Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-10-22 / 1601. szám

1949. október 22. ß E ií M U NkÁÜ 7 oldal Összetartásban az erő (a.l.) Minden munkásszervezetnek ez kellene, hogy képezze alapját. Az itteni munkásszervezeteket tanulmányozva, arról győ­ződünk meg, hogy mindenről van szó, csak éppen összetartásról nincsen. Az AFL-nek a most lézajlott konvenciója egyáltalában nem is nevezhető munkás konvenciónak. Minden, amit ott végez­tek leginkább azt tanúsítja, hogy minden tekintetben hűen igye­keznek szolgálni a kapitalista osztályt. Talán furcsán hangzik igazi osztálytudatos munkások előtt, amikor azt hallják, hogy egy úgynevezett “munkásszervezetnek” konvencióján a kapita­lista osztály legmegbízhatóbb politikusai és katonai parancsnokai képezik a vendégszónokokat. Sohasem tartottuk az AFL-t igazi munkásszervezetnek, mert csak annyiból lehet annak nevezni, hogy a munkások centjeiből van föntartva. Azok a határozatok amiket ott hoztak, csak kárá­ra vannak a haladásnak. Talán sokan azt gondolják, hogy végre majd az AFL vezérei is ráfognak jönni arra, hogy hiszen a mo­dern technika vívmányaival lépést kellene tartani egy munkás jelzővel ellátott szervezett csoportnak. Azt tapasztaljuk, hogy állandóan sülyednek mélyebre a re­akció maradiságába. Azok a kivénhedt AFL vezérek sohasem akarják meglátni, hogy más szervezetek is vannak ebben az or­szágban és ha már nem is lehet egy szervezetbe tömöríteni az ösz- szes munkásokat, legalább a nagyon fontos munkás érdekeket érintő kérdésekben kellene módot találni arra, hogy a munkás szolidaritás jegyében közös akciót kezdjenek. Végeredményben mindig az AFL vezérei elgáncsolnak minden ilyen törekvést. Az itteni munkásmozgalom éppen úgy gazdaságilag, mint politikai­lag, nem képes közös cselekvésre. A minneapolisi konvenciónak egyik határozata az volt, hogy a Taft-Hartley törvény ellen kell cselekedni. Ebből a célból 15 mil­lió dollárt akarnak összehozni, még pedig úgy, hogy az AFL-hez tartozó összes munkásokat 2 dollár erejéig akarják megadóztatni, hogyha jövő évi választások alkalmával “jó” politikusokat válasz- szanak a törvényhozó testületbe, akik visszavonják a Taft-Hart­ley törvényt. Erre a célra egy politikai bizottságot neveztek ki. Szó volt arról, hogy a CIO-nak is van egy ilyen politikai bizottsá­ga, amelynek ugyan az a célja. Az AFL vezérei nem hajlandók még arra sem, hogy egy másik szervezettel közösen dolgozzanak talán sokkal nagyobb eredménnyel. Sem a CIO, sem az AFL még sohasem mutatták meg, hogy szervezeteik tényleg az ipari szolidaritáson alapszanak. Azért az itteni kapitalizmus nem is igen fél az ő politikai fenyegetéseiktől. Az AFL konvención felvetődött a kínai kérdés, mert éppen a konvencióval egyidőben alapították meg nyilvánosan a népköz- társaságot. Hogy megmutassák az AFL vezérei, hogy milyen hü csatlósai a kapitalizmusnak. A kínai üggyel kapcsolatban fel­hívást intéztek a kormányhoz, hogy semmi esetre se ismerjék el az újonnan megalakult népkormányt. Addig amig az itteni mun­kásokat ilyen szervezetek fogják képviselni, semmi esetre sem kell félni a kapitalizmusnak gyökeresebb társadalmi változástól. A HÍREK NYOMÁBAN (Vi.) Viccnek mondták el, de nagyon megfelel a valóságnak, hogy két francia politizál és azt mondja az egyik a másiknak. “Mi megnyertük a háborút és még kormányunk sincsen, a né­metek elvesztették, nekik mégis két kormányuk is