Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-10-22 / 1601. szám
1949. október 22. ß E ií M U NkÁÜ 7 oldal Összetartásban az erő (a.l.) Minden munkásszervezetnek ez kellene, hogy képezze alapját. Az itteni munkásszervezeteket tanulmányozva, arról győződünk meg, hogy mindenről van szó, csak éppen összetartásról nincsen. Az AFL-nek a most lézajlott konvenciója egyáltalában nem is nevezhető munkás konvenciónak. Minden, amit ott végeztek leginkább azt tanúsítja, hogy minden tekintetben hűen igyekeznek szolgálni a kapitalista osztályt. Talán furcsán hangzik igazi osztálytudatos munkások előtt, amikor azt hallják, hogy egy úgynevezett “munkásszervezetnek” konvencióján a kapitalista osztály legmegbízhatóbb politikusai és katonai parancsnokai képezik a vendégszónokokat. Sohasem tartottuk az AFL-t igazi munkásszervezetnek, mert csak annyiból lehet annak nevezni, hogy a munkások centjeiből van föntartva. Azok a határozatok amiket ott hoztak, csak kárára vannak a haladásnak. Talán sokan azt gondolják, hogy végre majd az AFL vezérei is ráfognak jönni arra, hogy hiszen a modern technika vívmányaival lépést kellene tartani egy munkás jelzővel ellátott szervezett csoportnak. Azt tapasztaljuk, hogy állandóan sülyednek mélyebre a reakció maradiságába. Azok a kivénhedt AFL vezérek sohasem akarják meglátni, hogy más szervezetek is vannak ebben az országban és ha már nem is lehet egy szervezetbe tömöríteni az ösz- szes munkásokat, legalább a nagyon fontos munkás érdekeket érintő kérdésekben kellene módot találni arra, hogy a munkás szolidaritás jegyében közös akciót kezdjenek. Végeredményben mindig az AFL vezérei elgáncsolnak minden ilyen törekvést. Az itteni munkásmozgalom éppen úgy gazdaságilag, mint politikailag, nem képes közös cselekvésre. A minneapolisi konvenciónak egyik határozata az volt, hogy a Taft-Hartley törvény ellen kell cselekedni. Ebből a célból 15 millió dollárt akarnak összehozni, még pedig úgy, hogy az AFL-hez tartozó összes munkásokat 2 dollár erejéig akarják megadóztatni, hogyha jövő évi választások alkalmával “jó” politikusokat válasz- szanak a törvényhozó testületbe, akik visszavonják a Taft-Hartley törvényt. Erre a célra egy politikai bizottságot neveztek ki. Szó volt arról, hogy a CIO-nak is van egy ilyen politikai bizottsága, amelynek ugyan az a célja. Az AFL vezérei nem hajlandók még arra sem, hogy egy másik szervezettel közösen dolgozzanak talán sokkal nagyobb eredménnyel. Sem a CIO, sem az AFL még sohasem mutatták meg, hogy szervezeteik tényleg az ipari szolidaritáson alapszanak. Azért az itteni kapitalizmus nem is igen fél az ő politikai fenyegetéseiktől. Az AFL konvención felvetődött a kínai kérdés, mert éppen a konvencióval egyidőben alapították meg nyilvánosan a népköz- társaságot. Hogy megmutassák az AFL vezérei, hogy milyen hü csatlósai a kapitalizmusnak. A kínai üggyel kapcsolatban felhívást intéztek a kormányhoz, hogy semmi esetre se ismerjék el az újonnan megalakult népkormányt. Addig amig az itteni munkásokat ilyen szervezetek fogják képviselni, semmi esetre sem kell félni a kapitalizmusnak gyökeresebb társadalmi változástól. A HÍREK NYOMÁBAN (Vi.) Viccnek mondták el, de nagyon megfelel a valóságnak, hogy két francia politizál és azt mondja az egyik a másiknak. “Mi megnyertük a háborút és még kormányunk sincsen, a németek elvesztették, nekik mégis két kormányuk is van.” Franciaországban sok párt van és ezek között legnagyobb a kommunista párt és ha előbb- utóbb megjön az eszük a szocialistáknak, akkor nagyon köny- nyen többségi kormányt alakíthatnának. De amig amerikai dollárokra van kilátás, addig erre nem számíthat a francia, vagy az öntudatos munkásság. A reakciósokkal versenyeznek, ki tudja jobban szidni a kommunistákat, a forradalmárokat, akár csak itten. HIVATALOS KÉMSZERVEZETEK Végre bejelentették, hogy Allen Dulles, a Wall Street főprókátorának, John Foster Dulles fivérének vezetése alatt megszervezték az Egyesült Államok kémszolgálatát, mélynek egyedüli célja, a vörösök elleni kémkedés az egész világon. Persze ezen kémkedéssel együtt jár a szabotálás, örvgyilkosság o k, árulók megnyerése, megszervezése a szocialista országokban, melyeket úgy kezelnek, mint ellenséges országokat. Ezt jelentik Washingtonból és ez nem titok és nem is uj, csak nem volt ilyen megbízható kezekben, mint a wall streeti Dullesek. Nem állt nekik ennyi pénz rendelkezésükre, mint ezek után lesz, hogy több árulókat megvesztegethessenek, még több országban. Mert mentői több országban kerülnek hatalomra a szocialista tervgazdaság hívei, annál több ilyen kémekre, ügynökökre lesz nekik szükségük, még olyan országokban is, ahol erős forradalmi munkásság van, mint Francia és Olaszországokban. Mi nem hisszük, hogy ezen nyíltan megalakult és behirdetett kémszervezet, nagyobb sikereket érne el, mint az eddig titokban működő ilyen szervezet ért el. Mert akiket könnyen megtudnak vásárolni, mint a Nagy Feriket, már szállították nekik ide helybe azon érdekelt országok. Úgy hisszük, hogy nagyon lecsökkent azon országokban az amerikai ügynökök, kémek száma és egy kicsit meg is ijedtek, látva, hogy társaikat nyakoncsi- pik a kötéllel, vagy hosszú évekre a börtönbe rakják, nem engedik őket szaladni, mint a múltban. ELDUGOTT HÍREK Már régen megszoktuk, hogy fontos híreket csak is a hirdetések között keressünk, vagy találunk meg> így jártam én is a napokban. A leányom mondta, hogy vasárnap este azt hozták a rádión, hogy Chiang két csatahajója átpártolt a néphadsereghez. Ezt kerestem a másnapi lapokban, sehol semmi hir, de találtam egy másik fontos hirt, a halálozási jelentések között. Azt, hogy Chiangnak a hadserege Canton körül sztrájkba lépett. Ezt a hirt megerősítette az a tény, hogy azon naptól kezdve a néphadsereg közel száz milenyi utat tett meg négy nap alatt és már szerdán Canton külvárosába értek. Nagyon sokszor hoznak hasonló híreket igy eldugva, de ezt megelőző napokban kétszer is fentartott oldalon, már ahol az hirt, a “Világ Hírek” részére fentartott lapon, már ahol az ilyen híreket szokták közölni. Arról is hallgattak, hogy Franciaországban a Chiang diplomatái, konzulai átpártoltak az uj Népkormányhoz. Arról sem Írtak, pedig nagyon jól tudják, hogy az egész országban, minden harc nélkül állnak át a Népkormányhoz nem csak a nép, hanem még Chiangnak a volt társai is, úgy remélik megmenteni ami menthető. De leginkább a hivatásos katonatisztek. KORMÁNYNÉLKÜLI ORSZÁG Igen ilyen csoda is van, még pedig a Marshallizált Franciaországban, ahol már nyolc napja nincs kormány. Csodák csodájára, az ország sokkal jobban van kormány nélkül, mint a kormány volna ország nélkül. Most Moch, a francia Noske akar kormányt alakítani, ez a Moch verette széjjel