Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-01-08 / 1561. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 JAN. 8 NO. 1561 SZÁM Hogyan készül a háború? HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . CLAY TÁBORNOK TÉVEDÉSE CSAKNEM MEGINDÍTOTTA A HÁBORÚT. — A HOOVER BIZOTTSÁG JELENTÉSE. WASHINGTON — James Forrestal honvédelmi miniszter is kénytelen volt nyilatkozatot adni abban a szenzációs ügyben, amit a Hoover Bizottság jelentése vetett felszinre, hogy március havá­ban az Egyesült Államok csaknem megindította a háborút a Szov­jet Union ellen. A kormányhivatalok egyszerüsitésén dolgozó Hoover Bizott­ság jelentésében napfényre ke-* rült egy pár mondat, amelyben utaltak arra, hogy az egymás­sal csak lazán összefüggő kor­mányhivatalok nem működhet­nek hatásosan. így például a külföldi kémszolgálat jelentését az egyik hivatal hibásan magya­rázta, minek következtében Tru­man elnök március hóban már el akarta rendelni az általános mozgósítást, mert a jelentés sze­rint a Szovjet Union készen állt arra, hogy pár napon belül meg­támadja Svéd- és Norvégorszá­got, ami természetesen a harma­dik világháború megkezdését je­lentette volna. Forrestal nyilatkozatából ki­derült, hogy a külügyminiszté­rium az állítólagos orosz táma­dás hírét Lucius Clay tábornok­tól, az amerikai hadsereg euró­pai parancsnokától kapta. A to­vábbi nyilatkozatok szerint Clay “tévesen” magyarázta a külföl­dön működő “intelligence osz­tály” (kémszervezet) jelentését. A kémek — a magyarázatok szerint, — csak azt jelentették, hogy az oroszok nagy csapattes­teket küldenek Németországba, amiből Clay már kiokoskodta, hogy az oroszok pár napon belül támadni fognak. Tekintettel ar­ra, hogy a jelen fegyverekkel nagy előnye van annak, aki előbb kezdi a háborút, egyes tá­bornokok ekkor azt akarták, hogy az amerikai haderők azon­nal kezdjék meg a háborút, — kezdjék meg az atombombák szórását. A kémek jelentésének további vizsgálatából azonban kitűnt, hogy az oroszok nem csak sok katonát hoztak Németországba, hanem ugyanannyit el is vittek, — másszóval csak kicserélték a csapatokat. Azonban Clay tá­bornok, — vagy a tanácsadó tisztjei ezt az elég fontos dolgot egyszerűen elnézték és csaknem megindították a végzetessé vál­ható harmadik világháborút. A Hoover bizottság jelentése és általában ez az eset nyilván­valóvá teszi, hogy az Egyesült Államok éppen olyan kémszol­gálatot tart fenn külföldön, mint állítólag más államok tartanak itt, Amerikában. De egyben lát­hatjuk azt is, hogy ezen kém­szolgálatok nemhogy elejét ven­nék a háborúknak, hanem in­kább hozzájárulnak a felidézé­sükhöz. Lapzártakor kaptuk az alábbi hirt : Mindszenty beismerő vallomása A RENDŐRSÉG MEGTALÁLTA A TITKOS IRATTÁRÁT A belügyminisztérium Sajtó- osztálya közli, hogy Mindszenty József esztergomi érsek letar­tóztatásával kapcsolatban to­vábbi őrizetbe vettek a hűtlen­ség és demokráciaellenes tevé­kenység miatt korábban letar­tóztatott Zakar András primási titkáron kivül számos más sze­mélyt, köztük Bóka Imre érseki tanácsost, Eszterházy Pál föld- birtokost, Dr. Horváth Gábor ügyvédet, Wydler Tivadar bank- igazgatót valutaüzérkedés, Ba­ranyai Jusztin egyetemi tanárt hűtlenség gyanúja miatt. Mindszenty József, akinek re­akciós és demokráciallenes múlt­ja közismert volt, magas egyhá­zi méltóságát arra használta fel, hogy minden rendelkezésére álló erővel küzdött a magyar demok­rácia, a köztársaság s ennek in­tézkedései, a földbirtokreform, az államosítás ellen. A rendőr- hatóságoknak tudomására ju­tott, hogy ezen tevékenysége mellett Mindszenty József a Habsburg-királyság visszaállítá­sára irányuló legitimista szer­vezkedést folytat, kémkedik, va­lutával üzérkedik. A rendőrhatóság december 23- án az esztergomi érseki palotá­ban tartott házkutatás során az érseki palota pincéjében, mélyen a földbe elásva egy fémtokban megtalálta Mindszenty többszáz iratot tartalmazó titkos irattá- (Folytatás a 7-ik oldalon) Átlépve az uj esztendőbe, most mindjárt az ünnepi zaj el­múlása után be kell valljuk, hogy a régi jó és rossz szokása­inkat tovább folytatva, azok maradtunk, akik voltunk. így hát nekünk nem kellett ünnepi