Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-06-04 / 1582. szám
1949. junius 4. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI Ezek közül az elhelyezett besúgók közül egy féltucatot most felfedett az FBI és mint koronatanúként vonultatta fel a nagy perben. Igazságos itéletosztó, beugra- tók és árulók vallomását nem veszi figyelembe és nem tesz egyéneket felelőssé már meghalt irók müveiért, mig a new yorki perben a vádlottak elleni bizonyítékok között szerepelnek Marx, Engels, Lenin, stb. müvei is. Ennek a pernek a jelentősége óriási. Nem csak arról van szó, hogy 11 embert elitéljenek elvi meggyőződésükért. Ez a pör nem is csak a kommunista párt ügye, hanem közös ügye minden haladást óhajtó vagy hirdető egyénnek és szervezetnek. Ez a pör elvi jelentőségű, amely nem fejeződik be a new yorki tárgyaló teremben. Kétségtelen, hogy felkerül a Supreme Courtra, a legfelsőbb bírósághoz akár marasztaló, akár felmentő lesz az ítélet, mert a kormány olyan döntést akar kiprovokálni, amely irányt ad a hasonló pörökre, amely elitélés esetén felhasználható minden olyan szervezet ellen, amely a kormányrendszer, sőt csak magának a kormánynak az ellenzéke. Ha a kormánynak sikerül elmarasztaló döntést kiprovokálni ebben a perben, úgy ez azt fogja jelenteni, hogy kivették az amerikai alkotmány alapkövét és elindulunk a nyílt rendőrállam felé, amely lehetetlenné tesz minden szabadság törekvést, minden a kormánynak nemtetsző munkásmozgalmat. Ezért nem magánügye sem a vádlottaknak, sem a kommunista pártnak a new yorki pör, hanem döntően érint minden szabadság szerető embert és szervezetet és minden elvi külömb- ség dacára is tiltakozni kell mindenkinek, aki a haladásban hisz és támogatnia kell a nagyon hosszú és költséges harcot nem csak erkölcsileg, hanem ha erre mód van anyagilag is, hogy a reakció minden szabadság jogot összetipró támadását vissza lehessen verni. Csak a munkásmozgalom árulói, ostoba szektáriánusok nézhetik ezt a port közömbösen, vagy kárörvendően. Becsületes munkásmozgalom tudja, hogy ez a pör a haladás, a szabadság jogok elleni hajsza. HETI KRÓNIKA------------------ f (Folytatás a 1-sö oldalról) TARKÓN LÖVÉS A múlt héten moziba voltam, ami az utóbbi időben nagyon ritkán történik meg. Az Amerikában mind nagyobb erőhöz jutott reakciónak sikerült a mozgókép iparból kürtani minden olyan képet, amely a legkissebb mértékben is társadalmi problémákkal foglalkozik. Az Amerika ellenes mozgalmakat kivizsgáló bizottság alaposan ráijesztett Hollywood uraira. Rájuk fogta, hogy Íróik, színészeik, szovjet bérenc kommunisták és a mozi királyok alapos rostálást végeztek, nem csak az írókban, de a témákban is, úgy, hogy ma a mozi vagy reakciós munkásmozgalmi képeket hoz ki, vagy pedig álromantikus szerelmi nyavajgást, ahol a szereplők nagy részét agyonlövik, nagyszerű iskolát adva az ifjúságnak a gangszterizmus megtanulására. A mozi, “irodalma” a ponyvaregények, gangszter és detektív történetek segítik elő az ifjúság közötti bünhullám ijesztő emelkedését. Amig itt nálunk az ifjúságot ilyen “szellemi” termékekkel készítik elő az életre, addig a lenézett “szabadságuktól megfosztott”, “nyomorgó” Népi Demokráciák ifjúságán komoly tanulási láz vett erőt. A munkás és paraszt ifjúság tízezrei tanulnak társadalom tudományt és mennek orvosi, mérnöki, tanári pályákra, magasabb technikai tudományokat sajátítanak el, magasabb pozíciókat foglalnak el, de ott nincs “szabadság” értve alatta, hogy nincs gangszter film, detektív regény, álromantika, de nincs bünhullám sem. Amig ott minden a haladás szolgálatában áll, addig itt az agyak elhományositása, a reakció erősítése a cél. Amig ott minden egy társadalmi rendszert épit, itt egy magát túlélt társadalmi rendszer további fentartását erőszakolják ki. Visszatérve a mozira, amelyet ma már, gondolkodó és értékes szórakozásra vágyó ember elkerül, mert csak bosszúságot és unalmat nyújt a pénzéért. A Híradó révén mindenütt, mint egy elriasztó valamit élesen aláhúzták a shanghai jelenetet, ahol látni lehetett, hogy az amerikai pénzen felszerelt és a mi tisztjeink által kiképzett Nemzeti hadsereg hősei, miként tuszkolnak egy térre, hátraközöttt kezű civü férfiakat és ott, hogyan lövik tarkón őket. A rövid félperces jelenetben vagy egy tucat ilyen kivégzés történik. A téren ott látjuk a Nemzeti Hadsereg hős tisztjeit, akik ugyan alaposan tudnak futni a kínai Néphadsereg elől, de nagy hősöknek bizonyulnak a fegyvertelen civil lakossággal szemben. Ott lődörögnek és élvezettel nézik barbár kivégzését az osztályellenségnek. Igaz, hogy ez nem kínai, no meg nem is a kiképzést intéző amerikai tisztek találmánya, ezt a módszert gyakorolták millió és millió áldozaton az európai fasismus vezérei, Hitler-Mussolini, Horthy-Szálasi banditái, de akkor, mert az amerikai tőke érdekei úgy kívánták, nagy felháborodással hozták nyüvá- nosságra, ma mint elrettentő példát mutassák be, “Proli ne lázadj, mert jön a tarkón lövés”. Bizonyos vagyok abban, hogy a kínai népet felszabadító Néphadsereg, megfizet ezért a gazságért, de bizonyos vagyok abban is, hogy a népek felszabadulási vágyát nem hüti le ez a barbárság, csak annál jobban érzi azt, hogy el kell pusztítani azt a rendszert, amely már csak gangszter filmekkel, börtönökkel, tarkón lövéssel tudja fen- tartani magát. A világ dolgozóira nem a kínai prolik tarkónlövése hanem a kínai nép nagyszerű összefogása lesz hatással, amelyből meglássa azt, hogy összefogással, áldozatkészséggel, kemény elhatározással, meg lehet szabadulni a tarkónlövöktől és az egész rothadt társadalmi rendszertől is. A NEW YORKI TIZENEGY Már hónapok óta folyik a new yorki bíróság előtt az amerikai kommunista párt 11 vezetőjének a pőre. A vád ellenük, hogy erőszakkal akarták meg- dönteni az amerikai kormány rendszert. A pör a kormány utasítására indult meg, tekintve a biró magatartását, az esküdtek összeállítását, senki sincs kétségbe az iránt, hogy az Ítélet marasztaló lesz. A tárgyalás már azért is figyelmet érdemel, mert annak keretében lelepleződik az, hogy a kormányrendszer milyen eszközökkel dolgozik. Először tanu- székbe ültette a párt renegátjait, akik majdnem kivétel nélkül írókból és más intellektuellekből kerültek ki, akik vezetőszerepet játszottak a pártban és dezertálásuk után a polgári társadalomban kaptak jutalmul jó állásokat. De lényeges az, hogy az egyik ma leghatalmasabb kormány- szerv, az FBI, a szövetségi titkos rendőrség agent provoka- törőkkel dolgozik. Elhelyezi az embereit a pártba, a szakszervezetekbe, akik ott vezető szerepre törekszenek és a párt vagy szakszervezet működéséről állandó jelentést küldenek. Ismerve a munkásmozgalomban befurakodott spiclik jellemvonásait, ezelj, hogy kimutathassák megbízhatóságukat, minden esetben agent provokátor szerepet játszanak. Már a régi cári idők alatt a merényletek megszervezői legtöbbször rendőrkémek voltak, de ilyen alakok szerepeltek a világ minden polgári és munkás forradalmi szervezkedésben is. Nem nagy dicsőség a mi demokráciánkra, hogy a cári Ochrana taktikáját vette át. ketebőrü polgárokkal szemben a diszkrimináció van meg, hanem olyan választási adó, mely- lyel a választópolgárok nagyrészét kiszorítják a szavazásból. Amikor politikáról van szó, akkor hagyjuk hát a demokráciát, mert nagyon de nagyon görbe tükröt tár elébünk, akár egy- párt, vagy kétpárti szemüvegen keresztül is nézegetjük. Az egy- párti szavazó lista, azonban nagyon nagy divat nálunk is, különösen a szakszervezeti választásoknál. Nemrégen láttuk azt, az egyik szakszervezetben, vagy 30 vezető szaladt egy listán és egy kereszttel mind a harmincat egyszerre megválasztották. Igaz, volt egy kör, az “ellene” való keresztezésre is, de az csak olyasmit jelentett, mint a magyar választásoknál az ellene való keresztezéssel az úgyszólván semmit jelentő kisebbségi vélemény. Itt aztán ismét vitatkozhatnánk azon, hogy tulajdonképen mi is a demokrácia, két ugyanazon pártból választani egyet, avagy egypárt ellen leszavazni. Egyszóval a politikai pártpolitikáról vitatkozhatunk akár jobbra, akár balra, belekeverhetjük aztán a demokráciát, melyet a saját szájizünk szerint borsoz- hatunk vagy cukrozhatunk, de ennek azonban az igazi demokráciához nem sok köze van. Az igazi demokráciáról beszélve a mi óhajunk olyan demokrácia, mely a termelés színteréről indul ki és ott is végződik, egyforma jogokat és szabadságokat biztosítva a termelőkre, melynek viszont az első alapfeltétele, a termelő eszközök közös tulajdonba helyezése és a termelt javak egyenlő elosztása. Erre a célra is szükséges lesz bizonyos parlamentre, hogy a termelést akadálytalanul irányítsa és a szétosztás gyakorlati munkáját elintézze. Hogy aztán a politikai parlament átfejlőd- het-e ipari parlamenté, vagy pedig beszüntetve működését, segítségül fog-e szolgálni az igazi szocialista társadalmi rendszer ipari parlamentjének a megalapozásában, ezt majd a jövő fogja megmutatni. Amikor az egész világ tőkés urainak annyira fáj, hogy a magyarországi politikai választásokban csak egy párt volt, megértjük jaj kiáltásaikat. Rettegnek attól az időtől, amikor már egyetlen poütikai párt sem lesz. Mi azonban ezt várva várjuk! ÉPITŐGÁRDA 1948-49-ik évre: L. Birtalan, Cleveland....... 5.00 J. Buzay, Cleveland........... 7.00 L. Decsi, Akron_______ 6.00 L. Gáncs, Carolina............. 3.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina_ 3.00 I. Farkas, Akron ............... 8.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York......12.00 J. Fodor, Cuy. Falls ._.... 7.50 P. Hering, Buffalo............. 5.00 J. Kollár, Cleveland........... 6.00 M. Krieger, New York __ 3.00 A. Köhler, Chicago ........... 5.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh......... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 6.00 J. Mogor, Cleveland ............ 2.00 A. Molnár, Cleveland ....... 9.00 J. Munczi, Cleveland ____ 4.00 L. Páll, Ambridge............. 9.00 P. Pika, Chicago ............... 5.00 J. Reppman, Detroit......... 8.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn _____ 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ....... 9.50 S. Székely, Cleveland ....... 9.50 J. Vizi, Akron ...................12.00 Ch. Udvamoky, Flint.......12.00 J. Zára, Chicago ...............10.00
