Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-10-22 / 1601. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1949. október 22. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. VV. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year ......... $2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ___________ 1.00 Egyes szám ára ........... 5e Single Copy __________ 6c Gsomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ________ 3c Elöfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................ $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még sem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE ■^3*. 42 ellenezték a Social Security feljavítását, mert az a munkaadók által felerészben fizetett biztosítási dijak felemelését vonja maga után. Ebben a kérdésben most már engedékenyebbek, mert a szervezett munkásság most magasabb bérek helyett inkább biztosítást követelnek s az eddig létrejött vagy most vita alatt levő ipari és vállalati biztosítások úgy szólnak, hogy a Social Security nyugdijat kiegészítik havonta ennyi meg ennyi dollárra. Most tehát egyre kevesebb jelentősége van annak, hogy hány százalékot tartozik befizetni a munkaadó, mert hiszen amit nem fizet be a Social Security alapba, azt a vállalati biztosításra fizeti. A sztrájkhelyzet is szoros kapcsolatban van az elmondottakkal, amennyiben most a nagy munkásszervezetek főleg nyugdíjért harcolnak. Körülbelül élmillió acélipari munkás és 380,000 bányász sztrájkol. Mig a bányászatban, ahol már megvan a jóléti és nyugdíjalap, csak az összegről van szó, az acéliparban elvi kérdések vannak előtérben. Az elnöki tényvizsgáló bizottság azt a megoldást ajánlotta, hogy a vállalatok egyedül fizessenek be a nyugdíjalapra; ezt az ajánlatot a union természesen elfogadta, viszont a munkaadók, élükön a U.S. Steel vállalattal, szívósan kitartanak álláspontjuk mellett, hogy az illetékeket részben a munkaadók, részben a munkások fizessék. Az aggkori biztosítás megjavítását, amely már régóta esedékes volt, megszavazta a képviselőház. Most még a szenátus hozzájárulása szükséges, hogy az uj törvény életbelépjen. Ez az első általános öregkori biztosítás Amerikában és 1937 január 1-től van működésben. Jelenleg körülbelül 35 mülió személy van biztosítva, főleg munkások és tisztviselők az iparban és a kereskedelemben. A nyugdijak igen alacsonyak, nem csak azért, mert összegüket igen szigorú számítás alapján állapították meg, hanem — főleg — azért, mert 1937 óta a dollár vásárlóereje csaknem felére csökkent, úgy hogy a valóságban minden nyugdíjas ma csak fél nyugdijat kap. Jelenleg körülbelül egy mülió és kétszázezer személy élvezi ezt a sovány nyugdijat. Az átlagos nyugdíj 25 dollár 79 cent havonta. Az uj törvény a biztosítást kiterjeszti tizenegy millió személyre, úgyhogy ezentúl biztosítási dijakat fizetnek majd és nyugdijat kapnak fizetéses alkalmazottakon kívül “ön alkalmazottak”, vagyis olyanok, akik saját vállalatukban dolgoznak, kivéve farmereket és szabadfoglalkozásuakat (orvosok, ügyvédek, művészek, stb.), továbbá bizonyos állami és községi alkalmazottak, háztartási alkalmazottak és jótékonysági intézetek alkalmazottai. Hetven százalékkal emeli fel az uj törvény átlagban a nyugdijakat. Például egy 65. életévét elért munkás és ugyancsak 65 évet elért felesége, ha tiz éven át átlag havi 100 dollár kereset után történtek befizetések, a mostani törvény szerint 41 doüár nyugdijat kap, az uj törvény szerint 79 dollárt. Ha ugyanennek a nős munkásnak 10 éven át maximális ($3000) keresete után történtek az 1-1 százalékos befizetések, a nyugdíj 110 dollár havonta. Az illetékek emelését is tartalmazza az uj törvény. Az eddigi 1-1 százalék helyett a jövő évben 1 és fél százalékot kell befizetni a munkásnak is, a munkaadónak is; 1951-ben 2 százalékot, 1960- ban 2 és fél százalékot, 1965-ben 3 százalékot, 1970-ben 3 és egynegyed százalékot. Ugyanakkor a befizetési alapot felemelték évi S3000-ről 3600 dollárra. Vagyis az Uletékeket ezentúl 3600 dollárig vonják le, ami január 1-től kedve 1 és fél százalékos alapon évi 54 dollár befizetést jelent, az eddigi 30 dollárral szemben. A szövetségi nyugdíj feljavításáért már évek óta harc folyt és bizonyos köröknek mindeddig sikerült azt elhalasztani. Azért ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha keU, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL A Bérmunkás chicagói olvasóihoz Az IWW magyar tagjai és a Bérmunkás olvasói november 5- én szombaton este 7 órai kezdettel a Lincoln Aditorium földszinti helyiségében disznótoros vacsorát rendeznek, melynek tiszta jövedelme a Bérmunkás magyarországi előfizetés e i r e lesz fordítva. A rendezőség ezúttal is a szokott vendégszeretetben részesíti a megjelenteket. Házilag készített hurka, kolbász, családias felszolgálás, mindenki azt eszik amit szeret. Felszólítjuk a Bérmunkás minden Chicago és környéki olvasóját, hogy az estély sikere érdekében barátaik, ismerőseik között agitáljanak. Magyarország proletáriátusa lerázta magáról évezredes rabláncait, megßzüntette a földesúri, a kapitalista rendszert és a felszabadulás útjára lépett. A kizsákmányoló osztály az egész világon a népi demokrácia megbuktatására törekszik. Felhasználnak minden eszközt, hogy céljukat elérjék. Nekünk, amerikai osztálytudatos magyar munkásoknak, erkölcsi kötelességünk, első sorban Magyarország proletáriátu- sát nehéz harcukban támogassuk. Ellensúlyoznunk kell a Rajkok, Minszenty fekete lelkű csuhások aljas árulásait. Tudtára kell, hogy adjuk Magyarország ébredő proletáriátus nagy tömegeinek, hogy a tengeren túl Amerikában is van egy osztálytudatos magyar szervezet, amely velük együtt válvetve dolgozik a kizsákmányolás, a bérrendszer megszüntetéséért. Tudtukra kell, hogy adjuk a Bérmunkás utján. Ezért kell, hogy a magyarországi dolgozók asztalára helyezzük a Bérmunkást.. Levelek százai jönnek Magyarország dolgozóitól, akiknek a Bérmunkás jár, hogy szeretik a Bérmunkást. Kézről-kézre adják és olvassák amig az széjjel nem szakad. Sok levelet közölt már a Bérmunkás és számtalan levél van a szerkesztőségben, melyeket lapunk szűk tere folytán képtelenek vagyunk közölni, amelyekben Írják, hogy a magyar dolgozók pártjának, valamint a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének gyűlésein felolvassák a Bérmunkás cikkeit, hogy tanujelét adják az amerikai magyar bérrabszolgák szolidaritásának. Munkástárs! Chicagóban és más amerikai városokban lakó Bérmunkás olvasók, fogjunk hozzá terjesszük el a Bérmunkást Magyarország dolgozói között. Jön a karácsony, a vallások tanításai szerint, az emberszeretet napja. Ön munkástárs nem tehet szebbet és nemesebbet mint, hogy ha megrendeli a Bérmunkást szülővárosában lakó munkások számára. A magyar kormány az ország minden falujában, városában megszervezte a Magyar Dolgozók Pártjának, valamint a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének csoportjait, amelyek rendszeresen gyüléseznek. A Bérmunkás magyarországi előfizetési ára egy évre két és fél dollár. Nem adhat ön munkástárs ennél szebb és hathatósabb karácsonyi ajándékot szülővárosában élő harcos munkástestvéreinek. Két és fél dollár nem is egész háromnegyed cent egy napra. Ha egy cigarettával vagy egy pipa dohánnyal kevesebbet szív el naponta, nem csak egészségét védi meg, hanem megspórolta a két és fél dollárt, amelyért a Bérmunkást küldheti szülővárosának karácsonyi ajándékul. Chicago és környéki Bérmunkás olvasók ne feledjétek november 5-én tartandó disznótoros vacsora sikere érdekében dolgozni. Németországban egy lutheránus püspök, megtalálta a módját, hogy hogyan lehet igaz emberszeretet, béke e földön. Minden gyerek 20 éves korig, naponta egyszer el kell, hogy mondja a tiz parancsolatot — állapítja meg a püspök ur. 20 éves korától naponta kétszer 30 éves koráig és azon túl háromszor naponta élete végéig. Ha magas állású kormányhivatalnok, akkor naponta négyszer kell hogy elmondja. Ha a nemzet kormányzója vagy elnöke, akkor naponta tízszer kell, hogy elmondja a teljes tiz parancsolatot. Miért akarja a püspök ur, hogy mi rebegjük el a tiz parancsolatot. Miért avatkozzunk mi bele a papok dolgába. Miért nem tanulják meg ők, csak azt a szakaszát a tiz parancsolatnak “NE ÖLJ”. Ha ezt megtanulják, akkor nem lesznek Gaponok, Rasputinok, Mindszentyek.
