Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-12-24 / 1610. szám

1949. december 24. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI KORMÁNY BEAVATKOZÁST Mikor a bányász unió sztrájk- bizottsága pár héttel ezelőtt visszarendelte a sztrájkoló bá­nyászokat a munkába, ezzel a lépésével keresztülhúzta a bá­nyabárók és a kormány számí­tását, melyszerint a Taft-Hart- ley törvény alapján, az elnök visszarendelhette volna a sztráj­kotokat 80 napra, amig a kikül­dött bizottság befejezi a vizsgá­latot. Ez azt jelentette volna, hogy nagyrészt tullennének a fűtési szenzónon, másrészt olyan nagy tartalékok gyűltek volna össze a szénből, hogy a bánya­bárók egy hosszú sztrájkkal vél­ték megtörni a bányász unió erejét. Ezt a szépen kidolgozott ter­vet húzta keresztül a unió, ami­kor a sztrájkot lefújta és a har­cot áttette a munkahelyre, ez­zel egyrészt megakadályozta a bányászok kiéheztetését, mert az elrendelt három napos mun­kával megkeresik a létfentartás- hoz szükséges minimumot, más­részt elfogy a tartalék szén és szénszükséglet áll be, végül az union a független vállalatokkal ideiglenes szerződést köt, akik teljes időt dolgozva elveszik a nágy tröszt bányák üzleteit, igy kényszerítik a felállított köve­telések, mint rövidebb munka­idő, béremelés és a jóléti alap­hoz való hozzájárulás felemelé­se, elfogadására. Ez a taktika, a harcnak a munkahelyre való átvitele, ugy- látszik nagyon érzékenyen érin­ti a bányák urait, mert most folyton Washingtonban kilincsel­nek, hogy a kormány tegyen in­tézkedéseket, amellyel végetves- sen a három napos munkahét sztrájknak. A kormányközegek most ku­tatnak azután a törvény után, amellyel megtörhetik a bányá­szok harcát. A bányabárók az­zal fenyegetőznek, hogy ha a tett, belopta ezt a szakaszt abba a példányba, mert a többi példá­nyokban, amiket a többiek má­soltak, nyoma sem volt Jézus­nak. Még csak azt akarjuk megem­líteni, hogy a görög-római hitre­gékben több eset is van, amely­nél egy-egy isten beleszeret va­lamelyik földi szépségbe és eb­ből a vadházasságból isten, vagy félisten származik. Ilyen példá­ul az Osiris és Iris esete is. Er­ről természetesen tudtak az egy­mással érintkező ó-kori népek. Mindezek kétségkivül bizo­nyítják, hogy a keresztény val­lás, nem egyéb a régi pogány vallásokból összelopott, össze­tákolt uj vallásnál, amely sze­rencsés körülmények között megerősödhetett. Ezért a vallások eredetét is­merő ember a keresztény vallás­ból a Santa Clausnál egyebet nem fogad el, de a csepüszakál- lu öreget is csak akkor, ha va­lami olyan ajándékot hoz, amit nem kell viszonozni. kormány nem intézkedik, akkor kizárják a munkásokat, viszont ebben az esetben a bányászok jogossá válnak a munkanélküli segélyre. Ahoz azonban nem kell jóste­hetség, hogy akár a kormány, akárpedig a bószok mennek át támadásba, a bányászok állni fogják a harcot a győzelemig. Az is bizonyos, hogy sem kizá­rással, sem a vezetők bezárásá­val szenet termelni nem lehet, arra csak a dolgozó bányászok képesek. MINDEN ÜZLET A kormány évek óta kísérle­tezik, hogy a társadalmi biztosí­tást kiterjessze oly módon, hogy az az egészség védelmét is szol­gálja. A betegség elleni biztosí­tás, orvossal, gyógyszerrel és betesegéllyel való ellátás, úgy­szólván minden európai állam­ban már évtizedekkel ezelőtt megvalósult és annak csak egy késői, gyenge utánzata az, amit a kormány keresztül akar vinni. A tervre nem annyira a hu­manitás, mint az a tény késztet­te a kormányt, hogy a tömegek egészségi állapota nagyon szo­morú képet mutatott a háború alatti sorozások idején. Nem mintha a tömegek nem akarnák gyógykezeltetni magukat, de mert képtelenek megfizetni a drága orvost és gyógyszert. Mint minden, az orovsok, a gyógyszer gyárosok is trusztbe vannak szervezve és oly magas árakat szabnak, amelyet képte? len az átlagos munkás megfizet­ni. Az orvosok többségének a célja nem a beteg meggyógyitá- sa, hanem annak a kihasználása, amit fényesen kimutatott az Or­vos Szövetség, amelyhez az or­vosok túlnyomó többsége tarto­zik. amely a leghatározottabban ellenzi azt, hogy a társadalmi biztosítást kiterjesszék és ezzel végetvessenek a betegek kizsa­rolásának. Ugyan igy ellenzik a különböző biztosítási intézetek, természetesen a betegek, illetve a biztosítás alá kerülő munká­sok “érdekében”. A szabad vál­lalkozás korlátozását nehézmé- nyezik, hogy igy az állam bele­avatkozik az orvosok, a gyógy- szertárosok és a biztositó tár­saságok üzletébe, egyben meg­sértik a munkások “szabadsá­gát”, mert “kényszerítik” őket a biztosításra. Ez szocializmus, kommuniz­mus, hirdetik az érdekeltek, de igénybe veszik a megszokott ka­pitalista eszközöket, hogy ezt a törvényt megakadályozzák. Ha­talmas pénzalapot gyűjtenek, minden orvosnak 25 dollárt kell adni arra a célra, hogy befolyá­sos politikai kijárókat alkalmaz­zanak, azok rendelkezésére mil­liókat bocsássanak, hogy “meg­győzzék” a törvényhozókat ar­ról, hogy a munkások biztosítá­sa, életének, egészségének a vé­delme, ellenkezik az amerikai tradíciókkal, korlátozza az ame­rikai polgárok szabadság joga­it, beleavatkozik az üzletbe, te­hát ez tiszta kommunizmus, amely ellen minden jó amerikai hazafinak küzdenie kell. Miután ismerjük azt a tényt, hogy ha megfelelő eszközök áll­nak a rendelkezésre a törvény­hozóinkat nem nehéz “meggyőz­ni”, igy valószínű, hogy a követ­kező kongresszusi ülésszak is el­szabotálja a törvény letárgyalá- sát, vagy esetleg teljesen el is veti. Minden esetre az orvosoknak ez a nagy kampánya azt igazol­ja, hogy a tőkés társadalmi rendszerben mint minden, a nép egészségügye is üzlet, amelynek a célja a betegből mennél több profitot kisajtolni. Ezt a tényt tapasztalatból eddig is tudtuk, de most az orvosok szemérmet­len kiállása, harca, a profitjuk korlátozása ellen, élesen rávilá­gít a profit rendszer idejét múl­ta, népellenes voltára, amelyet még ilyen biztosítási reformok­kal sem lehet megjavítani, ez megérett a pusztulásra. A BETEGSÉG SZIMPTOMÁI Az orvos a betegnél a szimp- tomákat vizsgálja ki, abból kö­vetkeztet a betegségre és annak a súlyosságára. A társadalmi kérdéseknél sin­csen ez másként. Ha meg akar­juk vizsgálni egy társadalmi rendszer egészségi állapotát, ak­kor meg kell vizsgálni a rend­szerből eredő szimptomákat és abból megállapíthatjuk, hogy a rendszer képes-e továbbra is el­látni a hivatását, vagy pedig ha a szimptomák azt mutatják, hogy erre képtelen, a társadalmi rendszerben élő egyedek több­sége képtelen megtalálni a bol­dogulásiját, úgy elérkezett az idő, a rendszer megváltoztatásá­ra oly módon, hogy az az egye­dek többségének a legnagyobb boldogságot és biztonságot ad­jon. Ha kutató szemmel és elmé­vel vizsgáljuk a tőkés társadal­mi rendszert, úgy a szimptomák oly borzalmas tüneteket mutat­nak, hogy a rendszer fentartása veszélyt jelent az emberi civili­zációra és annak egy észszerűbb rendszerrel való felcserélése a legsürgősebb teendő, mielőtt még olyan pusztítást végezne, amely katasztrofálisan hatna az emberi nemre. Háború, munkanélküliség, egy felől egy maroknyi tőkés tobzó­dása mindenben, mig a nagy többség a legszükségesebb lét- fentartáshoz sem tud hozzájut­ni. A megsemmisített élelmisze­rek, hogy az árak magasan ma­radjanak, ugyan akkor milliók éheznek. Nyomor, bűn, csalás, rablás, gyilkosság, elképesztő mérték­ben növekszik, a polgári társa­dalom tudósok kétségbeesve kapkodnak, hogy a “bünhullám- nak” véget vessenek. De vég­eredményben a tudásuk csak odáig terjed, hogy rendőr után kiáltoznak, több és még több rendőr és a bűnösök száma sza­porodik, nagyon gyakran ren­dőri segédlettel. Az utóbbi hónapokban meg­döbbentően szaporodnak a sexu- ális gyilkosságok. Szerte az or­szágban, kis gyermekek, fiata­lok és öreg nők esnek áldozatul beteg agyú emberek nemi őrjön­gésének. Kórház, gyógykezelés kellene nekik, de amikor 20 bil­lió dollárt költ az állam hadfel­szerelésre, nem jut pénz kórház építésére, a beteg emberek sza­badon járva gyilkolnak, erősza­koskodnak. A milliós Cleveland városában ez évben több mint 300 asszonyt támadtak meg a nyílt utcákon, nem egynek az életébe került a támadás. Az 1949. év 11 hónapjában 95 gyükosság történt Cleveland- ban. Utonállások száma folyton szaporodik, naponta több üzletet rabolnak ki, nem beszélve a kis- sebb házi betörésekről és csalá­sokról. Ezt kétségbeesve látják a tár­sadalom haszonélvezői, de csak egy orvosságot tudnak, rendőr. De sem a rendőrök hadserege, sem a zsúfolásig megtelt börtö­nök, sem a halálos Ítéletek nem segítenek, mert nem az egyed, hanem a társadalmi rendszer a hibás, amelynek a rothadása fertőzi meg a lelkeket, teszi őket bűnözőkké. A társadalmi rendszerünk minden intézménye lehel magá­ból dögletes, bomlasztó bacilu- sokat, a tolvaj törvényhozók, a csaló tábornokok, az államot be­csapó, meglopó gyárosok, kik közül ha egy-egy a bíróság elé kerül, a milliós csalásukért pár hónapi börtönt kapnak, de az­alatt is nyugdijat húznak. A kultúránk éppen olyan rot­hadt mint az egész rendszer. A gangszter füzetek billiói fertő­zik a lelkeket, amelyet erősen támogat a mozi, ahol valóságos iskolát adnak a fiatalságnak a bűnökről. Az újságok, az iskola, mind ezt a célt szolgálja, egy beteg társadalmi rendszer beteg megnyilvánulásai. Nincs segítség! Nem lehet foltozni, nem lehet útját állni a bűnnek, mert a társadalmi rend­szer bűnös, az termel ki minden rosszat, tehát a társadalmi rend­szert kell megváltoztatni. A pro­fit rendszer eltörlésével, elpusz­tul a bűn is. Akit kétségbe ejt a folyton fokozódó bünhullám, annak az a teendője, hogy har­coljon a bűnt, nyomort kiterme­lő rendszer ellen, egy uj társa­dalmi rendszer felépítéséért. A Taft-Hartley rabszolga tör­vény, amely megköveteli a szak- szervezetek tisztviselőitől, hogy eskü alatt bizonyítsák, hogy nem tagjai a kommunista párt­nak, november havában 11 ezer 345 AFL, CIO és független szervezeti csoportok Írták alá. Ugyan ezen csoportoknak 106 ezer 746 tisztviselője is letette az esküt. A közpénzen az öt vüágrészen keresztül vakációzó országgyű­lési képviselőink egy csoportja, a karácsonyi ünnepekre vissza­érkeztek Amerikába s ezeknek a nevében egyik new yorki képvi­selő ajánlja, hogy az amerikai hadsereg tartsa Németországot megszállva a következő tiz esz­tendőben. Az amerikai megszál­ló hadseregek, amely az egész világra kiterjed, száma katonai titok, félhivatalos körök több mint egy millióra becsülik. En­nek a hadseregnek a fentartása több mint egy billió dollárba ke­rül évente.

Next

/
Thumbnails
Contents