fogadalmat tennünk. A mi ré­szünkre, vagyis a munkásnép részére az uj év csak annyit je­lent most is, mint a múlt évben és az egész életünk során, hogy az évszámok cserélődtek, úgy az évszázadok mint a mi életünk megjelölésénél. Egy évvel köze­lebb jutott minden élő lény a földön, életének befejezéséhez, az öregebbek jóval közelebb, az ifjak a “jóval közelebb” felé. Ezen a menetrenden változtatni nem lehet és az élet robogó vo­natja a kiindulástól kezdve min­dig egyirányban halad. Egy pár sínen robog az élet lokomativa s ott vissza ut nincs. És ahogyan az emberi életnek ez a szabálya, ugyanez a szabály áll fenn a társadalmi rendsze­rekre is. Ha akármilyen sötéten is látjuk a jövőt, az emberiség fölszabadulását illetőleg, az uj évvel a számok cserélődtek és az a rendszer melyet mi kapitalista rendszernek ismerünk, szintén előbbre jutott azon az egypár sinen, melyen vissza ut nincs. Igaz, nehéz volt a világ emberi­ségének kivárni a társadalmi rendszerek évszerinti leírását, de azok mégis megtörténtek, akkor amikor elérkeztek az egypár sin utolsó állomására. A történelmi fejlődés nyomán voltak olyan jelenségek, melyek lelassították azt, de az egypársinről leemelni soha nem volt olyan erő, mely képes lett volna. Az emberi élet­nél is, hol előbb, hol később je­lentkezik a határ, sőt ma már az orvosi tudománnyal azt a bizo­nyos határt talán kitolni is le­het, de határ nélküli élet nem létezhet. A haladás és fejlődés útvona­lán utat kell engedjen a mai tár­sadalmi rendszer és bármennyi­re is igyekeznek azt az utolsó határ állomástól visszatartani, az évszámok cserélésével mégis közelebb ér ahoz a ponthoz. Ily értelemben aztán mégis érdemes volt a világ munkásnépeinek ün­nepelni az uj esztendőt és in­kább a kapitalista világ tudat­lanságát bizonyitja a nagy ünne­pi zaj, melyben elveszíteni szá­mították a valóság meglátását. Egy évvel közelebb jutottunk a kapitalista termelési rendszer végpusztulásához. A letűnt társadalmi rendsze­rek élet tartama alatt, aztán vol­tak mindig olyan jelenségek is, melyek azt mutatták, hogy bizo­nyos társadalmi rétegek előbbre láttak az átlagos emberek orrá­nál és fölismerték azt, hogy egy jobb rendszer megvalósítására harcolni kell és annak lehetősé­gét a meglévő rendszer meg­gyorsított kimúlásával lehet elő­készíteni. Az ilyen tömegeket aztán üldözőbe vették a rendsze­rek urai, akik épp úgy mint ma a kapitalista termelés védelme­zői, szentül hitték, hogy minden­kori hatalmuk van. Ezeknek a harcoknak egy kifejlődött fo­lyamata a szocialista társadal­mi rendszer célkitűzése, vagyis a magántulajdon rendszerére épült kapitalista társadalmi rendszer meggyorsított letünte- tése. Mintha csak a véres keresztes hadjárat megismétlése volna szükséges, olyan primitiv formá­ban folytatják ma a propagan­dát a szocializmus ellen és elret­tentő példaképpen tárják a nép­tömegek elé a szocialista célok­ért küzdő uj fajta jelenségeket, melyek a népi demokráciák elne­vezése alatt nyilvánulnak meg. Mintha csak azoknak a rabszol­gatartóknak a vésztjelző jaj ki­áltása hangzana felénk, akik harci táborba tömörülve fegyve­res erővel akarták védelmezni szabadság jogaikat arra, hogy rabszolgáikat, mint a saját tu­lajdonukat birtokukban tarthas­sák továbbra is. Csak a magán­tulajdon szentségét látó rabszol­gatartók, nem akarták fölismer­ni azt, hogy a magántulajdon modern alapokon való kifejlesz­téséhez modern rabszolgákra volt szüksége a kifejlődés stá­diumához ért kapitalista terme­lésnek. A mai kapitalista rendszerhez görcsösen ragaszkodók csaknem ugyanezt a társadalmi tudatlan­ságot ismétlik meg, amikor a szocialista termelési rendszer felé vezető harcot és célt, úgy akarják végtelenül hamis pro­pagandával beállítani, mintha az a népek nagytöbbségének a ká­rára volna. Ennek a propagan­dának a letompitására kell foga­dalmat tegyünk az uj esztendő­ben mert veszedelmesen látható, hogy azok rettegve gondolnak még a szocialista szó kiejtésére is. Mi, akik rendületlenül hi­szünk egy uj, szabad társada­lomba, nem engedhetjük, hogy ez az uj év, csak mint számcse­re vonuljon el ismét fejünk fe­lett. Hatalmas propaganda kell

Next

/
Thumbnails
Contents