Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-02-19 / 1567. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1949. február 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .......................$2.00 One Year .......... $2.00 Félévre ............................. 100 Six Months ...... 1.00 Egyes szám ara ......... 5c Single Copy __________ 6c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ______... 3c Előfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................ $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még iem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás .Hivatalos felfogásával. _______________________ __________________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Amerikai módszer is róttuk ezért a jelenlegi kormányt, mert elvárnánk, hogy lega­lább annyira választanák el a vallást az államtól, mint itt Ameri­kában tették, hogy a közpénzeken fentartott iskolákban nem ta­níthatják a vallási maszlagot. Nem írnánk külön a los angelesi érsek hihetetlenül merész hazugságáról, ha ugyanazon lapszámban egy másik hirt is nem láttunk volna erről a főpapról. Ez a másik hir nagy örömmel je­lenti be, hogy a Los Angeles kerületben működő katolikus egyház 3 és fél millió dollár költséggel 15 iskolát épit. Ezen iskolák Fran­cis A. McIntyre érsek felügyelete alá kerünek a már eddig műkö­dő iskolákkal együtt. Azt mondják, hogy az iskolák arravalók, hogy ott az igazsá­got tanítsák. De milyen igazságot taníthatnak azon iskolákban, amelyeket az a McIntyre érsek irányit ? Amikor még az oltár előtt is olyan hazugságokat mer mondani, hogy Magyarországon az iskolákban nem tanitják, sőt nem is taníthatják a vallást és azonkívül a jelen­legi magyar rezsim a népre rá akarja erőszakolni az ateizmust! De már maga az a gondolat, hogy az istentagadást rá lehet erőszakolni bárkire, szintén nagymérvű hazugságon alapszik. GÖRÖG “KÖSZÖNET” AGGKORI ELMEGYENGESÉG Az amerikai közvélemény irányitói a legélesebb módon ellen­zik az iparok államosítását. Még a közszolgálati iparokat, mint a gáz, villany, vasút, stb., is csak magántulajdonban igyekszenek tartani és bármilyen előnyösnek mutatkozik is az állami kezelés a fogyasztók részére, nagymérvű propagandát fejtenek ki ellene. Az ily propagandának magja az, hogy az állami kezelés nem más, mint szociálizmus, kommunizmus, vagy valami üyesmi, ami tehát “idegen” az amerikai népnek és nem egyeztethető össze az ame­rikai tradíciókkal. Ennek a propagandának eredménye az, hogy a sok száz millió dollár költséggel felépített villanytelepek nem adják az áramot közvetlenül a fogyasztóknak, hanem a magántulajdonban lévő közszolgálati vállalatoknak, amelyek aztán nagy haszonnal továb­bítják a fogyasztóhoz. Ezt nevezik “amerikai módszernek”. Harold L. Ickes volt belügyminiszter most egy ilyen tipikus “amerikai módszerre” hívja fel a közönség figyelmét. Ickes adatai szerint a szövetségi kormány 1912-ben, amikor Arizonát állammá ismerték el, 8 millió acre földet (minden township-ben négy négy­zetmérföldet) szabott ki az iskolák fentartására. A cél az volt, hogy az ezen földek műveléséből, bérbeadásából, esetleg eladásá­ból befolyó összegekből jó iskolarendszert lehessen fentartartani. Azonban dacára a 8 millió acre földnek Arizona most a szö­vetségi kormánytól nagy segítséget kér iskoláinak fentartására, mert a föld nagyon kevés jövedelmet hajt. A kérés teljesítése előtt egy bizottság megvizsgálta ezt az ügyet és jelentette, hogy az iskolák tulajdonát képező 8 millió acre földet az “amerikai mód­szer” szerint kezelik. Hogy milyen ez a módszer? Olyan, hogy minden környezetben az iskola földeket egy-egy befolyásos politikus veszi bérbe pár centért és aztán tovább adja albérletbe a használóknak, de száz­szoros áron. A bizottság jelentése szerint egyes‘helyeken holdan­ként 3-4 cent bérletet fizetnek a politikusok, de ugyanannyi dol­lárért adják tovább albérletbe. A vizsgáló, bizottság rámutatott esetekre, amelyeknél a 20 dollárral bérbevett földeket ezertől két­ezerötszáz dollárig terjedő összegekért adták további albérletbe, így aztán nem csoda, hogy Arizona állam nem tud iskolákat épí­teni, nem tudja a tanítókat fizetni. Ezzel szemben azonban eldicsekedhetik, hogy az “idegen” szo­cializmus ott nem verhet gyökeret és megvédtek az “amerikai módszert!” ATHEN — Az utóbbi időben Görögországban egyre jobban zúgolódnak Amerika ellen. A kommunisták és a guerilla har­cosokkal rokonszenvezők azért, mert Amerika segiti a monar- kistákat és ezzel előidézte a pol­gárháborút. A monarkisták pe­dig azért, mert nem kapnak ele­gendő segítséget a guerillák le­verésére. A konzervatív “Kathi- merini” nevű legnagyobb napi­lap például ezt irta: “Az amerikaiak nagyon las­san küldik a háborús felszerelé­seket, bizonyára van valami oka annak, hogy igy elhúzzák a há­borút.” Az ugyancsak jobboldali “Ta Nea” pedig már meg is mondot­ta: “Amerika hadibázist akar Görögországban az oroszok el­len és azért huzza-von ja a pol­gárháborút, hogy hadcsapatait itt tarthassa.” Egy magasrangu hivatalnok igy magyarázta az amerikai új­ságíróknak : “United States megölte a fiamat, aki Vitsi mel­lett elesett a guerillák elleni harcban. Ha Amerika elegendő repülőgépet, tankot, ágyút és egyéb felszerelést küldene, ak­kor ezt a polgárháborút 24 óra alatt befejezhetnénk. A hosszas polgárháborúnak tehát U.S. az okozója.” Dr. Hollis C. Clow new yorki elmeorvos 10 éven át tartó vizs­gálatai után úgy találta, hogy jelenleg az elmebetegek nagy­többségét a 60 éven felüli idő­sebb emberek szolgáltatják. Vizsgálatai során rájött, hogy amig a fiatalkorú elmebetegek­nél a baj legtöbbször organikus eredetű, vagyis valamelyik szerv megbetegedése okozza, addig az öregeknél legtöbbször külső be­hatások eredménye. Ezt a jelenséget Dr. Clow az orvosi tudomány fejlődésével magyarázza meg. Azt állítja, hogy az orvosi tudomány, amely egyre messzebbre és messzebbre tolja ki az emberi életkor hatá­rát, nem halad párhuzamosan a szellemi élet határainak kitolá­sával. A jó doktor megállapítása te­hát azt jelenti, hogy amig az or­vosi tudomány nagy segítséget nyújt a fizikai betegségek leküz­désére, amivel megnyujtja az életet, addig az idősebb ember szellemi ereje mind nagyobb mértékben roppan össze az egy­re komplikáltabbá való élet sú­lya alatt. Másszóval az orvosi tudomány és a modem életet jel­lemző civilizáció egymással ver­senyezve próbálják ki erejüket kísérleti alanyukon, — az embe­ren; az egyik meghosszabbítja a fizikai-, a másik pedig megrö­vidíti a szellemi életét. EL VIN YIL ATKOZ AT Ezt még Mindszenty sem hiszi Az egész világra kiterjedő fekete reakció irányítójának, Spell­man bíboros érseknek a rendeletére az amerikai katolikusok “Mindszenty napnak” nyilvánították a február 6-ára eső vasárna­pot. Az összes templomokban imádkoztak azért, hogy Mindszentyt bárcsak halálra Ítélnék, mert akkor sokkal jobban megfelelt volna a propagandájuknak. Természetesen a hallgatók előtt elmondott imáikban nem arra kérték az istent, hogy végeztesse ki Mind­szentyt, de egyáltalán nem fontos, hogy mit mondottak fennszó- val, mert akik az oltárnál olyan hazugságokat mondhattak el, mint aznap hallottunk, nem hihetnek abban, hogy valamely ter­mészetfeletti lény hallja őket. Nem hihetnek, mert akkor félnének, hogy az ilyen lény alapo­san rájuk vág olyan borzalmas hazugságokért, amelyekben Spell­man kardinális járt elő jó példával, de nem maradtak mögötte a többi főpapok sem. így például Francis A. McIntyre, Los Angeles érseke ezt merte mondani a szószékről: ELÍTÉLTÉK, NOHA AZ EGYETLEN BŰNE AZ VOLT (MINDSZENTYNEK), HOGY TITAKOZOTT AZÉRT, MERT AZ ISKOLÁKBÓL KITILTOTTÁK A HITOKTA­TÁST ÉS MERT NEM ENGEDI, HOGY NÉPÉRE RÁERŐ­SZAKOLJAK AZ ISTENTAGADAST! íme egy főpap, aki ilyesmit mer mondani, holott minden ma­gyar iskolában kötelező a hitoktatás, ami elég baj s mi már meg A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék u küzdelmet. A szakszervezetek ólján állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer­kezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents