Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-02-26 / 1568. szám
1949. február 26. B É B M U a KAS 7 oldal A Mindszenty bűnügy okmányai (Folytatás) A LEGITIMISTA SZERVEZKEDÉS Mi történt Mindszenty hazaérkezése után? Vallomása szerint: “Julius közepén utaztam vissza Magyarországra. Politikai tárgyalásaimat itthon titokban tartottam, csak a nálam titokban összehívott legitimista vezetőknek, Baranyai Jusztinnak, Gruber Miklósnak, br. Kray-nak, gr. Cziráky Józsefnek, Slachta Margitnak számoltam be. Majd igy folytatja: “Hazaérkezésem után 1947 szeptember 20-án levelet Írtam Chapin USA követnek, amelyben javasoltam, hogy az Egyesült Államok vásárolja meg az összes magyarországi orosz követeléseket és a vétel teljes követelése legyen a szovjetcsapatok teljes kivonulása, így az Egyesült Államok, amely az olajon át úgyis érdekelt a megvásárlásra kerülő javak révén, Közép-Európában gazdasági és hatalmi bázist teremtene”. Az elküldés után — úgy emlékszem — nemsokára választ kaptam, amely szerint elküldték levelemet Washingtonba. Ezt a levélváltásomat Baranyai Jusztin pontosan ismerte, de hallottak erről szélesebb katolikus körökben is és ez azt a nagyon közeli reményt váltotta ki, hogy nincs messze a rendszerváltozás ideje. Ez ösztönözte Baranyai Jusztint arra, hogy elkészítse az ideiglenes kormányról szóló pro-memoriáját, valamint a leendő kormány tagjainak névsorát.” Baranyai javaslatában, amelyet Mindszenty elfogadott, arról az “átmeneti időszakról” intézkedik, amely az angol-amerikai megszálló csapatok bevonulásától a király megkoronázásáig tart. “Nem lehet késtéges — írja Baranyai — hogy az országos közvélemény, ha annak ideje elérkezik, lelkes örömmel és megnyugvással fogja azt a tényt fogadni, hogy Magyarországon a hercegprímás veszi át ideiglenesen az államfői hatalmat. Ennek megtörténte után nem lesz többé akadálya annak, hogy a hercegprímás legitimista meggyőződésű és megfelelő külföldi összeköttetésekkel is, rendelkező, okos politikusokból és előkelő közéleti tényezőkből egy államtanácsot alakítson, amelynek működését a parlament törvényesítené s amelynek feladata volna, hogy a törvényes királyság helyreállításának jogi, bel- és külpolitikai előfeltételeit megteremtse.” Baranyai tervezete még kihangsúlyozza, hogy “az amerikai megszállás kezdetén az uj kormányt neki kellene kineveznie”. Másutt pedig egy uj kormány kinevezésére, hasonlóan mint két évvel ezelőtt az athéni metropolita, ő látszik az egyetlen elfogadható tekintélynek.” Baranyai tervezete az uj kormány összetételére is javaslatot tesz. Eszerint miniszterelnök: Baranyai Lipót vagy Rassay Károly lenne, belügyminiszter : Keresztes-Fischer Ferenc, kereskedelmi miniszter: Peyer Károly, igazságügyminiszter: Moór Gyula, kultuszminiszter: Molnár Kálmán, közellátási miniszter: Kovács István, iparügyi miniszter: Valentiny Ágoston, külügyminiszter: Apor Gábor, pénzügyminiszter Baranyai Lipót. Hasonló jellegű tervezetet dolgozott ki Ambrózy Gyula, Horthy volt kabinetfőnöke is. “A hercegprímás ur, akii az ilyen kérdések erősen foglalkoztatnak — vallja Zakar — elolvasta ezt a tervezetet és magánál tartotta.” Baranyai Jusztin elmondja, hogy: “Gruber Miklós gimnáziumi tanárral megbeszéltem az én elaborátumomban kifejtett, a hercegprímás ideiglenes államfői megbízatásának történelmi precedensekkel való alátámasztását. Ennek kidolgozását Gruber elvállalta és ezt — mint később megtudtam — elkészülte után a hercegprímásnak átadta. Az általa elkészített tervezetet még a hercegprímásnak való átadás előtt nekem is bemutatta. Ottó utasításának megfelelően Mindszenty hazaérkezése után érintkezésbe lépett Chapin követtel is. Viszonozva ennek Esztergomban tett bemutatkozó látogatását, szeptemberben felkereste az USA-követség épületében Zakar kíséretében, aki a megbeszélésen tolmácsként is szerepelt és arról a következőket mondja: “A hercegprímás megkérdezte a követet, hogy várható-e a közeljövőben a nemzetközi helyzet változása. Chapin válaszában kifejtette, hogy a helyzet feszült; a kérdés kulcsa a németországi békében van és ha ez nem kerül megfelelő megoldásra, akkor a háború kitörése valószínű. Az Ottóra vonatkozó kérdésre Chapin azt válaszolta, hogy komoly amerikai vezető politikusok szerint lehetséges a legitimizmus feltámasztása Magyarországon, amihez természetesen hozzátartozik Ottó személye is. Ő maga Ottót nagyon komoly, tehetséges embernek tartja. Az egész beszélgetésből az volt a véleményem és benyomásom, hogy Chapin lényegében útmutatást adott a prímás további magatartására vonatkozóan, ületve támogatást jelzett számára.” Sikerein felbuzdulva, Mindszenty még nagyobb erővel folytatta szervezkedését. Shvoy Lajos, székesfehérvári megyéspüspök közli, hogy: “Mindszenty amerikai útja után az egyik püspöki kenferencián elismerte, hogy Amerikában tárgyalásokat folytatott Ottóval.” Pétery József váci püspök vallomásában ugyanezt mondja. Baranyai Jusztin vallomásából kiderül, hogyan valósították meg a legitimista vezetők Mindszenty ^szervezeti utasításait: “Megállapodásunk szerint az első feladat a minisztériumokkal kapcsolatban az volt, hogy minden minisztériumban kikeresünk egy, de lehetőséghez képest több megbízható személyt is, amelyre vonatkozóan az én kívánságom volt, hogy ezeket vegyük nyilvántartásba. Az elvégzett munkák, tehát a személyek nyilvántartásba-vétele és a minisztériumokból szerzett esetleges információk Csertő Sándorhoz lesznek eljuttatva. A levél felírása minden esetben “Bizalmas, a prímás saját kezeihez” jelöléssel lesz továbbítva. A későbbiek során a hercegprímástól az érseki helynökség, illegve titkára, Csertő Sándor, szigorú utasítást kapott, hogy küldeményeinket minden esetben a prímáshoz továbbítsa. Ugyanezen a megbeszélésen elhatároztuk azt is, hogy a minisztériumokhoz hasonlóan az egyes vármegyéket is felosztjuk egymás között és vidéki rokonok, ismerősök utján vesszük fel a kapcsolatot a vidéki helyeken tartózkodó megbízható személyekkel. Ezen szempontok figyelembevételével osztottuk szét a megyéket. Ugyanezen a megbeszélésen határoztuk el, hogy a Katolikus Népszövetséget olyan vezető személyekkel erősítjük fel, akik legitimista szempontból feltétlenül megbízhatók. így elsősorban Gruber Miklós. Ezt a kérdést már előzőleg a hercegprímással megtárgyaltam, akivel egyetértéssel megállapítottuk, hogy a Katolikus Népszövetség az egyetlen olyan szervezet, amely alkalmas arra, hogy vezetésébe le- timista személyek kerüljenek be, tömöritsék a meglevő kisebb le- timista és általában a legitimista gondolatot a szervezeten belül ébrentartsák. A hercegprímás az első pillanattól kezdve nagymértékben támogatta a Katolikus Népszövetséget és ebben minket minden eszközzel segített.” Az illegális szervezkedés mellett Mindszenty amerikai útja után az eddiginél is erőteljesebben próbált beavatkozni a magyar belpolitikai helyzetbe: “Az 1947-es választások eredményét — mondja vallomásában — döntően befolyásoltam a jobboldali pártok javára. Az 1947 julius 25-én megtartott püspöki konferencián kifejtettem, hogy szükség van a klérus beavatkozására a választási küzdelembe. Nyíltan ugyan ez a püspöki konferencia a Magyar Kurír utján olyan nyilatkozatot tett közzé, hogy tartózkodunk a választásokba való beavatkozástól és a szavazást a hívek lelkiismeretére bízzuk, ténylegesen azonban ugyanezen a konferencián leszögeztem, hogy a gyakorlatban azt az irányítást kell adnunk sürgősen az esperesek révén, hogy a polgári pártok jelöltjei közül elsősorban a Keresztény Női Tábor és Pfeifferék jelöltjeire kell szavazatukat leadni. Minthogy a Keresztény Női Tábor a választókerületeknek csak egy kisebb részében indult, a gyakorlatban Pfeiffer Zoltán pártját támogattam. A püspöki konferencia titkos határozatának megfelelően az espereseken keresztül, valamint a plébánosokon keresztül ilyen értelemben utasítottuk a hívőket. Slachta Mar- gitot a fentieken -kívül anyagilag is támogattam és neki választási költségeire 20.000. — forintot adtam.” (Folytatjuk) ÉPITŐGÁRD A 1948-49-ik évre: L. Birtalan, Cleveland___-5.00 J. Búzái, Cleveland........... 3.00 L. Decsi, Akron .......... 2.00 I.. Gáncs, Carolina ............ 3.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina .... 3.00 I. Farkas, Akron _______ 5.00 J. Feczkó, New York ___ 6.00 L. Fishbein, New York__ 6.00 J. Fodor, Cuy. Falls........... 3.00 P. Hering, Buffalo______ 5.00 J. Kollár, Cleveland ........ 6.00 A. Köhler, Chicago ........... 5.00 M. Krieger, New York ..... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 5.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 6.00 J. Mogor, Cleveland........... 2.00 A. Molnár, Cleveland ........ 6.00 J. Munczi, Cleveland ____ 4.00 L. Páll, Ambridge .............. 9.00 P. Pika, Chicago ........... 2.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn _____ 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ___ 5.00 S. Székely, Cleveland ....... 9.50 K. Udvarnoky, Flint......... 2.00 J. Vizi, Akron ................... 5.00 J. Zára, Chicago ............... 2.00 ELVIAYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport eUen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER- KEL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
