Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-02-05 / 1565. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio OF THE WORLD MSBjy under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM ... ■■ j rimnncini > CLEVELAND, 1949 FEB. 5 • ..... ^ NO. 1565 SZÁM Amerikai papok elítélik Mindszentyt KÉT AMERIKAI VALLÁSOS HETILAP TÁRGYILAGOSAN FOGLALKOZOTT A MINDSZENTY ÜGGYEL. — TUDJÁK, HOGY MAGYARORSZÁGON NEM ÜLDÖZIK A VALLÁST. A tárgyilagos és liberálisabb amerikai vallásos hetilapok kez­dik elismerni, hogy a magyar kormány Mindszenty-Pehm biborost nem a “vallásellenes üldözés” következtében tartóztatták le, ha­nem habsburgi politikai aktivitása miatt a magyar népi demok­rácia önvédelmében. A katolikus “COMMONWEAL” nevű hetilap január 7-iki ve­zércikkében őszintén beismeri, hogy Mindszenty összeférhetet­lensége a magyar demokráciával elkerülhetetlenné tette letartóz­tatását. Magyarországon most “komplikált történelmi változá­sok vannak folyamatban,” ép­pen úgy mint a többi keleteuró­pai országokban, — mondja ez a vezércikk, — de semmi olyan vallásos probléma sem merült fel, ami a biboros egyházi mél­tóságát megsértette volna, mert hiszen “Mindszentynek nem ad­tak olyan parancsot, hogy alá­írjon nyilatkozatot, amiben el kellene ismernie Rákosi Mátyást, mint a magyar egyház fejét és Stalin előtt sem kellett tiszteleg­nie”. Ugyanakkor a “Commonweal” vezércikkírója elszólja magát, mert beismeri, hogy Mindszenty már nagyon sokszor ellensége­sen szólt bele a magyar népi de­mokrácia belügyeibe és pásztor­levelei közvetítésére a passzív ellenállásra uszító “Amerika Hangja” rádiót használta fel. “Ne tanítsák a keserű leckét, hi­szen világosan látható, hogy mit hoz a történelem, legyünk tehát tudatában, hogy mit cselek­szünk.” — végződik ez a vezér­cikk. Ebben bizonyára tanácsot akarnak adni az egyház azon vezetőinek, akik nem a krisztusi szellemben cselekszenek, jó lesz, ha gondolnak a jövőre. FÜGGETLEN EGYHÁZAT AJÁNL Az amerikai protestánsok he­tilapja, a “.Christian Century” természetesem más szemponból ítéli meg a Mindszenty ügyet. Ez a lap, amely január 12-iki szá­mában vezércikket hozott erről a kérdésről, először is a protes­tánsizmus részére akar leszögez­ni bizonyos előnyöket, mint például azt, hogy kívánatos len­ne a Vatikán hatalmának a kor­látozása, mert feltételezi, hogy esetleg a magyar katolikusok is követni fogják a független cseh és a nemzeti lengyel egyház pél­dáját és ők is független magyar nemzeti egyházat fognak kikiál­tani. Ebbeni reményét ez az ame­rikai protestáns hetilap a ma­gyar földosztásra építi. Kiemeli, hogy a Habsburgok uralma alatt a katolikus egyház volt a legnagyobb földbirtokos és ami­kor Mndszenty a Habsburgokat akarja visszahozni, egyben a ré­gi, feudális földbirtokrendszert is vissza akarja állítani. Kieme­li ez a hetilap azt is, hogy Mind­szenty már fegyelmi eljárást in­dított több olyan falusi pap el­len, akik a népi demokráciát tá­mogatták. KIHÍVÓAN VISELKEDETT A “Christian Century” emlí­tett száma még egy másik cik­ket is hoz Mindszentyről. Megír­ja ebben, hogy a biboros annyi­ra kihívóan viselkedett, hogy a kormány részére nem volt más kiút, mint a biboros letartózta­tása. Ezért, mondja ez a cikk, a kormány vádjairól: “the char­ges can at least be understood”, — vagyis legalább is meg lehet azokat érteni, tehát nem alap nélküliek, mert az egyház veze­tői mindenütt hadatüzentek a népi demokráciának és ezért “a magyar biboros meg a külföldi egyházi hatóságok közötti kap­csolat azonos az ellenséggel való érintkezéssel, tehát árulás”, kémkedés és összeesküvés”. Még azt is hozzáteszi ez a lap, hogy “ha a Római Katolikus Egyház háborút akar, akkor ne (Folytatás az 5-ik oldalon) HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Ugyanakkor, amikor bejelen­tik, hogy a United Nations ál­landó épületének költségvetésé­re jóváhagytak több mint 23 millió dollárt, jön a hire annak, hogy a kelet európai országok külön szövetséget alkottak, a Marshall terv ellensúlyozására tervbe vett Molotov terv megva­lósítására. Ugyanakkor arról is kaptunk jelentést, hogy Anglia kezdeményezésére megalak u 11 valami “európai tanácsnak” ne­vezett