Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-11-26 / 1606. szám

1949. november 26. BÉK M L i> ii 7 oldaJ A CIO KONVENCIÓ MARGÓJÁRA Irta: KÖHLER SÁNDOR Az amerikai munkásmozgal­makban még az AFL szerveze­tet is megszégyenitően folyt le november első hetében Cleve­land, Ohioban a CIO konvenció­ja. A több mint hét millió tagsá­got számláló szervezet reakciós vezérei “Injunction”-nal (birói tiltóparancs) a zsebükben fog­laltak helyet a pódiumon. A til- tóparancso't nem a könyörtelen kizsákmányoló osztály, hanem saját tagjaik ellen, akik el­érkezettnek látják az időt, hogy a “munkáltató osztály és a mun­kás osztály között semmi közös­ség nincsen” vették ki. A konvenció megnyitását egy csomó balkezes, reakciós politi­kus, feketelelkü csuhások szó­noklatai követték, akik egybe­hangzóan az amerikai demokrá­cia, a munkásszabadság és a sza­bad ipart és kereskedelmet di­csőítették, előkészítették a ta­lajt a szervezet basáinak a radi­kális, a megalkuvást nemisme­rő tisztviselők és szervezetek ki­zárására. A szervezetnek két or­szágos departmentjét, a villany- szerelők és villamossági cikkek gyártóit, valamint a mezőgazda- sági gépek előállítóit, a kon­venció azonnal, minden kihall­gatás nélkül kizárta. Eme két szervezet együttvéve több mint egy félmillió tagot számlál. Vizsgálatot rendeltek el a tengerhajózási és^rakparti mun­kások szervezete, a halászok, a közjóléti, a dohány és élelmisze­rek, az irodai alkalmazottak, a szőrme és bőröndös munkások, az ércbányászok és olvasztók, a bútorgyári munkások szerveze­tei és vezetőségei ellen. A fent- nevezett szervezetek több mint egy millió tagsággal rendelkez­nek. Mindenkit vizsgálnak és ki­zárnak, akikben nincsen hajlam a Murray—Reuther—Carey tár­saság, reakciós utján haladni. A CIO vezetősége a Taft- Hartley rabszolga törvény ellen sorakoztatja fel tagságát a poli­tikai téren és ugyan akkor ők birói tiltóparancsai a zsebükben (5 nap alatt 63 tiltóparancsot vettek ki) foglalják le a szerve­zetek vagyonát. A bírósághoz fordulnak ezek az iskáriót ju- dások, az Egyesült Államok tit- rendőrségének, kormányának, az Egyesült Államok Chambers of Commerce (kutyaszövetség) parancsára. A radikális szervezetek két tisztviselőjét Harry Bridges, a tengerhajózási munkások és Ben Gold, a szőrme és bőröndös munkások elnökeit az FBI által deportálás végett a bíróság elé állitatták. A CIO reakciós vezetősége, tagságának tunya,- közömbös magatartása folytán az ameri­kai munkásmozgalom legalja­sabb árulását követik el. Kik felelősek eme rombolás­ért, amely ma Amerika egyik számban hatalmas munkásszer­vezetében dúl. 1929-ben, amikor az amerikai tőke uralmának megerősítése érdekében, egy világra szóló pangást idézett elő, a bérrab­szolgák milliói járták a remény­telenség kálváriáját. A csiga lassúsággal növekvő munkaal­kalmak, a kereslet és kínálat törvényeinek alapján, a munka­bérek az 1928-29-es évek bérei­nek felére, sőt felénél is alacso­nyabb nívóra szálltak le. Ország­szerte 10 és 100 ezrek hajlék és élelmezésért kínálták fel cseré­be munkaerejüket. Eme gazdasági pangás kor­mányválságot hozott, a tehetet­len republikánusokat, a náluk- nál ravaszabb politikusok vál­tották fel, akik lassan, lassan lábraállitották a haldokló kapi­talizmust, amely számításon túl ment a depresszió felidézésében. A munkások milliói vissza­szivárogtak a termelés, szétosz­tás telepeire, határtalan kizsák­mányolás, elnyomatás mellett húzták az igát. John L. Lewis 1935-ben meg- hasonlott az AFL vezetőségével, amelynek következtében több mint félmillió szénbányász ki­vált a szövetségből. 1936-ban Lewis megnyitotta a bányászok pénztárát a szervezetlen és vég­telenül kizsákmányolt bérrab­szolgák ipari alapon való meg­szervezésére. Az IWW szervezeteinek tét­lensége és tehetetlensége foly­tán szervezőinek jórésze lecsat­lakozott a CIO építésére, nagy­részben azért, mert a CIO nem heti 20-25 dollárt, hanem 50 és a tehetségesebb szervezők részé­re 75-100 dollár heti fizetést adott. A kommunista párt tagsága szőröstől-bőröstől az IWW le­kicsinyítésére és a CIO magasz- talására, szervezésére sorakoz­tak fel. Központi vezetőségének vak vezérei indorszálták a CIO-t. A CIO szervezői, vezetősége az IWW által hirdetett direkt akciót vette fel és országszerte foglalták le a termelés eszközeit, száz és százezer bérrabszolga ülősztrájkba ment, nyomorúsá­gos helyzetük javítása érdeké­ben. 1938-39-ben háborús láz fog­ta el a kizsákmányoló osztály- lyal egyetemben a világ népes­ségének túlnyomó részét. Az amerikai kormány éber figyel­me kiterjedt a munkásszerveze­tekre, serkentette, sőt sok eset­ben kényszeritette a muníció te­lepek munkásait; szervezetek­ben való tömörülésre, annak tu­datában, hogy csakis szervezett erővel lesznek képesek egy sike­res háborút lerendezni. Az Egyesült Államok, a mo­dern idők első ragszolga törvé­nyét akkor hozták meg, amikor 1942-ben megtiltották, hogy a munkás munkát cseréljen, ezzel együtt fizetését is befagyasz­tották. Az AFL, a CIO, a kom­munista párt, hármas szövetsé­ge kórusban énekelték a hozsa- nát az uj rabszolga törvény élet­be léptetéséhez. Az utóbbiak túl­licitálták az AFL és CIO-t. El­helyezkedtek a CIO vezetőségé­ben és elővették Berger, Spargo Hillquit, a szocialista párt reak­ciós vezérei által használt rozs­dás, törött fúrót és a CIO-t kí­vánták forradalmositáni. A fu-1 rás újból csütörtököt mondott, birói tiltóparancsai, rendőrrel, husángokkal űzik ki nem csak a CIO-ból, hanem még a városok­ból is kitoloncolják azon egyé­neket, akik felépítették a CIO-t. Újból a reakció került felszín­re, a kommunista párt fúrásá­nak eredménye ugyan az, ami a szocialista párt fúrásának ered­ménye volt. A CIO-ból kizárt és kizárásra jelölt ipari departmentek veze­tőségeinek Bridges, Fitzgerald, Gold, Oakes, Henderson, Dur- win, Matis, és Emspak, stb.-ek csak egy utjuk van és ez a for­radalmi ipari unionizmus elvi alapján álló szervezet elisme­rése. A fentnevezett egyének valamennyié többé-kevésbé is­meri az IWW-t, annak a mai fej­lett iparokhoz mérten lerakott alapelveit, harci eszközeit. A kormány által üldözött és halálra Ítélt kommunista párt volt a jelenlegi vezetőségének tagjai, csaknem valamennyi tisztában van az IWW által le­fektetett utak, eszközök hatha­tóságába, annál is inkább kell, hogy legyenek, mert Foster, Mi­nor, Browder, Elizabeth Gurley Flynn, Harrison, George Hardy, John Beffel, Banjamin Ford, nemcsak tagjai, hanem szerve­zői, titkárai voltak az IWW-nak. Az IWW szervezetére nem süthetik rá, hogy idegen, kül­földi, Moszkvából elrendelt szer­A Chicago Tribune nap-nap után vezércikkekben foglalkozik a szabad ipar és kereskedelem üdvösségével. Kimutatja, hogy Amerika 50 millió 400 ezer csa­ládja közül 26 milliónak van automobilja. Elfelejti a szerkesz­tő ur, hogy ebből több mint 20 millió a háború előtti junk, ame­lyeket a javak előállítói használ­nak és ezeknek is óriási több­ségét a kölcsön zálog bankhá­zak tartják kezükben. Kimutatja, hogy minden 17 család közül egynek, két vagy több automobiljuk .van, ..ezek már aztán a kiváltságos osz­tályhoz tartoznak. A világ hatvan millió telefon­ja közül 35 millió Amerikában van, vagyis a szerkesztő szerint minden 10 család közül hétnek van telefonja, mig Oroszország­ban 140 személyre esik egy tele­fon. Szemethuny azelőtt, hogy Amerika ipari fejlődése egy év­századra ..tekint ..vissza, mig Oroszország ipari fejlődése csak a második világháború után húz­ta fel a gyermek cipőjét. Lekicsinylik Oroszország ipa­ri fejlődését és mégis rettegnek attól, hogy az orosz gyártmány elfoglalja világszerte az ameri­kai áruk piacait, amely okot ad nekik arra, hogy egy harmadik világháborúra készüljenek. Az’ AFL elnöke William Green, nemcsak hogy megtagad­ta John L. Lewis azon ajánlatá­nak elfogadását, hogy az acél munkások sztrájkjának teljes sikere érdekében hetenként az AFL nyolc különböző ipari de- partmentje 250 ezer dollárral járuljanak hozzá, hanem még ' azt is kijelentette, hogy az AFL i vezet, az IWW-t az amerikai fejlett gazdasági viszonyok, a bérrabszolgák határtalan ki­zsákmányolása hozta létre és Chicagóban 1905-ben született meg. Az IWW megalakulása óta, hatalmas, elkeseredett harcokat folytatott Amerika bérrabszol­gáinak nyomorúságos helyzetén való javítása érdekében. E sorok írója 1911-től éber figyelemmel kisérte ama hatlmas sztrájko­kat, munkásmegmozdulásokat, amely azon időtől kezdve lefolyt és eme megfigyelésnek tanulsá­gait kívánom alább feljegyezni. Csaknem egyidőben a Bér­munkás megjelenésével, hatal­mas sztrájkok zajlottak le Law­rence, Little Falls, Passaic, Pat­terson, később Akronban, ahol a szövőgyári és gumi ipari bérrab­szolgák tízezreit szervezte meg az IWW. Hatalma megmentet­te Ettor, Giovanetti-t a vülanyos széktől. 1914-ben és az azt köve­tő években, rohamosan terjedt. Mezőgazdasági, erdei, rakparti, ércbányái, vas és fémipari, stb., stb. iparok bérrabszolgái között. A kiállított tagsági könyvek szá­ma 1917-ben elérte az egy milli­ót. Az első háború alatti határta­lan üldözés, 5-10-20 évi börtön, kátrány s tollazás, lincselés sem volt képes megállítani előreha­ladásában. (Folytatjuk) és CIO egységes működése lehe­tetlen. Mi áll ennek az egyesült működésnek az útjába? Csak nem az, hogy a CIO ma túl lici­tálja az AFL basáit a munkások elárulásában. Dehogy is az. Nem kell sokáig várnunk az AFL ráduplázik a CIO fékere­ire. Egymással versenyeznek az árulásban. A CIO november ele­jén Clevelandban tartott orszá­gos kongresszusán kizárta kebe­léből saját szülőanyját, a kom­munista párt tagságát. Szégyen­letesen ajánlják fel szolgálatai­kat a központi vezetőségükön keresztül a kizsákmányoló osz­tálynak. Szövetkeznek az FBI ügynökeivel nem csak a CIO- ból való kizárásra, hanem a nemkívánatos elemek deportálá­sára is. Minden piszkos eszközt felhasználnak céljaik keresztül­vitelére. Münich, Németországból ér­kezett statisztika szerint a má­sodik világháború a németek­nek 119 billió dollárba került. Kimutatja, hogy ha ebből az összegből 63 billió dollárt a köz­jóiét emelésére fordítottak vol­na, Németország minden csa­ládját, pazarul berendezett ott­honnal, virágos kerttel, automo­billal láthatta volna el. A fenn maradt 59 billióval pedig 1 mil­lió uj automobilt 700 ezer csa­lád részére 3 szobás lakást, 130 ezer 63 lakosztályu épületet, 60 ezer modernül berendezett föld­birtokot, 50 ezer 10 személlyel dolgozó műhelyt, 6 ezer sport pályát, 4 ezer uj iskolát és ezer hétszáz kórházat építhettek vol­na fel. Világ Tükör

Next

/
Thumbnails
Contents