik, nagyon solmt ad arra, hogy a közéletben befolyását elismer­tesse. Nagy Cadillac autót hajt és kérkedik azzal, hogy az ő iro­dája pazarabbul van berendezve, mint a. Northern Pacific vasút­hálózat elnökéé. “A látogatót a titkárnője ka­lauzolja be. Beck egy kézifarag- ványokkal diszitett Íróasztal mellett ül a nehéz kárpitokkal, mahagony fából készült desz­kával bélelt erődjében. Anélkül, hogy látogatóit hellyel kinálná meg, húsos és gondosan mani­kűrözött kezét az Íróasztalon pi­henteti és minden beveztés nél­kül beszélni kezd önmagáról és alattvalóiról. “A beszélgetést állandóan megszakítja a telefonok csen­Már többször akartam kérni a Bérmunkás Írógárdáját, hogy jóvolna foglalkozni a Bérmun­kás hasábjain “a vallás és tu­dás” kérdésével. Szinte kerültem, amikor az augusztus 6-iki Bérmunkásban olvasom a “Hit vagy Tudás” cim alatt megjelent rovatot. Ké­rem Bustya Károly munkástár­sat, hogy folytassa ezt a rova­tot. Az üyen tárgy nagy szolgá­latot tenne a maszlaggal megmé­telyezett agyú munkásság kö­zött. Hiszem, ha a rovat ráfog mutatni, hogy mikor és miért gése és Beck gondolkodás nél­kül adja a parancsokat Los Angeles, Salt Lake City, vagy Oaklandba. Előzékenységre nem veszteget időt és ha más szerve­zetek tisztviselői hívják vala­mely ügyben, kurtán mondja, hogy ‘Ha megakarod velem be­szélni, vedd a repülőtt és gyere ide’ és azzal felakasztja a rece­ived:. “Beck az üzletemberek hőse és nagyon jó okból. Amikor 1938-ben Bridges és a CIO szer­vezet kezdett betolakodni a rak­partokról, Beck azzal állt az üz­leti vállalatok elé, hogy ‘vagy engem fogadsz el, vagy Brid- gest kapod’ és a vállalatok Beck- kel kötöttek üzletet. . “AZ UTÓBBI évtizedben bár­mely seattlei szervezet bérmoz­galmat tervezett két ellenféllel kellett számolnia: a munkálta­tók és Beck. Kisebb szervezetek vezetői mondották nekem, hogy félnek sztrájkba menni, mert Beck sztrájktörőket toboroz és megtöri a sztrájkot. “Beck aljasságát legszemlél- tetőbben demonstrálja az elmúlt nyári Goeing Airplane vállalat 15 ezer munkásának bérmozgal­ma (mely az International As­sociation of Machinist égisze alatt folyt Beck jóváhagyása nélkül) amikor Beck toborozta a sztrájktörőket és aztán az ő szervezetébe szervezte be azo­kat. Ezen tevékenysége oly álta­lános felháborodást keltett, hogy még a Commonwealt kato­likus heti lap is megbotránko- zott és “Beck a sztrájktörő” névvel ülette. “A kopasz kocsis sztrájktörő tevékenysége érezhető volt az egész nyugaton. 1947-ben ő volt a fő eszköz az oaklandi általános sztrájk megtörésében és meg- akadályozója a los angelesi 6,000 üzleti alkalmazott bérmozgalmá­nak, amikor ráparancsolt a te­herautó vezetőkre, hogy törje­nek át a picket vonalon. Az el­múlt évben a CIO-hoz tartozó raktári munkások San Francis­cóban Beck megjelenésének lát­tán beszüntették a sztrájkot. Ez a sztrájktörő toborzás azonban egyáltalán nem bántja Beck lel­tette a papság az istent az égbe, akkor a rovat elolvasása után a félrevezetett munkás gondol­kozni fog. És én remélem, hogy ezen rovat folytatása sok mun­kástársunknak kifogja nyitni a szemét. Hiszen mink is az olva­sás által lettünk osztálytudatos emberekké. Fogadja Bustya Károly mun­kástársam meleg kézszoritásom a jó cikk megírásáért. Csak foly­tassa tovább is a nevelő munkát. Vagyok munkástársi tiszte­lettel, Szabó János Trenton, N. J., 1949. aug. knsmeretét. Ő benne egy mák- szemnyi munkásszolidaritás sin­csen a CIO, független, vagy akár az AFL más szervezetei iránt.” A TEAMSTERS szervezet nem az egyedüli, melyben a vas­sarok uralom így kialakult — csak egy a sok közül — de ele­gendő tanulságot nyújt az osz­tálytudatos munkásságnak arra, hogy mivé fejlődnek a szakszer­vezetek, amikor a szervezetek irányítása nem a tagság, ha­nem egyes emberek kezébe van. Mi, forradalmi ipari unionisták ezt évtizedekkel ezelőtt meglát­tuk és minden erőnkkel igyekez­KI LEGYEN AZ ELSŐBB (Vi.) Az amerikás magyarok között is nagyon sokan vannak, akik úgy járnak, mint az az anya, akinek nagyon sok gyer­meke van de kevés ennivalója. Azt sem tudjuk melyik rokon­nak adjunk, hogy mások meg ne haragudjanak. Azonban