szövetség, öt kisebb-na- gyobb ország részvételével, kö­zös érdekeik, céljaiknak elérésé­re. Ezenkívül van valami Atlan­tic Pact is, mely a Marshall terv országainak katonai szövetségét foglalja magába, nem háborús támadás céljaira, ahogy mond­ják, hanem kizárólag háborús támadás védelmi szempontból. Szinte érthetetlen az ilyen balkezes politika, akkor, amikor már több mint ötven nemzet megegyezett abban, hogy egysé­gesen tömörülnek az Egyesült Nemzetek szövetségébe, hogy a jövőbeni háborúkat közös meg­beszélés és érdekek alapján meg­gátolják. Szinte szégyen, hogy ennyire nyíltan lekicsinylik a világ népeinek tisztánlátását és ugyanakkor amikor hatalmas palotát építenek New Yorkban, mint a közös megegyezés és megértés béke szimboliumát, az Egyesült Nemzeteken kívül, kü­lön érdekcsoportokat állítanak föl egymás ellen farkas szemet nézve. Már többször magyaráz­tuk azt, hogy mennyire lehetet­len az egymással homlokegye­nest ellenkező gazdasági érdeke­ket megszüntetni, de összeegyez­tetni lehetne, nem úgy mint az egykori Nemzetek Ligája tett. A Nemzetek Ligája nem nézett a tükörbe, vagy ha belenézett, nem akarta látni amit a tükör fénye mutatott. A Mindszenty bűnügy okmányai Mintha külsőleg is érzékeltetni akarná sárga fedelével az előttünk fekvő 90 oldalas könyv azt a temérdek rosszaka­ratot, amelyet Magyarország volt hercegprímása már eddig kifejtett, hogy Magyarország népét újból a Habsburgok, a grófok, de főleg a papság szolgáivá tegye. Magyarország fel­szabadítása óta, kettőzött igyekezettel dolgozott a cardinális az ország törvényei ellen. Ezt saját irattárában talált Írások, levelek bizonyítják, amelyeknek teljes szövegét tartalmazza a könyv, több levélnek fényképmásolatával. A Bérmunkás mai számával folytatásokban közöljük a Mindszenty bünügy okmányait. Erre a nagyfontosságu leve­lezésre minden lapolvasónk hívja fel figyelmét ismerősének, hogy azok is tudomást vegyenek arról. Tudjuk, ihogy mi lett ennek a következménye, letűnt a látha­tárról a Nemzetek Ligája, a pa­lotájával együtt és csak annyi emléket hagyott hátra, hogy tudjuk, hogy volt. Az Egyesült Nemzetek létrejöttével az egész világ azt remélte, hogy tanultak a múltból és ha bármilyen nehéz és lehetetlen az ellentéteket el­hárítani, legalább arra fognak törekedni, hogy az abban való kísérletben múljanak ki és nem tétlenségben. Már pedig az a tény, hogy ilyen szépen elnézik a nemzetek egymás ellen való szervezett fölkészülését azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Nemze­tek nem látnak, vagy ha látnak, akkor hamis tükör lehet a sze­meik előtt. Nem éppen most, de már abban a pillanatban kellett volna az Egyesült Nemzeteknek megálljt parancsolni, amikor a Marshall terv keresztül vitelére engedélyt adtak, válaszfalakat építve nemzet és nemzet között. Az elindított lavina most aztán hömpölyög és hogy hol áll meg a jövőben azt nem tudjuk, de a múlt tapasztalataiból fogalmat alkothatunk magunknak. Hogy aztán milyen veszélye­sen hömpölyög az egész világon át az Európára szánt Marshall terv annak egy másik megnyil­vánulása a tervbevett ázsiai szö­vetség. Itt már, mint az ázsiai világrész nemzetei számítják persze szintén egy “védelmi” klikkbe tömöríteni, azt a 19 nemzetet, akik a világ népessé­gének több mint felét képezik. Több mint ezer milliónyi élőlény­ről van szó, akik egy üyen szö­vetségbe külön csoportosulva a többiek rovására számítják ér­vényesíteni a saját Marshall ter­vüket. Hogy aztán mi lenne ez, azt még most nem lehet biztosan tudni, mivel azonban az uj áta­lakulás előtt álló Kina is belevol­na számítva, a maga 460 milliós lakosságával, igy nincs kizárva, hogy egy ilyen szövetség az. egész ázsiai össznépesség javát szolgálná. Igen ám, de az ilyen szövetségre több mint bizonyos, hogy rácsapnának az Egyesült Nemzetek, bizonyára sokkal eré­lyesebben, mint a fegyveres erő­szakot gyakorló maroknyi hol­land imperialisták ellen. Ez az a kutya, mely fölfalás- sal fenyegeti az Egyesült Nem­zetek intézményét, mert mind nyíltabban mutatja azt, hogy külön imperialista túlkapások­nál, nemhogy talpára állna, ha­nem ellenkezőleg egész nyiltság- (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents