Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-03-05 / 1569. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1949. március 5. Mit írnak az óhazából? Budapestről érkező távirati hírek: 50.000 példányban jelent meg magyar nyelven a Mindszenty tárgyalás anyagát tartalmazó “Feketekönyv”. A Feketekönyv angol, francia és orosz kiadás­ban sajtó alatt van. A könyv részletesen idézi az Ítéletben hi­vatkozott törvényeket és külön fejezetben foglalkozik a magyar bírósági rendszer ismertetésével. Az Ausztriába szökött Sullner házaspárral a Mindszenty-ügy állítólagos írásszakértőivel kap­csolatban illetékes hely közli, hogy Sullner ismert álhirlapiró, akinek ' a Mindszenty-ügyhöz semmi köze sem volt. Sullnerék minden állítása valótlanság. Cél­juk pénzt kicsalni a hiszékeny nyugati szerkesztőségektől. A diósgyőri vasgyár felhívta az ország üzemeinek dolgozóit, hogy csatlakozzanak az általuk megindított uj szocialista mun­kaversenyhez, mely március 1- től december 31-ig tart. Szaka- sits Árpád köztársasági elnök ünnepi beszéddel inditotta meg a munkaversenyt. Felhívta a dolgozókat, hogy szárnyalják túl a kapitalista termelést, fo­kozzák a termelékenységet és csökkentsék az önköltséget. Rákosi Mátyás miniszterel­nökhelyettes indítványára a 25 holdnál kisebb birtokkal rendel­kező középparasztokat a minisz­tertanács mentesítette a terület utáni zsirbeszolgáltatási kötele­zettség alól, abban az esetben, ha a földadójuk 1400 kg. búzát meg nem haladja. Bécsben befejeződtek a ma­gyar-osztrák vegyesbizottsági tárgyalások. Megállapították a két ország közötti árucserefor­galmat kibővitő uj árukontin­genseket. Németország szovjetövezeté­ből 202 munkásgyermek érke­zett hathetes üdülésre Magyar- országra. Az üzemek mind nagyobb számban csatlakoznak a most megindított szocialista munka­versenyhez. Decemberben utalták ki a re­formátus egyháznak engedélye­zett hárommilliós hitel utolsó félmilliós részletét. A hitelből a reformátusok 94 egyházi célo­kat szolgáló háborúban megron­gált épületet hoztak helyre. Hám Tibor a Mindszenty-ügy- gyel kapcsolatban Párisban saj­tónyilatkozatot adott állítólagos erőszakos eszközökről, amelyek­kel annakidején a magyar ren­dőrség őt a Mistéth ügyben val­lomásra bírta volna. Illetékes magyar hely megállapítja, hogy Hám nyilatkozata szemensze- dett hazugság. Nevezettet a Népbiróság 1947. augusztus 29- én a Mistéth-perben felmentette és szabadlábra helyezte. A fel­mentő határozatot a Népbirósá- gok Országos Tanácsa 1948. március 3-án jogerőre emelte. Siket Gyula munkástárs kap­ta az alábbi levelet: Magyarok Világszövetsége Fáik Miksa-tuca 3. Budapest, Magyarország Kedves Siket Honfitárs! Február 1-i levelében írottak­ra csak a mai napon válaszo­lunk, de Macskásy Pál munka­körét én vettem át és az átvétel­lel kapcsolatos munka, bizonyos elmaradást és késedelmet okoz. Időt vett igénybe az is, hogy ed­digi levelezésünket át kellett néznem, hogy legalább én meg­ismerkedhessek Önnel, s valami­lyen módon megpróbálhassam, hogy jól kiépített kapcsolatun­kat, a jövőben is megtarthassuk. Hogy a napi eseményekkel is foglalkozzunk szeretném a véle­ményét hallani, hogy a dolgozó tömegek, hogy fogadták Ameri­kában, Mindszenty ügyével kap­csolatos sajtó és egyéb viszhan- got. Értesüléseinkből úgy látjuk, hogy odakint a nem tárgyilagos tájékoztatás következtébe, ellen­séges a hangulat hazánk és kor­mányzata iránt. Pedig minket kényszeritettek erre a lépésre. Uj államot építünk, persze a dol­gozók államát. És a széles dol­gozó néptömegek érdekében nem engedhetjük, hogy ez az állam amelyik a nép állama, történel­münk folyamán először, reakci­ós összeesküvések következté­ben megdőljön. Nem szövetkez­het államhatlmunk megdöntésé­re senki büntetlenül, mégha a legnagyobb magyarországi egy­ház feje, akkor sem. Persze rögtön azt fogják rá, hogy Ma­gyarországon üldözik a vallást. Ez nem igaz, valamennyi temp­lom nyitva van, az iskolákban kötelezően tanítanak hittant, a papok gyakorolhatják hivatásu­kat. De csak papi hivatásukat gya­korolhatják, ha a nép ellen tör­nek a demokrácia ökle lesújt rá­juk. Nem hoztunk törvényt a vallás szabad gyakorlása ellen, még az iskolák államosításánál is féltő gonddal biztosítottuk a hitoktatást, mert tudtuk azt, ellenségeink vannak mindenütt a világon és rögtön ránksütik, hogy nálunk nincs szabadság. Pedig sehol' a világon, a fasiszta Spanyorországot kivéve, nem kötelező a vallás oktatás. Ha mi azt mondjuk, hogy nálunk sza­badon választhat mindenki, hogy gyermekét tanitassa vallásra vagy sem, akkor azt mondják, hogy nálunk nincs szabadság. Nekünk anyagilag súlyos mil­liókkal, állami pénzel kell fen- tartanunk a katolikus egyházat, közel 300.000 holdat hagytunk meg a földosztás során a papok­nak. Nem kell katonáskodniok, adót fizetni, kivételes helyzet­ben vannak és ha egy hazaáru­lót a bíróság elé állatunk* akkor felhördül a reakció világszerte és azt hazudják, hogy nálunk vallás üldözés van. Ugyanilyen rágalmak özöne próbálja bebizo­nyítani azt, hogy nálunk nincs politikai szabadság, mert egy hazaárulót megbüntetnek. Hát igen, nincs szabadság a nép ellenségei számára, nincs szabadság azok számára, akik . vissza akarják állítani a nagy- ; birtokosok és nagytőkések ural- j mát, nincs szabadság azok szá­mára, akik a népnyuzó régi ren­det akarják ismét a nyakunkra ültetni. Ezeket, ha megkísérlik, a nép kormányának megdönté­sét, elfogatjuk és megbüntetjük, akkor is ha minden ellenségünk kifordítja tüdejét ellenünk. Mi tudjuk, hogy mit akarunk, a magyar dolgozó nép érzi és tud­ja, hogy jót akarunk és célunk elérésébe nem gátolhat meg sen­ki. Egy kicsit sokat irtain, 'de végre válaszolnom kellett vala­hogy a külföldi rádiók magyar- nyelvű adására (mert nálunk bárki hallgathat idegen rádiót) és a rádióba hiába kiabálom be­le, hogy hazudnak, ezt ott úgy­sem hallják meg és ők maguk úgy is tudják, hogy hazudnak. Kedves Siket honfitárs, na­gyon szeretnénk, ha minél előbb írna ismét, mert levelei komoly örömet okoznak, mert éreztük, hogy a külföldön lakó dolgozók között sokan vannak, akik sze­retik Magyarországot és talán ma már nemcsak azért szeretik mert hazájuk, hanem azért is mert tudják, hogy olyan ország van kialakulóban, amelyik pél­daadásul szolgál a dolgozók szá­mára. A mi országunk amelyik utolsó volt és legelmaradottabb a világon, lassan a népek élére kerül, elől fogunk járni a dolgo­zó nép érdekéért folytatott harc­ban. Ha valamire kiváncsi ittho­ni helyzettel kapcsolatban, 1 ér­jük írja meg, Ígérjük őszintén, nem letagadva nehézségeinket, tájékoztatni fogjuk Magyaror­szág építésével kapcsolatos min­den munkánkról és minden ese­ményről. Honfitársi üdvözlettel, Vári Rezső, titkár Frajták János, trentoni olva­sónk kapta az alábbi levelet: Igen tisztelt János bácsi: Tudatjuk, hogy a Bérmunkás naptárt is megkaptuk, amit szin­tén igen megköszönök, mert tu­dom biztosan, hogy erre is ma­ga fizethetett elő, mint a Bér­munkásra. Tudatom, hogy már nem az öreggel lakom, mert nem állhatta baloldali nézetem, igy a felvégre költöztem. Továbbá mondhatom János bátyám, hogy igazán szépen ha­ladunk. A demokrácia utján épül az ország és nálunk is járja az iskolázás. Én is szeminárium­ba járok kétszer hetenként és most alakult meg a Dolgozó Pa­rasztok és Munkások Országos Szervezete, amelynek titkái ja vagyok. A Szövetkezeteket is most egyesítették Kerecsenden, ott meg az asszonyom alelnók. Ha igy megy a munka, itt is nemsokára kis Amerika lesz. Igaz, hogy sok az ellenség itt­hon is, de lassan lelesznek verve és mi leszünk a győztesek a ku- lákok fölött is, csak maguk is ott Amerikában ne engedjék, hogy az ottani kapitalisták ben­nünket támadjanak. Mi nem szá­mítunk Amerikába menni. Igaz, hogy itt nincs autóm, de hiszem, hogy el jön az idő, hogy itt is lehet a munkásoknak autójuk. A Bérmunkást elvasás után oda szoktam adni másoknak is meg a pártba is beviszem, hogy ol­vassák. Mégegyszer köszönöm a naptárt. Munkástársi üdvözlettel Lanter József Chicagóból Spolyár munkás­társ kapta az alábbi levelet: Kedves Sógor bácsi és Mariska tánti: Tudatom, hogy a Bérmunkás naptárt megkaptam és direkt lelki manna akár a lap, akár a naptár. Már egész máskép látom a világot mint azelőtt, mikor még ezt a lapot nem olvastam. Most volt nálunk a pártba a tisztogató kivizsgálás és nagy meglepetést szereztem a kivizs­gáló bizottságnak, az érett, fel­világosodott feleleteimmel, amit csak a Bérmunkásnak köszönhe­tek. Most meg, hogy rájöttek, hogy ilyen csiszolt vagyok, a párt rögtön tovább akar taníta­ni és pártiskolára javasoltak. De tudom, hogy ott is mint eddig nagy segítségemre lesz a Bér­munkás. Először is köszönöm, hogy az előfizetést ismét meg­újította, másodszor pedig azok­nak a munkástársaknak, akik azt írják és azt a fáradhatatlan munkát amit értünk, a hazájuk­ért és a magyar 'demokráciáért megtantorithatatlanul dolgoz­nak. Kívánok nekik sok jó erőt és egészséget a munkájukhoz és sikert a munkás-paraszt egyez­séghez, vagyis a világ dolgozó­inak testvéri kézszoritásához. Kérem adják át e^t a kis meg- tisztelést a Bérmunkásnak, hogy lássák, hogy a munkájuk és fáradtságuk nem hiába való. Ezt kívánja egy magyarországi olvasójuk s egyben a Nagypálli Magyar Dolgozók Pártjának minden becsületes tagja. Most pedig zárom soraimat, csókoljuk mindnyájukat és ma-* radunk szeretettel, Lorencz Józsi és csal. Nagypáll Kedves Munkástársak: Itt számitok küldeni Steuben­ville, Ohioban lakó nénikémen keresztül négy dollárt a Bér­munkás előfizetésének meghosz- szabbitására és a kalendárium­ért, amit már kézhez kaptam. Nagyon örülök, hogy látom az irántam való figyelmüket. 1947 május 14-én érkeztem haza So- korópádkára, Győrmegyébe — amerikai 35 napos látogatásom után — Kanadából, ahol 18 évet töltöttem kevés anyagi, de több gazdasági tapasztalat szerzésé­vel. Az állapotok itthon minden év elteltével javulnak és hiszem, hogy a mezőgazdasági gépeink fejlődésével itt is felfogjuk szán­tani a sok apró barázdát és a magyar földön is megjelenik az arató, cséplőgép és többféle ha­ladó szerszám, ami meggyorsít­ja a födmüvelés munkáját és lesz több időnk kultúránk fej­lesztésére is. A 25 éves Horthy rendszer alatt nem volt előreha­ladás, de szaporodtak a reakció­sok a magyar faluban is és let­tek dupla és hurrá hazafiak. So­kan ellenségük saját maguknak, de vakszemükkel ezt nem láthat­ták. De időt kapva nagy lépése­ket teszünk a szocializmus felé. Hiszem, hogy amerikai dolgozók is ráébrednek arra, hogy hol a hiba és nem engedik, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents