Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-02-12 / 1566. szám
1949. február 12. BÉRMUNKÁS 3 oldai Munka Közben _________________(gb) ROVATA________________ A KÉT “NAGY PÖR” LÉNYEGE Akik csak azon amerikai magyar szennylapokat olvassák, amelyek évtizedeken át segítették a magyar nép elnyomóit, azt hiszik, hogy az amerikai nép valóban kétségbeesetten tárgyalja a Mindszenty biboros letartóztatását s itt egyebet sem tesznek, mint tiltakoznak azért, hogy a magyar kormány bíróság elé állítja ezt a hatalmi őrületbe esett főpapot, aki állandóan a törvények megszegésére ösztökélte híveit. Az ilyen cselekedetekért minden államban felelőségre vonják a törvényszegőket, avagy azokat, akik a törvények megszegését hirdetik. Vannak esetek, amikor a kissebbséget képező uralkododóosztály érdekeit szolgáló honatyák a többséget elnyomó törvényeket hoznak. Olyan országokban, ahol a földet, vagy a termelési eszközöket a kisszámú kiváltságos osztály bírja, nagyon gyakran hoznak ilyen törvényeket, hogy a kiváltságos jogokat védjék. Amerikában tipikusan ilyen törvények voltak például az első világháború alatt és nyomban utána hozott úgynevezett “kriminális szindikalista” törvények, amelyek bűncselekménynek nyilvánították az olyan hatásos szervezkedést, mint amilyet az Industrial Workers of the World (Világ Ipari Munkásainak Szervezete) mutatott. Ezen törvények oly szemmel- láthatólag igazságtalanok voltak, hogy az IWW szervezet száz és száz tagja nyíltan bejelentette, hogy nem engedelmeskedik ezen törvényeknek, hanem hirdetik tovább a munkások ipari szervezkedésének szükségességét. Százával fogták őket ösz- sze, állították bíróság elé és Ítélték el 10-14 évig terjedő fegyházra a munkásosztály ezen bátor harcosait. Olyan hősiesen harcoltak ezen munkások saját osztályuk, a munkásosztály érdekeiért, hogy bizonyos időn belül kikényszeritették ezen osztálytörvények visszavonását. A TÖBBSÉG ÉRDEKE Ugyancsak ilyen osztály-törvény a Taft-Hartley törvény is, feketébb zsarnoksága ellen.” “Ilyen elmélkedés után felmentem a szobámba, meggyuj- tottam a petroleum lámpát és írtam éjfélig. Megírtam néhány “soviniszta” dalt és két költeményt.” A betegségéből felgyógyulva visszatért chicagói lakására és a stúdióba, régi munkahelyére. A tavasz elérkezett és egy éjjel telefon csengésre ébredt. A felhívó a Tacoma Central Labor Council titkára volt és felajánlotta neki a Tacoma Labor Advocate szerkesztőségét, abból a célból, hogy a harcot a kommunisták ellen folytassa, melyet elfogadott. (Befejező rész kövétkezik) amely ellen olyan nagy volt a szervezett munkásság felzúdulása, hogy a visszavonásuk már csak rövid idő kérdése. Ebben az esetben azonban nem küldtek börtönbe senkit, mert a politikusok olyan furfangosan állították össze a törvényt, hogy az ellenzőknek nem jár börtön, hanem csak elesnek bizonyos gazdasági előnyöktől. A Mindszenty esetét is ezekhez kell hasonlítanunk, a kü- lömbség csak az, hogy ő a többség érdekeit szolgáló törvények megszegését hirdette, a vallásos érzelmeik révén elbóditott emberek azonban ezt képtelenek meglátni. Mi azonban úgy véljük, hogy még ebben az esetben is kijár neki az igazságos bíráskodás, aminek lényege, hogy elfogulatlan biróság elé kerüljön és rábizonyítsák a vádat, vagyis a törvények megszegését, illetőleg a törvényszegésre való fel- bujtást. Mindszenty ellen konkrét vádakat hoztak fel és igy teljesen indokolatlan az a hisztéria, amivel az említett magyar lapok kezelik ezt a dolgot és úgy igyekeznek feltüntetni, mintha az egész világ annyira lázbaesett volna, mint ők. A KOMMUNISTÁK ELLENI PÖR Ugyanekkor ezen lapok kárörömmel adják tudtul, hogy a szövetségi biróság megkezdte az amerikai kommunista párt 12 vezetőjének perét. Az első dolog, ami itt szemünkbe tűnik, hogy eddig a vádlottak ellen nem emeltek semmi konkrét vádakat, állítólag ezt csak majd a tárgyalás folyamán sorolják fel. De a vádpontoknál sokkal fontosabb, hogy vájjon elfogulatlan biróság elé állitják-e őket, mert ha a biróság elfogult, akkor a vádpontok nem fontosak, mégis elitélik a vádlottakat. A new yorki tárgyalás első nagy meglepetését a védők adták azzal, hogy kimutatták, miszerint az esküdteket “kiválogatott” egyénekből összeállított listából szedik ki. A gondosan kiválasztott esküdt jelöltek között nincs egyetlen szegény ember, egyetlen munkás sem, hanem csupa jómódú, konzervatív gondolkodású ember. Éppen azért nevezik “blue-ribbon” esküdtszéknek is. Az esküdtek ily kiválasztási módját J. C. Knox kerületi főbíró vezette be még 1940-ben s azóta szigorúan betartják. Egy kongresszusi bizottság 1945-ben vizsgálatot is tartott már ebben az ügyben, kihallgatta Knox bírót, aki ezt vallotta: Többször hallottam már, hogy esküdtszéknek demokratikusnak kell lenni és hogy az a módszer, amivel mi itt, New York állam déli kerületében kiválasztjuk az esküdteket nem demokratikus, mivel tudatosan válogatjuk ki őket. Kijelentem, hogy ezen vádban bűnös vagyok, de mindazonáltal, addig, amig ez a jog (az esküdtek kiválasztása) az én hatáskörömbe tartozik, nem fogok másképpen cselekedni, mert szükségesnek tartom, hogy az esküdtek kiválasztásánál igen nagy gonddal járjunk el. Egyenlőre nem akarjuk vita tárgyává tenni, hogy a kommunista párt vezetői bünösek-e, vagy sem. Itt csupán arra mutatunk rá, hogy olyan esküdtszék elé állítják a vádlottakat, amelynek tagjait a konzervatív gondolkodású, jómódú polgárok közül válogatják ki, tehát bizonyos, hogy marasztaló ítéletet hoznak tekintet nélkül a bizonyítékokra. A Mindszentyért óbé- gató magyar lapok egyike sem mutat rá erre a nagyon fontos tényre, amit pedig minden valamire való amerikai újság megirt. ELFOGULT A BÍRÓ \ De megírták azt is, hogy a tárgyalást vezető Harold R. Medina biró tagadta, hogy tudna valamit az esküdtek ily kiválasztásáról, mire a védők kénytelenek voltak felolvasni a saját szavait, amiket 1947-ben mondott, amikor mint védőügyvéd a legfelsőbb biróság előtt védett két zsaroló AFL tisztviselőt (Joseph Fay és James Bove), akiket az alsóbb biróság több évi börtönre Ítélt. “A statisztika mutatja”, — irta ez a biró a zsarolók védelmét szolgáló feliratában, — “hogy az ilyen kiválogatott esküdtszék mindig elítéli azon vádlottakat, akiket mint a közösség ellenségeit mutatnak be nekik.” Medina biró tehát nagyon jól tudta ezt a dolgot, amikor még Philadelphiában lakó Zzámár Ferenc munkástárs kapta az alábbi levelet Károly öccsétől a Hajdú megyei Nyirábrányból: Kedves Bátyám: Én legjobban