Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-10-08 / 1599. szám
1949, október 8. ßEUMU MKÁS 7 olüaJ HÍREK magyarorszagbol VERSENYEZ AZ ORSZÁG Az egész magyar sajtó napról napra televan azokkal a hírekkel, amelyek beszámolnak a magyar iparban és mezőgazdaságban folyó versenyekről. Versenyeznek a gyárak, egyik a másikkal, a terv mielőbbi befejezéséért. Versenybrigádok alakulnak a jobb és több termelésért. Versenyeznek az egyének is mindenfelé az országban, hogy ki tud könnyebb, jobb termelési módot kitalálni. Ezeknek a versenyeknek a célja a termelés fokozása és végeredményben az, hogy minél gyorsabban emelkedhessen a magyar falu életszínvonala. A szocialista verseny természetes következménye annak, hogy Magyarországon megszűnt a nagyvállalatok, a nagybirtokok uralma. A népi demokrácia megszüntette a hajcsárrendszert, amely a régi rendben biztosította a termelés fokozását — a gyáros és földbirtokos számára. A jelszó ma “Tiéd az ország, magadnak építed” és “Termelj többet, jobban élsz”. Ez hatja át mind fokozottabb mértékben a magyar város és falu dolgozóit. Ezért versenyeznek mint többen és többen szerte az országban a hároméves terv idő előtti befejezéséért, a gabonabeszolgáltatás tultel j esitéséért. 1300 MEZŐGAZDASÁGI ÚJÍTÁS Magyarország dolgozó parasztsága rájött, hogy változtatni kell a mezőgazdaságban évszázadok óta megszokott munkamódszereken és egyre többen jelentkeznek újítással. A földművelésügyi minisztérium újítási alosztályához ebben az évben mintegy 1300 újítási javaslat érkezett. A jó termés- eredményt már az ujitómozga- lom is elősegítette. A beérkező javaslatokat gyakorlati alkalmazás előtt hosz- szas kísérletezéssel próbálják ki. Jelenleg is több országos jelentőségű újítás kísérleti vizsgálata folyik. A közeljövőben megnyíló uii- tó kiállításon már 9. dolgozó parasztok újításait is bemutatják. A mezőgazdasági dolgozók közel 100 értékes újítást vonultatnak fel. NÖVÉNYTANI KONGRESZ- SZIJS MAGYARORSZÁGON A vácrátóti botanikai kutató- intézetben a budapesti, debre- cen-pallagpusztai, sopronhorpá- csi, martonvásári, mosonmagyaróvári növényszociológusok és tanítványaik részvételével nagy jelentőségű nővén y t a n i kongresszus zajlott le. A kongresszuson résztvettek a Magyar Tudományos Tanács, a kultusz- és földmivelési minisztérium, továbbá a Mezőgazdasági Tudományos Központ képviselői is. A növényszociológia kérdéseit 10 napon keresztül tárgyalta 70 kutató. A kongresszus első napján Ubrizsy Gábor, a Mező- gazdasági Tudományos Központ előadója ismertette a mezőgazdaság ötéves tervét, majd a Szovjetunió igen fejlett növénytani szaktudományáról és a világon egyedülálló növényte- nyésztéséről beszélt. Bálint Andor a Magyar Tudományos Tanács képviseletében szólalt fel. Javasolta, hogy Magyarországot növényfajták szerint térképezzék fel. Ezzel tiszta képet kapunk arról, hogy milyen növényfajták, milyen “növényszövetkezetek”, azaz gyep- és erdőtipusok vannak Magyar- országon. így pontos adatokat szerzünk az ötéves terv mező- gazdasági feladatainak végrehajtásához. Az értekezlet két napig tárgyalta a gyomirtás kérdését. Megegyeztek abban, hogy a gyomterületet fokozott munkával a lehető legkisebbre szorítják le és az ötéves terv alatt fokozatosan vsiszahóditanak minden egyes négyzetmétert, hogy ezzel is növeljék az ország kenyerét. A gyom kiirtásával Magyarország búzatermése évente többmillió mázsával emelkedik. Elhatározta az értekezlet, hogy tervszerű munkával begyűjti az élőnövényeket és maganyagokat és ezek a mezőgazdasági és kertészeti növénynemesités további alapjául szolgálnak. ÖTSZÖR ANNYI IP ÁROST A- NULÓ Az ötéves tér1/ sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar népi demokráciának jó szakmunkásai legyenek. Magyarországon a munkanélküliség felszámolásában ma már ott tartanak, hogy szakmunkásokban munkaerőhiány mutatkozik. A Magyar Népköztársaság mindeht elkövet, hogy ezt a szakmunkáshiányt pótolja és megelőzze azáltal, hogy megfelelő számban gondoskodik szakmunkások kineveléséről. Ezért az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatal kirendeltségei mind nagyobb számban küldik az iparostanulónak jelentkezőket az üzemekbe. A gyáripari tanulók száma a múltban 3-4000 volt évente, az 