a sztrájkoló munkásokat, leginkább a bányászokat, akik jobb munkaviszonyokért, megélhetésért harcoltak, akár csak Noske, a német forradalmi munkásságot 1921-22. években, akik akkor a szocializmusért szálltak harcba, dacára, hogy mindkettő szociáldemokrata vezér volt. Most Franciaországban is, mint Noske idejében Németországban, leginkább a szocialista köpeny alatt működő vezérekkel tudták a munkásságot leszerelni, leverni, némelyeket szép szóval, némelyeket golyókkal, mint Róza Luxemburgot és Kari Lieb- knechtet, meg a többi martirt, akiket az akkori szociáldemokraták segítségével kivégeztek. A demokrácia fényében Nem világot rengető dologról van itt szó, csak olyan apró, mindennapos eseményről, melyek kisebb méretű csalásokban és sikkasztásokban nyilvánulnak meg, amikkel a demokrácia tükre, a napi sajtó nem igen szokott foglalkozni, mert ezek a mi kis fontos ügyeink nem alkalmasak szenzáció keltésre. Figyelmeztető tanításra alkalmasak volnának, csak nem tudnák mellőzni belőlük a rendszeresen maguk közvetett hozzájárulásukat az olyan csalásokhoz is, mint a mi lejjebb meg fog itt nyilvánulni és a szeptember 10-iki számban is már napvilágot látott. A demokrata mama csak pá- váskodni tud, Samu bátya a férj eltűri minden szeszéjét a mamának is és az illemszabályt nem ismerő rakoncátlan fiának is. A mamának éppen a rakoncátlan, hitvány kölykei adják a dicsfényt, a papának meg a bölcsességet. A filozófiájuk abban nyilvánul meg befelé a hitványabb kölykei felé, hogy szemesnek áll a világ, ez a demokráciának a legfontosabb alaptétele. Igaz ezt csak az elit demokraták vallják és cselekszik, valamint a független és az a felé törekvő polgárság. Én már és talán sokkal többen is mint e lapnak az olvasói, évtizedek óta nem tudok megegyezni a demokráciának azzal a falánk, undorító fogalmával, — bár az idők folyamán sokan többet tettünk ellene, amiért már intést, figyelmeztetést is kaptam olyan személyektől, akik azt a fogalmat sérthetetlennek tartják. Lehet, hogy én nem értem meg, vagy nem tudom megérteni, hogy az a társadalom filozófiája. Az elmúlt 4 évben a mi demokráciánk részéről helyesebben a demokraták részéről, az olyanok, akik azt teleszájjal bömbölik kifelé, tapasztalom a kapzsiságukat és szemtelen visszaéléseket, förtelmes csalásokat a könnyű pénzszerzésre más oldalon is. A már meglevő pénzt ügyesen, tetszetősen elhelyezett hirdetések formájában az árucikkeik felkínálásával, vagy az áru szállításával helyezik el a hirdetéseiket felelőtlenül a lapokban és a pénzt úgy csalják ki a küldőktől. Nem szólok azokról a kereskedőkről, akik tisztességesen gondolják az áruik eladását, vagy annak a szállítását a hosz- szu utakra vállalják és azt olyan hosszú utakon az előadódó akadályok ellenére is felelősséggel lebonyilatsák, vagy a kárt megtérítik lopás, vagy eltűnés esetén. De a fenti kategóriába tartozók, a hullarablók alacsony színvonalán állnak és sajnos úgy néz ki, hogy törvényes utón alig lehet érdemelt büntetést szabni rájuk. Az első ilyen tapasztalatom szinte volt ismertetve énének a lapnak a hasábjain pár év előtt, a Caragol csomagszállító vállalat esetében. Ott pontosan az amerikai magyarság veszteségét nem lehet megállapítani. A szeptember 10-iki számban, e lap olvasói látták a figyelmeztetésem az American Drug Export Company ellen. Ezek nem szöktek meg a börtön szaga elől,
