Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-06-25 / 1585. szám
1949. junius 25. BÉRMUNKÁS S oldat George Polk gyilkosai Irta: CONSTANTINE POULOS (A mult év május 8-án a görögországi Szalonika város kikötőjéből kihalászták George Polk amerikai újságíró összekötözött kezű, sulyokkal terhelt holttestét. Kétségtelen, hogy az amerikai ujságiró gaz gyilkosság áldozata lett. De ki volt a gyilkos, vagy kik tették el láb alól ezt a liberális szellemben iró újságírót? Az amerikai újságírók unionja követelte a gyilkosok kinyomozását és megbüntetését. Több havi huzavona után a görög kormány nagy hangon bejelentette, hogy Polkot a görög kommunisták ölték meg és vád alá helyeztek bizonyos Gregory Staktopoulus nevű görög újságírót, aki állítólag segített Polk tőrbe csalásában. Ebben a bünpörben a múlt hónapban tartott tárgyalásra az American Newspaper Guüd (az újságírók unionja) elküldte a görög származású Constantine Poulos nevű tagját, aki a “The Nation” cimü folyóiratban megjelent alábbi cikkében számol be arról a tárgyalásról, amit az egész világ figyelemmel kisért- — Szerk.) A George Polk meggyilkoló-«—1-------------------------------------sából származó bünpörben a vádat képviselő államügyész igy szólt az ítélethozatalra visszavonuló esküdtekhez: “Én, aki a vádat képviselem és a védők gyetértünk abban, hogy kik követték el a gyilkosságot. Csupán abban különböztünk, hogy a vádlott, Gregory Staktopoulos, tudta-e előre, hogy Polkot meg fogják gyilkolni?” De maguk a védőügyvédek is mindjárt a tárgyalás első napjától kezdve állandóan hangoztatták: “Megegyezünk az ügyésszel abban, hogy ezt a gyilkosságot minden kétséget kizárólag a kommunisták követték el.” Maga a biró is megkérdezte minden tanútól: “Kétségbe vo- nod-e, hogy ezt a gyilkosságot a kommunisták követték el?” Az esküdtek, akiket a kereskedők és gyárosok szövetségének tagjai, az értelmiségi hivatalnokok vagy telektulajdonosok soraiból válogatták ki, olyan kérdéseket intéztek a tanukhoz, amelyből kitűnt, hogy nem kételkednek abban, hogy ezt a borzalmas bűntettet a kommunisták követték el. A TANUK kényszerítése Az egyetlen kérdés tehát, amit itt tisztázni akartak, hogy a vádlottnak milyen szerepe volt ebben a gyilkosságban, de hogy ki gyilkolta meg George Polkot és dobta a szalonikai öbölbe holttestét? ez a tárgyalás erre a kérdésre nem adott felvilágosítást. Staktopoulos két kommunistát vádolt a gyilkossággal. Az egyik Adam Mouzenides, a másik Evangelos Vas- vanas, akiket úgy igyekezett bemutatni, mint a görög Kommunista Párt, a Kominform és a Kremlin megbízottjai, akik tehát mint távollevő (absentia) vádlottak szerepeltek. Miután a Görög Kommunista Párt azt hirdeti, hogy Mouze- nides elesett a hegyi harcokban egy hónappal a Polk meggyilkolása előtt, a bíróság súlyt helyezett arra, hogy tanukat állítson elő, akik látták Szaloni- kában a gyilkosságot megelőző napokban. Az egyik ilyen tanú Mouzenides fivére Stylianos, a másik pedig Anna Molivda, Mouzenides feleségének a nővére volt. Stylianos Mouzenides, szalo- niki fogorvos, vallotta, hogy valamikor április közepén a városban járt a fivére, akit ugyan nem látott, hanem csak telefonon beszélt vele. Erre a biró megkérdezte tőle: “Kétségbe vonod-e, hogy ezt a gyilkosságot a fivéred követte el?” A tanú, némi habozás után azt felelte: “Nem”. A tárgyalás idején a szalonikai lapok prominensen közöték egy asszonynak a levelét, aki két leányát gyalázta, akik a hegyek közé mentek s beálltak a guerilla harcosok közé. A görög újságok hasábokra terjedő ilyen leveleket hoznak, amelyeket kikényszeritenek az Írókból. A hatóságok nem adnak foglalkozási engedélyeket, üzleti, sőt még utazási engedélyeket sem azoknak, kiknek a családjában kommunista, szocialista, liberális vagy progresszív republikánus akad, ha előbb igy nyilvánosan meg nem tagadják velük a közösségüket. Anna Molivda, egy egyszerű fiatal lány, aki egy éven át utazott és élt Mou- zenidesszel, vallotta, hogy a gyilkosság előtt pár nappal találkozott Szalonikában a férjével, akivel együtt volt Vasvanas is (akit különben nem ismert) és hallotta, amint a férjének mondotta: “Találkoztam Staktopoulosszal és valószínűleg lát- ni.fogom Polkot is.” A KORONA TANÚ Ez volt a lgerősebb adat Polk állítólagos gyilkosai ellen Staktopoulos vallomásának a támogatására, amit Anna Molivda annyira szabályszerűen mondotta el, hogy meglátszott, csak nenéz gyakorlattal tanulta be- Különben is ki hinné el, hogy olyan gyakorlott összeesküvő kommunista, mint Vasvanas, ilyen kijelentést tenne egy előtte ismeretlen személy hallatára. Vallomásának a többi részét értelmetlenül motyogta, de ezt a pár mondatot tisztán és hangosan ejtette ki. És noha a két férfi között folyó beszélgetés többi részére egyáltalán nem emlékezett, Vasvanas eme megjegyzése szóról-szóra az emlékezetében maradt. Meg kell érteni, hogy Anna Molivda már előzőleg a görög rendőrség foglya volt. A vád ellene az, hogy rejtegette a férjét, a kommunista Mouzenidest. Ezt a cselekedetet Görögországban most halállal büntetik. A tárgyalás előtt hasonló cselekedetért két asszonyt Ítéltek el; az egyiket kivégezték, a másik pedig életfogytiglani börtönt kapott. Ezt nem mondották el a tárgyaláson, hanem inkább azt, hogy Anna a kommunizmus elleni mély vallásos érzéstől áthatva tette vallomását. Nagyon furcsa érzelem olyan nőnél, aki a sógorával élt vadházasságban. Természetesen nehéz bizonyítani, hogy a hatóságok fenyegetésekkel vagy más utón kény- szeritették-e a tanukat erre a vallomásra? Azonban érdekes megjegyezni, hogy a Staktopoulos karakterét igazoló hét görög tanú közül egyik sem jelent meg, erre csak az amerikai Carl Compton, az amerikaiak által vezetett Anatolia College vezetője vállalkozott, mert Staktopoulos gyerek korában egy éven át abba az iskolába járt. A “SZAKÉRTŐ” Az államügyész előrántott ugyan még egy tanút, bizonyos Nicholas Zafiriou nevűt, akit hibásan a görög Louis Budenz (az amerikai renegát kommunista, aki professzionális árulkodó lett) néven említenek. Zafiriou soha nem töltött be jelentősebb szerepet a kommunisták között, moszkvai tartózkodása alatt gyári napszámos volt, de amikor hazatért, felcsapott “kommunista szakértőnek” s a különböző kommunista ellenes tárgyalásoknál mint szakértő tanú szerepel. Zafiriou, aki a kommunisták leleplezéséből él, nem tudott ugyan semmit a Polk meggyilkolásáról, de a tárgyaláson ezt vallotta: “Amikor olvastam az újságban, hogy Polkot meggyilkolták, a szivemre tettem a kezemet és kérdeztem önmagámtól: ‘A Görög Kommunista Párt rendelte és szervezte-e ezt a gyilkosságot?’ Igen, — feleltem egész határozottsággal.” Amikor a biró megkérdezte, hogy mégis van-e valami kétsége aziránt, hogy ezt a gyilkosságot a kommunisták követték el, Zafiriou nagy hangon felelte: “Semmi kétségem sincs, száz percent biztos vagyok abban, hogy ezt a gyilkosságot a kommunisták követték el.” Ilyen “bizonyítékokat” vettek komolyan ezen a tárgyaláson. VÁDLOTT ÉS TANÚ EGY SZEMÉLYBEN A főtanu azonban maga a vádlott, Staktopoulos volt, aki elmondotta, hogy a gyilkosság lőestéjén a Szalonika szállodában találkozott Polkkal és Mou- zenidesszel. A szálloda személyzete közül senki sem emlékezett rá, noha ott nagyon jól ismerik őket. A szállodából a tengerpartra mentek, ahol Polk és Mouzenides csolnakra szálltak s ő többet nem látta őket- Elmondotta még, hogy a szálloda vendéglőjében lobsztert és lencsét ettek. A vendéglő személyzete vallotta, hogy azon a napon nem volt lobszter és lencse az étlapon. Világos, hogy a lobsztert és lencsét azért említette Staktopoulos, mert annak idején a lapok megírták, hogy Polk hullájának felboncolása alkalmával ezen ételeket találták a gyomrában. De azonkívül a vendéglő tulajdonosa megmagyarázta, hogy AZ AKRON1 BÉRMUNKÁS OLVASÓK junius 26-án, vasárnap KIRÁNDULÁST tartanak Farkas munkástársék szép farmján. Kitűnő ételek és hűsítők várják a közönséget. Útirány: Clevelandból jövők a Rout 8. vegyék, amelyen beérnek Akronba a Main Stretre, ott balra az E. Ex- ehangere fordulni, majd a South Arlingtonra jobbra egészen a Krumroy Roading, ott balra fél mile a Farkas ház. hozzá igen sok rendőr és egyéb hatósági személy jár, teljes le- hettlenség tehát, hogy egy oly neves kommunista, mint Mouzenides ott adott volna találkát bárkinek is. Ezen ellentmondásokat a bíróság nem vette figyelembe. Bizonyos, hogy Staktopoulos vallomásának jelentékeny része merő hazugság volt. Ezt a tárgyalást a “vasfüggöny” ezen oldalán tartották, nem úgy, mint a budapesti (Mindszenty) port, vagy a szófiai tárgyalást. Alkalmat kellett tehát adni arra, hogy az amerikai újságírók is végighallgassák, de az Associated Press és a United Press riporterei szigorú utasítást kaptak, hogy csak a legrövidebb tudósítást küldjék a tárgyalásról. E helyett sokkal több időt szenteltek annak bejelentésére, hogy egy 72 éves asszonynak iker gyerekei születtek. Ez volt a főhir dacára annak, hogy ezt a tárgyalást kizárólag csak Amerika követelésére rendezték meg. STAKTOPOULOS JELLEMRAJZA Az államügyész keserű szavakkal említette, hogy Amerika müyen nagyon követelte Polk gyilkosainak a kinyomozását. Elmondotta azt is, hogy az amerikai nyomásnak engedve a görög igazságügy miniszter 1948 augusztus 13-án meglátogatta Szalonikát s másnap már Stak- topoulost elfogták, aki igy vallott: “Én kommunista voltam. Kijelentem, hogy a hazám Görögország ártatlan a Polk meggyilkolásában. Kijelentem, hogy a gyilkosságot a görög kommu- munisták, a Kominform és Moszkva követték el.” — Majd az idegen újságírók felé fordulva színpadi pózzal folytatta: “Hozzátok fordulok volt kollegáim, menjetek és táviratozzá- tok meg lapjaitoknak ezt a fontos hirt!” És azok tényleg szót is fogadtak neki. A háborút megelőző időkben Staktopoulos Metaxas diktátor szolgálatában állt, de szavahihető tanuk állítása szerint ugyanakkor az olaszok részére is adott információkat. Amint a németeket kezdték kiverni, 1944 őszén Staktopoulos felcsapott kommunistának s beállt angol kémnek. A politikai viszonyok változásával 1946-ban otthagyta a kommunistákat és beállt rendőr spiclinek a kommunisták lefogásáraA kérdés tehát az, hogy mikor hazudott és kinek a szolgálatában áll ez az önmaga ellen valló vádlott és főtanu egy személyben ?