1949-50-es tanévben 18,000 fiatal tanul szakmát. A szakmunkásképzés sok olyan iparágban is megindult, ahol eddig intézményes iparoktatás nem volt. A nők egyenjogúságát megvalósítva ma már a vasiparban és építőiparban is megkezdődött a leánytanulók kiképzése. Az uj tanévben nagy gondot fordítanak arra, hogy nagy- képzettségű, az uj munkamódszereket ismerő szakmunkásokat képezzenek. Ezért a tanműhelyekben bevezették a kétmü- szakos oktatást, az elméleti órák számát felemelték és a műszaki ismeretek mellett a természet- és társadalomtudománnyal is foglalkoznak. Épül az ország Röntgen és Elektrokardiogramm vizsgálatokkal kutatják a betegség okozóját, valamint azt, hogy milyen egyéb károsodást okoz a szervezetben és milyen óvóintézkedésekkel csökkenthető a betegség. A kutatómunka kiértékelése után az ország többi részében is folytatják a szűrővizsgálatokatBükkszentUercszten ég a villany. A. miskolci Villamosüzem dolgozói megfeszített munkával kiépítették a Bukkszentkereszt községbe vezető négy és félkilométer hosszú villamos távvezetéket. Kigyulladt a villanyfény a község házában. Borsodban hat további községet villamosítanak még ebben az esztendőben. Kisköre (Heves-m.) határá- rában volt a szatmári püspökség hatalmas szikes területe. A földosztáskor a termőföldek mellett ebből a szikesből is juttattak a dolgozó parasztoknak. A kiskörei parasztság szövetkezetbe tömörült és 316 katasztráMit írnak és hogyan ir egy 17 éves lakatos tanonc: Kedves Bakos bátyám! Én jó egészségnek örvendek, viszont kívánom ezt maguknak is. Most itthon, vagyok két havi vakációt kaptam. Olvastam a Bakos bátyám levelét, melyet anyukámnak és apukámnak irt, melyből mindent megértettem és belőlünk sokat tanultam. írja Bakos bátyám, ne csak lakatos szakmát tanulják. Ez nagyon helyes, iskolába is fogok menni és lefogom tenni a szak- érettségit és utána ahová kedvem lesz, oda megyek. Ma minden lehetőség meg van adva arra, hogy a fiatalok képezzék magukat. Engedje meg kedves Bakos bátyám, hogy ismertessem egy magyar iparos tanuló életét. Én is mint vidéki kerültem fel Pestre szakmát tanulni. A magyar demokrácia gondoskodott arról, hogy semmi nehézség nélkül tanuljon minden fiatal szakmát Én a Rákosi Mátyás ifjúmunkás város lakója vagyok, amelylis holdnyi szikes öntözőgazdálkodásba kezdett. A szövetkezet állami segítséggel nagy erőfeszítéseket tett a szikes talaj termővé tételére, öntözőberendezéseket kaptak hitelbe s a munkák során 52 ezer köbméter földet mozgattak meg, 26 kilométer hosszúságú csatornarendszert építettek. A vállalkozás sikerült s 25 mázsás termésátlagot értek el. A jó eredmény nyomán jövőre 1500 holdon indul meg a rizstermelés. Békés megye ifjúmunkásai és parasztfiataljai részére a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) Országos Központja vándorkönyvtárat küldött. Szálkán 92 dekás burgonya termett Jága Vendel 9 holdas gazda vetemény-földjén. A ritka példányt a szekszárdi mező- gazdasági igazgatósághoz vitték beben közel 600 létszámú tanuló van és ilyen nem csak egy vagy kettő van, ebből 50 vagy talán már 300 is van az országban, ahol meleg otthonra találnak a szakmát tanulni vágyó fiataljaink. Én mint második éves tanuló 48 forintot kapok hetenként, teljes ellátásért és lakásért ösz- szesen 12 forintot kell fizetni hetenként, .mellette mindenféle sportot űzhetek. Saját mozink, úszómedencénk és még sorolhatnám tovább, amennyi kedvezmény van adva a munkás fiataloknak és közte a magyar dolgozóknak is. És ezt saját szemükkel tapasztalhatták az idegenek fiataljai és mondták, még csak álmodni sem merték volna, hogy ilyen jó helyzet van Magyarországon. Most többet nem irhatok, mennem kell vissza, ha időm lesz háromszorta annyit fogok imi. Ölelem, csókolom Bakos bátyámat és Zsuzsa nénémet, szerető öccse Jani ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek keU folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő (eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbenl összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport eUen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megyáltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer- ! kezeiét építjük a régi társadalom keretein belül. Levél az óhazából
