Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-07-30 / 1590. szám

8 uidai BÉRMUNKÁS HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL A nagy kérdés (a.l.) A sok mende-mondák után, kezdenek rájönni, hogy tényleg ez az ország ismét egy gazdasági válság előtt áll. Az “American for Democratic Action”, amely konferenciát hivott össze, hogy figyelmeztesse a kormányt szövetségi lépések tételére a munkanélküliség további terjedése ellen. Egy határo- rozatban elitélik Truman elnököt a múlt napokban tett jelenté­séért a gazdasági viszonyokra vonatkozóan. Az elnök a képviselőházat okolja a semmitevésért. A fenti konferencián sokkal megsszebbmenő lépéseket követelnek, mint az elnök akar. Ők is ugyan elitélik szenátor Taftot, Wherryt és Byrdot, mert mindent elleneznek, ami a haladás irányába törté­nik. A fenti konferenciának egyik indítványa igy hangzik. “Nem csak arra kell törekedni, hogy a további esést megakadályozzuk, hanem olyan intézkedéseket kell tenni, amely az állandó gazdasá­gi fellendülést biztosítsa. Ha ez nem sikerül akkor Sztálin lesz a győztes! Chester Bowles, Connecticut állam kormányzója ezeket mon­dotta a konferencián: A New Deal (az uj osztás) módszere nem elégséges ahoz, hogy mindenkinek munkát biztosítsunk, nekünk uj ideákra van szükségünk. Oroszországnak minden gondolata, hogy a hideg háborút megnyerje. “A mi részünkről minden csak a mi gazdasági életünktől függ, mert ha a jelen ipari pangás csak fél olyan rossz lesz, mint az 1930-as, akkor az egész föld gazdasági összeomlás előtt áll.” Emile Rieve, a CIO-hoz tartozó textile munkások elnöke, be­szédében a következőket mondta: “Sok munkanélküli munkás szívesen hallgassa a kommunista tanokat.” Bejelenti, hogy a CIO- hoz tartozó textile munkások közül 200 ezer van jelenleg munka- nélkül. Szenátor Murray, Montana: “Ajánlni fogja a szenátus­ban egy külön ülésszakot tartani, a munkanélküliség megakadá­lyozására.” A fenti konferencáin még sok másokat hallgattak meg, akik ajánlatokat tettek a munkanélküliség megoldására. A nagy kérdés még mindig megoldásra vár. Még a jó munka- viszonyok alkalmával megírtuk, hogy a kapitalista termelési mód már idejét múlta és nem kell sokáig várni, hogy a kapitalista termelési rendszer megint ipari pangásba sülyedjen. Sem az iparok urai, sem pedig a politikusok nem hiszik el, hogy ténylegesen egy hosszantartó ipari pangás következik, ami­nek csak úgy vehetik elejét, ha gazdasági változást eszközölnek. A dölyfös reakció, mindig a régi nótát fújja, hogy nem szabad semilyen gazdasági reformokat életbe léptetni, mert az szocializ­mushoz vezet. A kapitalizmus szempontjából minden olyan intéz­kedés, amely talán segiteni igyekszik a kátyúba jutott gazdasági rendszeren, jogtalannak tartják. A képviselőknek a múlt napokban hozott azon határozata, hogy minden ellenőrzést megszüntettek a hitelre vonatkozóan, az­zal a meggyőződéssel tették, hogy felfogja lendíteni az üzleti éle­tet. Furcsa érvelések ezek, mert ahelyett olyan helyzetet fognak előidézni, mint 1929-ben volt, hogy az összeomlás villámcsapás­ként fog lesújtani. Ez amit sohasem tudnak megérteni azok, akik állandóan elí­télik a szocialista törekvéseket és azt tartják, hogy a magántulaj­don rendszerére épült kapitalizmus, a legjobb termelési rendszer. Az igazi nagy kérdés még csak ezután fog kibontakozni, ha a munkanélküliek száma továbbra is rohamosan fog szaporodni. Truman elnök tegnapi beszédében saját magát akarja azzal kecsegtetni, amikor azt állította, hogy “Oroszországban és a ke­let európai államokban rövidesen belső bajok fogják megdönteni a jelenlegi rendszert és vissza fognak térni a jó kapitalista rend­szerhez.” Ott, ahol mindig más országok belügyeibe szeretnének válto­zást látni, valami nincsen egészen rendben. Mi csak türelmesen várunk, mert tudjuk, hogy a nagy ipari pangás elkerülhetetlen ebben az országban, különösen azért, mert az a külügyi politika, amit ez az ország folytat nem csak gazdasági összeomláshoz, ha­nem egy összezavart politikai zagyvalékot fog fölkavarni. Az itteni tőkés osztály mindig arra hivatkozik, hogy ennek az országnak vezető szerepet kell játszani úgy a gazdasági, mint a politikai téren. Mi tudjuk a legjobban, hogy ezt szeretnék ke­resztülvinni, mert az amerikai tőkének befektetései vannak min­denhol a földtekén és ezeket a befektetéseket kell ennek az ország­nak védelmezni. Talán sokan még nem tudják, de éppen a napokban vetődött ismét fel az a kérdés, hogy a kínai kormányt kell támogatni, mert az amerikai tőkések a közelmúltban nagy befektetéseket eszkö­zöltek a rizsföldeken és ha népkormány fogja ténylegesen Kínát kormányozni, akkor az itteni tőkéseknek befektetései kárbavesz- nek. Ezért a nagy kérdés, hogy be-e avatkozzanak Kina polgár­háborújába. ___________________________ UJ BOLGÁR MINISZTER­ELNÖK SOFIA — A napokban elhalt Georgi Dimitrov helyébe a bol­gár miniszterelnöki tisztségre a 72 éves Vasi! Kolarovot nevez­ték ki, aki eddig a külügymi­nisztérium vezetője volt. A bolgár képviselőház felfüg­gesztette a mentelmi jogát és a letartóztatását megengedte Tra- ichov Rostov és Georgi Holvhev képviselőknek. Az elsőt gazda­sági szabotálással, a másodikat pedig kémkedéssel vádolják. Mindkettőnek prominens szere­pe volt a bolgár kommunista pártban. IDEGSEBÉSZETI INTÉZET Két millió forintba került az államnak az első magyar Ideg- sebészeti Intézet felállítása Bu­dapesten, amelyben a napokban végezték az első operációt. A Dr. Zoltán László egyetemi ma­gántanár vezetése alatt álló in­tézetnek egyenlőre 8 terme vari', összesen 45 ággyal. Az intézet­ben 7 orvos működik 20 ápoló­val és öt műtőssel. A klinika a legújabb idegsebészeti tapaszta­latok alapján épült. A mütő fala nem fehér, hanem szemnyugta­tó kék csempével borított. Az or­vosok, ápolók és műtősek is sö­tétkék steril maszkba és kö­penybe öltöznek, mert ez a szin kevésbé rongálja a szemet, mint a fehér s az idegsebészeknek na­gyon jó szemre van szükségük. Az operálásra a műtőbe ho­zott első beteget Meleg Kristóf­nak hívják, Angyalföldre való gyári munkás. Az ostrom alatt aknaszilánktól fejsérülést ka­pott, minek következtében soká­ig béna volt és rosszul is látott. Később ugyan jobban lett, de időközönként görcsös rohamo­kat kap, — szóval epilepsziás, valószínűleg azért, mert egy csontszilánk időközönként in- gerli agykérgének" mozgató köz­pontját, ami görcsöket vált ki. Felfektetik a műtőasztalra s kifőzött, sterilizált sötétkék le­pedővel teljesen betakarják. A világítást úgy rendezik,, hogy csak borotvált koponyájának kis területe látszik, ahol a mű­tétet fogják végezni. Meleg Kristófnak megfúrják a koponyáját. Kis villanyfúró- géppel öt-hat lyukat fúrnak a halántékcsonton, majd drótfii- résszel összekötik a lyukakat. A halántékcsont elvál a többi­től s mintha narancshéjból egy szeletet kanyaritottak volna le, úgy hajtják le ezt a “csontleb- benyt” a beteg koponyájáról. A beteg azonban nem érez fájdal­mat, az orrához tartott gumi- csövön át oxigént lélegzik: az egyik orvos állandóan méri a vérnyomást, figyeli a pulzust s jelenti, hogy minden rendben van, Egy másik orvos cukor és konyhasóoldat keveréket visz be az egyik vivőérbe a vérvesz­teség pótlására. Dr. Zoltán ha­marosan megtalálja a bajt oko­zó csontszilánkot, eltávolatja s visszahelyezi a koponya szeletet. A műtét sikerült s pár nap múlva már csak egy vékony seb emlékezteti Meleg Kristófot, hogy meglékelték a koponyáját. EGÉSZSÉGVÉDELEM BUDAPESTEN Budapesten a hároméves terv keretében nagymérvű egészség- ügyi intézkedéseket foganatosí­tottak. Az egészségvédelem már a születésnél kezdetét veszi s kiterjed az öregkorig. A koraszülöttek életbentartá- sát és fejlődését mesterségesen szabályozott hőmérsékletű és megfelelő páratartalmu üvegfül­kében (incubator) biztosítják. Az ország minren részéről a leg­jobb gondozónőket válogatták ki, akik feladatukat nagy lelke­sedéssel teljesitik. Az európai kontinensen csak Svájcban van hasonló intézmény. Az utcákon gyakran lehet lát­ni az “Anya és Kisdedvédelmi Intézet” központi tejkonyhájá­nak hütőberendezéses gépkocsi­jait, amelyek a csecsemők részé­re szállítják a tejet és az előre elkészített tejkeverékeket az egyes fiókintézetekhez. A felszabadulás előtt az üze­mi ovodák fogalma csaknem is­meretlen volt, a dolgozó anyák a nagyanyákra vagy a szomszé­dokra bízták kicsinyeiket. Ma több mint 300 üzemi ovoda biz­tosítja a gyermek gondos felü­gyeletét és nevelését akkor is, ha az anya dolgozik. Az iskolai egészségügyet szol­gálják a nagyszámmal megnöve­kedett iskola orvosok, akik min­den fővárosi iskolában a tanu­lókat időszakos szűrővizsgálat­nak vetik alá. Az iskolaorvoso­kat segítik az iskolavédnökök, akik szükség esetén elviszik a gyereket az iskolai szakorvos­hoz röntgen, szív, tüdő, fog, fül, stb. vizságalotkra. A járványos betegségek csök­kentésére szolgálnak a tömeges védőoltások. A múlt évben Bu­dapest lakóinak egyharmada részesült védőoltásban. Ugyan­csak segít a közegészség fejlesz­tésében a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetsége (MNDSZ) által kiképzett egészségügyi ház- megbizottak munkája is. Ma már 9000 egészségügyi házmegbizott működik Budapesten. Az egészségvédelmi gondosko­dás ma kitérjed úgy a nagy-, mint a kisüzemek dolgozóira. Állandóan ellenőrzik a gyárak­ban a balesetelháritó berendezé­seket. A rosszlevegőjü műhe­lyekben légtisztitó berendezése­ket kell alkalmazni. A gázos le­vegőben dolgozó munkások te­jet és gyümölcsöt kapnak. Az egészségvédelmet szolgál­ják a dolgozók üdültetése is. A. Balaton, a Mátra, a Mecsek leg­szebb helyein a gyárak és üze­mek dolgozói és gyermekei üdül­nek. Az egészségvédelem köré­be sorolhatjuk a tömegsporto­kat is, amelyek szintén nagy lendületet kaptak. Ugyancsak meg kell még említeni az élelmi­szerek hatósági rendszeres vizs­gálatát is, minek következtében romlott élelmiszerek nem kerül­hetnek a dolgozók asztalára. RÖVID HÍREK Az iskolák tanítási színvona­lának emelésére a kormány nem­csak az egyre jobban kiképzett tanárok ezreit küldi le a falvak­ba, hanem a technika vívmánya­it is a tanítás szolgálatába állít­ja. Rövidesen ellátják az isko­lákat újszerű iskola rádiókkal, amelyekről egyszerre száz hang­szóró is szólhat. Mátraderecske község határá­ban anyagbányászat közben há­rom és félméter hosszú mamut­agyarat találtak. További ásás után 2-3 méter mélységben fel­tárták az egész mamutcsontvá­zat. 1949. julius 30.

Next

/
Thumbnails
Contents