Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-05-14 / 1579. szám
1949. május 14. BÉRMUNKÁS 7 oldal FONTOS HÍREK A TAFT-HARTLEY TÖRVÉNY MARAD Az unionok politikába való beavatkozását legelfogadhatób- ban azzal védték, hogy ezt a munkás és union ellenes Taft- Hartley törvényt elfogják törölni az unionok segítségével beválasztott politikusok és a munkások érdekében való törvényeket hoznak. Ezt a legmeggyőzőbb érvelést egyszerre megsemmisítették a politikusok. Megmaradt az a gyűlölt, munkáselnyomó Taft- Hartley törvény. Azon politikusok között, akik a törvény megmaradása mellett szavaztak, sok olyan is volt, akiket a unionok segítségével juttattak be a képviselő házba. Sőt a kormányvezetők is úgy taktikáztak, hogy ez a törvény maradjon legalább még egy évig. Ez volt az a fényes politikai győzelem, melyet a unionok a multévi választásokban nyertek és örömmámorban hirdettek. A union vezérek nem akarják beismerni, — pedig ők maguk is gyakarolják — hogy az amerikai szabad vállalkozás szelleme szerint, még a politikában is “KI AD TÖBBET ÉRTE” a fő jelleg. Ezen esetben is azt a néhány egyént, akik a döntő szavazatokat tartották kezeikben, könnyű volt megvenni. Egy része a törvényhozóknak, úgy is esküdt ellensége a szervezett munkásságnak és állandóan a Gyárosok Szövetsége félé tekint- getnek utasításokért, állásokért. Attól félünk, hogy még ebből sem tanultak a union vezérek. Úgy gondolkoznak, hogy máskor majd jobban megtudják választani az embereiket. Arra nem gondolnak, hogy a unionok nem tudnak annyit fizetni, mint a Gyárosok Szövetsége a döntő szavaztokért. Még azt volna jó megtudni, hogy hány képviselő kapott valamelyik gyárnál, üzleti vállalatoknál, igazgató vagy tanácsosi “Board of Director” állást? A BÉKE UTJÁN A berlini blokád beszüntetése és az egész Németországgal va- lé béke megkötésének tárgyalása idejének a megállapítása, kitűzése, sokkal közelebb hozza a béke lehetőségét. Ezt az is bizonyítja, hogy nagyon sok amerikai lap és rádió rikkancs, halálra van ijedve, azt rikácsolják, hogy valami nagy, borzalmas dolog van készülőben, melyből csak az oroszoknak lenne haszna. Az igaz, hogy a berlini blokádot az oroszok azért kezdték, hogy az amerikai-angol kormányt, az egész Németországra szóló béke megtárgyalására és megkötésére, valamint ezt kö- vetőleg, a megszálló csapatok kivonására bírják. Ami legjobban megrémiti az amerikai urakat, nemzetközi bankárokat az, hogy Oroszország követeli, hogy a németek olyan és azokkal kössenek kereskedelmi szerződéseket, amilyet és akikkel ők akarnak. Már is sok ipari cikk halmozódott fel Nyugat Németországban, úgyszintén a keleti részeken és államokban meg sok élelmiszer van, melyeket mindkét félnek nagy előnyére kilehetne cserélni, ha az amerikai angol urak engednék. A jövőben is ily egészséges alapon álló áru-csere folytán a németek életszínvonala nagyban emelkedhetne és az a többi millió munkanélküli is munkások, rendszeres keresethez juthatna, a nyugati részeken. Ezt nem akarják a nemzetközi bankárok megengedni, mert ez nagyban erősítené a keleti szocialista államokat is. Közelebb hozná azokat az iparilag nagyon fontos Németországhoz és viszont a német ipart a szocialista tervgazdaságot folytató országokhoz. A németeket nagyban befolyásolja az a tény, hogy a kínai piachoz, legjobban Oroszországon keresztül juthatnak. Kínában felmérhetetlen lehetőségek állnak fenn a német ipari terményekre és nyersanyag cserére. De ezt látják az angol-amerikai bankárok is. És ezért szeretnék megtiltani a németeknek, hogy a keleti államokkal, az ők enge- delme és közbenjárása nélkül kereskedjenek. Úgy szeretnék, hogy a német terményeket is ők adnák el ott, ahol jónak látják és dús haszon mellett, amint most igyekeznek azt megtenni. De ugylátszik ezen törekvéseknek is befellegzett. Nem lehet a németeket állandóan járszala- gon tartani, hatalmas iparukat kontrolálni. így a május 23-iká- ra kitűzött béketárgyalások nem csak békét, hanem nagy haladást is jelenthetnek a világnak. SZTRÁJK A FORDNÁL 65.000 munkás ment ki csütörtökön délben sztrájkra a hatalmas Ford telepen. Ezzel kapcsolatosan, ha a sztrájk több napig tart, még másik 68.000 Ford munkás lesz munkanélkül az ország külömböző részein, a szerelő és alkatrész gyártó telepeken. A sztrájk okait már a mult- heti lapszámban ismertettük, most a U.A.W. központi vezetősége, amely nagyon is ellene volt a sztrájknak, egy napi halasztást kért a tagságtól, amit megkaptak, de mivel még délben sem tudtak megegyezésről jelenteni, igy otthagyták a gyárat. A Fordnál csak julius 15-én jár le a szerződés, de ugylátszik a gyárvezetőség igyekezett erre az eshetőségre elkészülni, gyorsított termeléssel, nem csak a jelenlegi megrendeléseket .hanem a raktárak részére is akart felhalmozni kész autókat, hogy majd egy néhány hónapig nem baja, hanem haszna lenne a sztrájkból. Egyszersmint meg- puhitanák a munkásoknak egy- részét. Több mint 75.000 autómunkás van jelenleg munkanélkül más telepeken is, a Ford munkásokkal együtt 140.000 csak Detroit- ban. A többi gyárak leginkább a south bendi Bendix gyárban levő sztrájk miatt, ahonnan a fékező alkatrészeket kapják. Valamint mint a Briggsnél is, nagyon nyugtalanok a munkások, majdnem naponta van kisebb- nagyobb sztrájk. Ha "homályos" a nap “Süt a nap” cimü Írásaiban Fülöp Ilona asszonynak többször olvastam az érzelmesen túlfűtött, szentimentális Írásait, úgy mint a minap is az április 23-iki számban az öreg napilapban. A logika most a kis Kathy Fiscussal áll kapcsolatban és ami az érzésvilágát eltölti irányában és abból kifolyólag vonatkoztatja a társadalmi térre is, addig az érzésvilágunk kapcsolatos. Bár nem ismerjük egymást személyesen, de az írásából kifolyólag sincsen per köztünk. Engedje meg, ha olvassa ezt az írást, csupán csak. a hibás logikájára akarok rámutatni. Ha nem hozza kapcsolatba a háborúval, aminek a logikáját félremagyarázza, szó nélkül térek napirendre felette. Amikor ön társadalmi térre viszi át az említett kislány tragédiáját, azt írja: “A Kathy kislány élete rendkívül sokat jelentett a szülőknek, de általános szempontból nem volt több, mint egy ember élete, vagy egy másik gyermek élete. Ilyenkor az ember a háborúra gondol elsősorban, hogy hány ezer és ezer ember életét vesztegetik el, pedig azoknak is vannak szüleik, családjuk. De a háború megindításának az okát még igazában nem fedezték fel.” Nos asszonyom, ez az ami kifogás alá esik nálam. Lehet, hogy önnek írásaiban ezeket az okokat nem szabad tudnia. Az olvasóinak is a túlnyomó többsége nem tudja, ami szomorú dolog, mert a nem tudás hiányában eszközévé válik és áldozata lehet a háborúnak. Az ország volt első asszonya szerint is ami ok lehet a háborúra, nem mostani keletű. A Sun Times április 13-án igy irt a humanizmus leplébe öltöztetve a kongresszus tagjaihoz, akik ellenzik az Atlantic Paktumot és sokalják a velejáró nehéz billiókat. “Mi felfejlődtünk iparilag és termelésben egy olyan pontig, ami arra kényszerít bennünket, hogy uj világpiacokat teremtsünk a régiek mellé. Az a gondolat fekszik Truman elnök sugalatában is, hogy segítsük felfejleszteni fejletlen érákat is a világon. Ha tesszük ezt, az több szükséges dologgal jön még kapcsolatba és azok még többet igényelhetnek a termelt javakból, melyeket mi és más fejlett ipari nemzetek termelnek.” Ebben az írásában a volt első asszony megemlíti a Szovjetet is, ha elfogadják, nekik is segítenek az építkezésekben. Indo- nézi, Burma már ismerik ezeket a segítő kezeket. A nagy Kina most fejti lefelé magáról az utolsó segítő polip karokat. A háború maga nem cél hanem eszköz a fenti cél érdekében. Ha a profitot a fenti terv érdekében kihagynák belőle, akkor egy színvonalra jönnének a tervgazdaságra berendezkedő országokkal és nem volna szükség háborúra. Azok a lapok, intézmények és szószékek, azon lapok olvasói és intézmények neveltjei, ha nem volna a szemük bekötve, lefogva a sok hazugság köddel, megtudnák látni az alábbi kimutatást és nem más földrészekre irányítanák a szemeiket, hanem a maguk háza előtt sepergetnének és volna itt mit takarítani. Az amerikai földrész, beleértve a környező országot is, 52 millió négyzet kilométer terjedelműek, 252 millió lakossal. Ázsia 43 millió négyzet kilométer 1103 millió lakossal. Európa 9 millió négyzetkilométer 506 millió lakossal. Ez utóbbi két kontinens jelentős mértékben a kezébe vette a sorsának rendezését és a népei tiltakoznak minden tanács és segítés ellen. Egyet kívánnak csupán, békén hagyni őket. A kis Fiscuss Kathy szomorú esete nem egyedülálló, a múlt évben 700 hasonlót jegyeztek fel, melyből szerencsére kevés volt halálos kimenetelű. Az a hisztériás, szánalmas szenzáció, melyet ez esettel kapcsolatban a rádión, az újságokban és templomokban keltettek, ön szerint is az csupán a szív hisztériája, pár órai részvét szolidaritás a mind egyért, nem maradandó. Érzést, részvétet embertársaink iránt az értelemmel kellene összekapcsolni, hogy állandósuljon, de ahoz szükséges volna az iskola, a templom, a rádió, az újságok, a színház, az élet minden más megnyilvánulásában épen úgy, mint azon a pár napon keresztül, mielőtt felhozták a csőből a kisleány holttestét. A szolidaritás érzés és az értelem kapcsolása ha állandósult volna és bevolna idegezve a nép nagy százalékánál, akkor a slum fészkek és minden más nyomortanyák nem szednék az áldozatok százezreit, lehatolna a bányák mélységébe és lerakná a védo- készülékeket, sok érdemes családapát megmentene az életnek. Peace hopes tied to child training — Leon J. Saue clinical psyhiatry M. D. professzor a Pennsylvania Universityti r ő 1 mondja, hogy csak akkor lehet remény békére, ha a gyermekeket arra neveljük, neki nincsen bizodalma a felnőttekben, a gyermekek szüleiben, hogy békét lehessen tartani. Szomorú, szerencsétlen állapot ez. A társadalom felelőseinek nagy százaléka fontosabbnak tartják az emberi életnél a haszonlesők érdekeit szemelőtt tartani. Siket Gyula FÉLNEK HOGY HIÁNY LESZ AZ ARATÁSOKNÁL MUNKAERŐBEN WASHINGTON, D. C. — Alexander Wiley, wisconsini szenátor arra sürgeti a kormányt, hogy több hontalant szállítson az európai kontinensről a nyugati államokba, mert félő, hogy munkaerőben hiány lesz az aratások idején