az újságnak, a Bérmunkásnak örültem. Rögtön át is olvastam töviről-hegyire. Ebből a számból ítélve, gondolkodásomhoz az IWW szervezkedéssel kapcsolatban irt dolgok állnak a legközelebb. Igenis a termelés irányítását a munkásságnak kell átvenni. A szocializmus a munkásságé, mint a legnagyobb termelő osztályé. Létét és jövőjét csakis igy biztostihat- ja, a kizsákmányolásnak csakis igy vethet véget. A történelmi fejlődés is ezt bizonyítja. Erről még irok bővebben. Mi egy elpusztított országot építünk újjá. Hogy milyen sikerrel, azt a “Bérmunkásban” is olvashatja. Nagyon szép eredménnyel. A hivatásom olyan, hogy éjjel-nappal szolgálatban állok. Jó szívvel, örömmel teszi az ember. Apám egyszerű munkás ember volt és én is a munkásmozgalomban nőttem fel, még hozzá abban a Szervezetben, amelyiknek Kossá elvtárs volt a titkára, a mai ipar ügyi miniszterünk. Hivatali munkámon kívül a Falu újságjában való cikk írással csak védőügyvéd volt, de most hogy biró lett, már egészen elfelejtette, amivel kimutatta elfogultságát. Mert abban valóban igaza van, hogy az ilyen kiválogatott esküdtek elitéinek mindenkit, akiről úgy hiszik, hogy osztályuk érdekeit sértik. És annyi bizonyos, hogy mostanában a lapok, a rádió, a papok és a politikusok, a kis pinat-politi- kusoktól fel egészen az elnökig, elsőszámú közellenségnek mondják a kommunistákat. A Mindszenty elleni és az amerikai kommunisták pőrénél ezen alapvető tényezőket kell figyelembe vennünk. TUDÓSÍTÁS A megdrágult postai szállítás költségeire az elmúlt vasárnap a Bérmunkás clevelandi olvasói társas délutánt tartottak, amelyen a megjelenteket Kovách Ernő munkástárs üdvözölte, ismertetve azt a fontos munkát, amelyet az újjáéledés sikerességéért Magyarországon a Bérmunkás végez. A délután legbarátibb hangulatban folyt le. A konyhához Mornár Antalné munkástársnő egy nyolc fontos sonkát ajándékozott, a többi szükségletét a konyhának Koncz Róza munkástársnő látta el. Buzay Jánosné munkástársnő szép kézimunkát sorsolt ki 10.50 értékben. A Bérmunkás posta költségére az ösz- szejövetel $84.50-t jövedelmezett. Köszönet mindazoknak, akik ezt lehetővé tették. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? veszek részt az újjáépítésben, ez az oka, hogy ritkábban irok Bátyámnak. Réfy Antal, Lodi, N. J.-ből küldi testvér bátyja levelét Ra- dostyán, Borsod megyéből, aki panaszkodik öccsének, hogy 1947 december óta nem irt neki, de a Bérmunkás, amely nagyszerű újság, azt pontosan megkapja. Megjött az 1949-re szóló naptár is, amely nem egy sablónqs munka, hanem tudományos köny. A levélnek a nyilvánosságra kívánkozó további része igy hangzik: Én a magam sora felől, mint özvegy ember csak annyit irhatok, hogy a sorom megkönnyebbült, mert a fiam, aki 44 hónapot töltött orosz hadifogságba 1948 októberében haza érkezett elég jó kondícióba. Azóta meg is nősült. Kis falunkról is hogy Írjak, hát olyan haladással van, ha megjönnél sok látnivalód lenne. A határban gyönyörű szalmakazalok vannak. A régi szegénység eltűnt. 100-as villanykörte világítja az utcát, minden házban villanyvilágítás van. Kis' községünk köves úttal levan kötve, mind a két soron köves utunk van, a demokrácia a népnek csak jót hozott. Részletek óhazai levelekből