van.” Franciaországban sok párt van és ezek között legnagyobb a kommunista párt és ha előbb- utóbb megjön az eszük a szoci­alistáknak, akkor nagyon köny- nyen többségi kormányt alakít­hatnának. De amig amerikai dollárokra van kilátás, addig er­re nem számíthat a francia, vagy az öntudatos munkásság. A re­akciósokkal versenyeznek, ki tudja jobban szidni a kommu­nistákat, a forradalmárokat, akár csak itten. HIVATALOS KÉM­SZERVEZETEK Végre bejelentették, hogy Al­len Dulles, a Wall Street főpró­kátorának, John Foster Dulles fivérének vezetése alatt meg­szervezték az Egyesült Államok kémszolgálatát, mélynek egye­düli célja, a vörösök elleni kém­kedés az egész világon. Persze ezen kémkedéssel együtt jár a szabotálás, örvgyilkosság o k, árulók megnyerése, megszerve­zése a szocialista országokban, melyeket úgy kezelnek, mint el­lenséges országokat. Ezt jelentik Washingtonból és ez nem titok és nem is uj, csak nem volt ilyen megbízható kezekben, mint a wall streeti Dullesek. Nem állt nekik ennyi pénz rendelkezésükre, mint ezek után lesz, hogy több árulókat megvesztegethessenek, még több országban. Mert mentői több or­szágban kerülnek hatalomra a szocialista tervgazdaság hívei, annál több ilyen kémekre, ügy­nökökre lesz nekik szükségük, még olyan országokban is, ahol erős forradalmi munkásság van, mint Francia és Olaszországok­ban. Mi nem hisszük, hogy ezen nyíltan megalakult és behirde­tett kémszervezet, nagyobb si­kereket érne el, mint az eddig titokban működő ilyen szervezet ért el. Mert akiket könnyen meg­tudnak vásárolni, mint a Nagy Feriket, már szállították nekik ide helybe azon érdekelt orszá­gok. Úgy hisszük, hogy nagyon lecsökkent azon országokban az amerikai ügynökök, kémek szá­ma és egy kicsit meg is ijedtek, látva, hogy társaikat nyakoncsi- pik a kötéllel, vagy hosszú évek­re a börtönbe rakják, nem enge­dik őket szaladni, mint a múlt­ban. ELDUGOTT HÍREK Már régen megszoktuk, hogy fontos híreket csak is a hirde­tések között keressünk, vagy találunk meg> így jártam én is a napokban. A leányom mondta, hogy vasárnap este azt hozták a rádión, hogy Chiang két csa­tahajója átpártolt a néphadse­reghez. Ezt kerestem a másnapi lapokban, sehol semmi hir, de találtam egy másik fontos hirt, a halálozási jelentések között. Azt, hogy Chiangnak a hadse­rege Canton körül sztrájkba lé­pett. Ezt a hirt megerősítette az a tény, hogy azon naptól kezdve a néphadsereg közel száz milenyi utat tett meg négy nap alatt és már szerdán Canton kül­városába értek. Nagyon sokszor hoznak ha­sonló híreket igy eldugva, de ezt megelőző napokban kétszer is fentartott oldalon, már ahol az hirt, a “Világ Hírek” részére fentartott lapon, már ahol az ilyen híreket szokták közölni. Arról is hallgattak, hogy Fran­ciaországban a Chiang diploma­tái, konzulai átpártoltak az uj Népkormányhoz. Arról sem Ír­tak, pedig nagyon jól tudják, hogy az egész országban, min­den harc nélkül állnak át a Nép­kormányhoz nem csak a nép, hanem még Chiangnak a volt társai is, úgy remélik megmen­teni ami menthető. De leginkább a hivatásos katonatisztek. KORMÁNYNÉLKÜLI ORSZÁG Igen ilyen csoda is van, még pedig a Marshallizált Franciaor­szágban, ahol már nyolc napja nincs kormány. Csodák csodá­jára, az ország sokkal jobban van kormány nélkül, mint a kor­mány volna ország nélkül. Most Moch, a francia Noske akar kormányt alakítani, ez a Moch verette széjjel a sztrájko­ló munkásokat, leginkább a bá­nyászokat, akik jobb munkavi­szonyokért, megélhetésért har­coltak, akár csak Noske, a né­met forradalmi munkásságot 1921-22. években, akik akkor a szocializmusért szálltak harcba, dacára, hogy mindkettő szociál­demokrata vezér volt. Most Franciaországban is, mint Nos­ke idejében Németországban, leginkább a szocialista köpeny alatt működő vezérekkel tudták a munkásságot leszerelni, lever­ni, némelyeket szép szóval, né­melyeket golyókkal, mint Róza Luxemburgot és Kari Lieb- knechtet, meg a többi martirt, akiket az akkori szociáldemok­raták segítségével kivégeztek. A demokrácia fényében Nem világot rengető dologról van itt szó, csak olyan apró, mindennapos eseményről, me­lyek kisebb méretű csalásokban és sikkasztásokban nyilvánulnak meg, amikkel a demokrácia tük­re, a napi sajtó nem igen szo­kott foglalkozni, mert ezek a mi kis fontos ügyeink nem alkalma­sak szenzáció keltésre. Figyelmeztető tanításra alkal­masak volnának, csak nem tud­nák mellőzni belőlük a rendsze­resen maguk közvetett hozzá­járulásukat az olyan csalások­hoz is, mint a mi lejjebb meg fog itt nyilvánulni és a szeptem­ber 10-iki számban is már nap­világot látott. A demokrata mama csak pá- váskodni tud, Samu bátya a férj eltűri minden szeszéjét a mamá­nak is és az illemszabályt nem ismerő rakoncátlan fiának is. A mamának éppen a rakoncát­lan, hitvány kölykei adják a dicsfényt, a papának meg a böl­csességet. A filozófiájuk abban nyilvánul meg befelé a hitvá­nyabb kölykei felé, hogy sze­mesnek áll a világ, ez a demok­ráciának a legfontosabb alapté­tele. Igaz ezt csak az elit de­mokraták vallják és cselekszik, valamint a független és az a fe­lé törekvő polgárság. Én már és talán sokkal töb­ben is mint e lapnak az olvasói, évtizedek óta nem tudok meg­egyezni a demokráciának azzal a falánk, undorító fogalmával, — bár az idők folyamán sokan többet tettünk ellene, amiért már intést, figyelmeztetést is kaptam olyan személyektől, akik azt a fogalmat sérthetetlennek tartják. Lehet, hogy én nem ér­tem meg, vagy nem tudom meg­érteni, hogy az a társadalom fi­lozófiája. Az elmúlt 4 évben a mi demok­ráciánk részéről helyesebben a demokraták részéről, az olya­nok, akik azt teleszájjal bömbö­lik kifelé, tapasztalom a kapzsi­ságukat és szemtelen visszaélé­seket, förtelmes csalásokat a könnyű pénzszerzésre más olda­lon is. A már meglevő pénzt ügyesen, tetszetősen elhelyezett hirdetések formájában az áru­cikkeik felkínálásával, vagy az áru szállításával helyezik el a hirdetéseiket felelőtlenül a la­pokban és a pénzt úgy csalják ki a küldőktől. Nem szólok azokról a keres­kedőkről, akik tisztességesen gondolják az áruik eladását, vagy annak a szállítását a hosz- szu utakra vállalják és azt olyan hosszú utakon az előadódó aka­dályok ellenére is felelősséggel lebonyilatsák, vagy a kárt meg­térítik lopás, vagy eltűnés ese­tén. De a fenti kategóriába tarto­zók, a hullarablók alacsony szín­vonalán állnak és sajnos úgy néz ki, hogy törvényes utón alig le­het érdemelt büntetést szabni rájuk. Az első ilyen tapasztala­tom szinte volt ismertetve éné­nek a lapnak a hasábjain pár év előtt, a Caragol csomagszállító vállalat esetében. Ott pontosan az amerikai magyarság veszte­ségét nem lehet megállapítani. A szeptember 10-iki számban, e lap olvasói látták a figyelmez­tetésem az American Drug Ex­port Company ellen. Ezek nem szöktek meg a börtön szaga elől,

Next

/
Thumbnails
Contents