sokkal nagyobb gond annél az ameri­kai tőkéseknek az, hogy melyik országnak adjanak fegyvert, pénzt, más segítséget úgy, hogy a többiek meg ne haragudjanak, no meg hogy visszafelé ne lője­nek vele. Most az egész Atlanic paktum fegyverrel való alátámasztása e körül forog. Attól is félnek, hogy még olyan országok is fog­nak fegyvert kapni, akik nem fogják használni azt a fegyvert, no meg olyanok is, melyeknek a munkássága már olyan szerve­zett és öntudatos, hogy a saját uraik ellen fogják felhasznál­ni, amint a kinai néptömegek tették. Mert még az a 1,450,000.000 dollár is, melyet mostan kérnek az Atlantic paktum alátámasz­tására, nagyon soknak és bi­zonytalannak látszik. De amel­lett, még ott van az egész kelet és nyugat Ázsia. Mert úgy véle­kednek az amerikai urak, hogy hiába zárják be a nyugati kaput a szocializmus előtt, hogy ha a nagy kapu keleten tárva nyitva marad. A szenátorok, vezércikkezők azt mondják, hogy csak marad­jon mind a fegyver a megbízha­tó amerikai fiuk kezeiben, ne ad­ják oda másoknak, esetleg meg­bízhatatlan országoknak. Mert ha elosztják ezt a csekély egy és fél-milliárd dollár értékű fegy­vert, akkor senkinek sem lesz elég és még össze is vesznek; raj­ta. Ha pedig az egész világot fel­akarják fegyverezni, illetve a ke­leti nagykapu őreit is, akkor még egyszáz milliárd dollár is kevés lenne. Eddig az amerikai urak, leg­inkább a nagy bombázó gépek és az atombomba nagy mennyi­ségében bíztak, hogy megnyer­nének egy esetleges háborút az oroszok és azok szövetségesei ellen. Azonban az amerikai és más külföldi diplomaták olyan repülőgépeket láttak Oroszor­tünk azt a munkások tömegeivel megismertetni, de ugylátszik, hogy a munkásság csak a saját kárán tanul. Évtizedekkel eze­lőtt még sokkal kevesebb áldo­zattal lehetett volna gátat vet­ni ezen szégyenletes állapotok kifejlődésének, mint most, ami­kor már sziklafalként állják út­ját a forradalmi eszméknek a szakszervezetek. Pedig előbb, vagy utóbb, de meg kell dönteni a kapitalizmus ezen védbástyáinak hatalmát, mert amíg ezek kontrolálják az iparok jelentős részében foglal­koztatott munkásságot, addig a kizsákmányolás megszüntetése csak óhaj marad. szágban, amelyek gyorsabban repülnek, mint a hang, ezáltal még a Radár készülékek is ér­vényűének velük szemben, de még inkább az ilyen nagy nehéz­kes repülőgépek, melyeken ezen atombombákat vinnék a nya­kukra, vagy remélnék pozdorjá- vá zúzni a szocializmust és or­szágaikat. NYUGAT-NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁSOK Augusztus 16-ikára vann ren­dezve és most már azon simák az angol-amerikai urak és cse­lédeik, hogy ahelyett, hogy ezek a németek a kommunizmust tá­madnák, mind, még a kersztény pártok is, Angliát és Amerikát támadják. Persze azt, hogy mi­lyen a kommunizmus, vagy a keleti zónákban a helyzet, na­gyon sok barátjuktól, rokonaik­tól megismerhetik és akkor nem találják olyan borzasztónak azt, mint az angol-amerikai megszál­lást és kapitalisztikus gazdálko­dást. Még a közép-utas szocialista párt vezére, Dr. Kurt Schuma­cher sem volt hajlandó semmi­nemű pozíciót elfogadni a széj­jelszaggatott Németországban. Ugyan akkor, mivel nagyon is nagy szerepet játszik, azt is tud­ja, hogy csak is az angol-ame­rikai urak tartják feldarabolva az országot és erőszakkal aka­dályozzák a nagyiparok álla­mosítását, a nagybirtokok fel­osztását a megdolgozó paraszt­ság között. Azt is tudják, hogy mindez nagyrészben már meg­valósult a keleti német zónák­ban. Nagyon megvannak ijedve az amerikaiak, hogy milyen szép- hangzású, de nagyban találó ne­vekkel illetik őket. Egy párat leközlünk, azt maguk jelentik és nem csoda, hogy fáj nekik: “Csalók, pökhendiek, önzők és elnyomók”. A szociáldemokrata párt “beképzelt gyámoknak” ne­vezi őket De ezeket a szószékről mondják, miket mondhatnak még a hatóság háta megett? HA TEHETI rendezze most naptár, előfizetés vagy egyéb hátralékát, hogy az országos értekezleten jelentésünkben ne szerepeljen a tartozási ro­vatban. MUNlKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI A HÍREK NYOMÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents