Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-08-06 / 1591. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1949. augusztus 6. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. minden erőszakoskodásra kész emberek, akik ezenkívül még tőle kapják az utasításokat is. Egy-egy közmondásnak a nyilvánvaló igazságát soha még oly tisztán nem láttuk, mint most, amikor a katolikus egyházra gondolva idézzük: “Fejétől hüdösödik a hal!’’ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ................—$2.00 One Year .........................$2.00 Félévre ___________...... 1-00 Six Months __________ 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ..................... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Előfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................ $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio —------------—--------------------------- r ■ ..............— — Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még •em jelenti azt. hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Fejétől büdösödik a hal Az a durva, sőt mondhatjuk, hogy brutális támadás, amit az amerikai római katolikus egyház egyik legmagasabbrangu papja Francis Spellman kardinális intézett az elhalt elnök özvegye, Mrs. Eleanor Roosevelt személye ellen, valóban nagyméretű országos felháborodást váltott ki annál is inkább, mert az elfogult, bigot katolikusok nagy számmal jelentkeztek erőszakoskodó vezérük tá­mogatására. A magyar ..Mindszenty ..összeesküvés támogatásáról és sztrájktörésről hírhedt amerikai kardinális támadására az adott okot, hogy Mrs. Roosevelt napi rovatjában helyeselte a Barden törvényjavaslatot, amely 300 millió dollárt irányoz elő az iskolák segítésére, de kimondja, hogy a szövetségi kormány nem támo­gathat felekezeti iskolákat. Mrs. Roosevelt, mint annyi sok más millió amerikai polgár, helyesli az amerikai alkotmány azon pontját, amely kimondja az állam és a vallás különválasztását és igy természetesnek tartja, hogy az állam ne támogasson felekezeti iskolákat. A sztrájktörő Spellman azonban olyan kapzsi, hogy szeretné, ha a 300 millióból a katolikus iskolák, — valójában tehát a katolikus egyház is ré­szesedne. És miután erre vonatkozólag nem tudott felhozni elfo­gadható érveket, durván nekirontott Mrs. Roosevelt személyének. A lapokban is közzétett levelében azt irta neki, hogy a katoliku­sok elleni állásfoglalása “nem méltó egy amerikai anyához”. “Ha az iskolákban tejet osztanának ki a gyermekek részére”, — irta a kardinális abban a levélben, — “akkor Mrs. Roosevelt előbb megkérdezné a gyerekeket, hogy katoükusok-e?” Amivel persze azt akarta mondani, hogy Mrs. Roosevelt megtagadná a te­jet a katolikus gyermekektől, ezért nem méltó az “anya” által kifejezett érdemre. íme a legtipikusabb példa arra, hogy a katoli­kus egyház képviselői milyen lelkiismeretlen furfanggal csavar­nak egyet a vita alá került dolgon s támadják erőszakosan az el­lenzők személyeit az igazság kutatása helyett. Spellman levelének közzététele után ezrek és ezrek siettek Mrs. Roosevelt védelmére, noha Mrs. Roosevelt is válaszolt a tá­madásra. A nyugodthangu válasznak ez a kiemelkedő része: Biztosíthatom önt, hogy nem érzem magam “méltatlan amerikai anyának”. És arra vonatkozólag, — kardinális ur — hogy az embernek mi az igazi értéke, a végső elbírálás joga az Isten kezében van. Ön felsorakoztatja azokat, akik az én nézetem szerint ezt az országot nehézségek elé viszik s igy éppen azt éri el, amit úgy ön, mint én nagyon sajnálnánk, hogy kiélesitené a protestánsok és a katolikusok közötti ellenszenvet. Aki a történelmet, — de különösen Európa történelmét ismeri, annak tudnia kell, hogy a nép boldogtalanságához ve­zetett még mindig az, ahol egyik vágj' másik vallásfelekezet kezébe kerítette az iskoláztatást, vagy magát a kormányt is. A kontroverzia elmélyülésével a liberálisok természetesen a Mrs. Roosevelt védelmére keltek, a reakciósok ellenben Spellman támogatására siettek. Kivételt csak az egyetlen Bemard M. Ba­ruch, a nyugalombavonult gazdag bankárból lett “elder states­man” képezett, aki miután egyszemélyben liberális meg reakciós is, igazat adott úgy Mrs. Rooseveltnek, mint Spellman kardinális­nak és a tetejébe még mindkettőt alaposan meg is dicsérte. A józanabb gondolkodású emberekből azonban Spellman dur­va támadása azt a kérdést váltja ki, hogy a római katolikus egy­ház főpapjai manapság miért olyan egyöntetűen erőszakosak, durvák, szócsavarók és népellenesek? Hiszen láttuk, hogy a kar­dinálisok most mind úgy viselkednek, mint ez a Spellman. A válasz igen egyszerű. A mai egyházfejedelmek legtöbbje a jelenlegi római pápa kiválasztottjai. XII. Fiús pápa már elődjének utolsó évei alatt is az egyház vezetője volt, miután előde sokáig magával tehetetlen betegen feküdt. De azonkívül már előzőleg mint a pápa képviselője járta be a világot s kötött személyes is­meretséget a Spellman, Mindszenty, Stepinac s hasonló militánsan erőszakos fiatal papokkal, akiket soron kívül emelt magas egyházi tisztségekbe. A katolikus egyház túlzóan reakciós vezetői mind XII. Pius pápa kiválasztottjai, hozzá hasonló fanatikus, bigot, Törvényvédő terroristák Georgia államban az alárcos, csuklyás Ku-Klux-Klan tagjai újból garázdálkodnak. Husz-huszonöt emberből álló bandákat al­kotva éjnek idején elrabolják áldozataikat, akiket a város végén megkorbácsolnak, esetleg fára húznak, aszerint, hogy milyen ked\iik van. Az áldozatok már nem csak négerek, hanem fehérek is, akik szóvá merik tenni es elitélik a csuklyások terror merény­leteit. A múlt hetekben Iron City nevű városkában C. L. Drake pol­gármestert akarták megfenyíteni. Drake azonban már hallott va­lamit a dologról és azért pár barátjával együtt puskákkal felfegy­verkezve várták a támadókat, akik meg is érkeztek 8 automobilon. Drake és társai néhány puskalövéssel üdvözölték a késői látoga­tókat, akik gyorsan visszaugráltak automobüjaikba és elhajtot­tak. Ezen “kalanddal” kapcsolatosan legérdekesebb a Ku-Klux- Klan ellenes polgármesternek ez a kijelentése: Készen várom őket, bármikor jönnek. Én és néhány ba­rátom fgyverrel várjuk őket, ha jönnek, megkapják, amit keresnek. Rám azért haragszanak, mert nem támogatom a vezérüket, Herman Talmadge kormányzót. A csuklyásokkal könnyen el lehetne bánni, ha nem tartoznának hozzájuk a városi és megyei adminisztráció tisztviselői közül is számosán. Ez a tény: a Ku-Klux-Klan terror szervezet legaktívabb tag­jai maguk a törvények védői. Azért nehéz felszámolni ezt a terror szervezetet. NEM FÉL A DEPRESSZIÓTÓI. BOSTON — Charles Sawyer kereskedelmügyi miniszter, aki Truman elnök kérésére beutaz­za az országot, hogy a munka- nélküliség fokáról jelentést te­gyen, két napi itt tartózkodás után kijelentette, hogy dacára az egyre nagyobbodó munka- nélküliségnek, nem kell tartani a depressziótól. Nem kell tartani — mondot­ta Mr. Sawyer, — mert az ame­rikai népnek még mindig 200 billió dollár megtakarított pén­ze van, amivel újból megindítja az ipart és a kereskedelmet. De azonkívül a depressziónak útját állja az a két és fél billió dollár amit a munkanélküliek mint Se­gélyt kapnak, továbbá az 500 millió dollár aggkori segély és a 3 billió dollárt kitevő szövetségi és állami munkaprogram a kö­vetkező évre. Mr. Sawyer a munkanélkülisé­get vizsgálva csak a gyárosok­kal és a nagykereskedőkkel tár­gyal, a munkások nem érdeklik. Éppen azért számos munkás­szervezet képviselői piketelték a szálloda bejáratát követelve, hogy a kereskedelmügyi minisz­ter nyilvános kihallgatásokat tartson. SZAKMUNKÁS HIÁNY A MAGYAR AUTÓIPARBAN A budapesti MÄVAG autómü- helyében egyre komolyabb gon­dot okoz a szakmunkáshiány. Ezen most hathónapos átképző­tanfolyammal segítenek. Minden tiz uj emberhez szakmai oktatót osztanak be. A gyakorlati okta­tás mellett elméleti képzést is nyújtanak. A tanfolyam elvég­zése után az átképzetteket be­kapcsolják a munkamódszerát­adási mozgalomba. A műhely brigádjai az átképzett dolgozók­kal egyénenkét külön-külön fog­lalkoznak. ELVIN YILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség- nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­KEL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer­kezetét építjük a régi társadalom keretem belül.

Next

/
Thumbnails
Contents