Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-04-09 / 1574. szám
6 oldaj BÉRMUNKÁS 1949. április 9. A booni alkotmányozó gyűlés Nincs okuk a panaszra (a.l.) Ma már úgy vagyunk a “szabadság” hazájában — ha az igazat megmondjuk, hát bűnt követünk el. Nem is csodálkozunk azon, hogy a kapitalista osztály annyira dicséri saját rendszerét. Van is rá okuk, amikor az évvégi hasznon osztoznak. Hogy milyen jó jövedelmező a kapitalista rendszer, arról az alábbi számadatok tiszta képet mutatnak. Három nagy iparvállalatnak 1948-as pénzügyi kimutatását, hozom példának. Az 1947-ben összeharácsolt profit csak árnyéka az 1948-nak. A General Electric Co. 1948-as évi tiszta profitja minden levonás után, 30 százalékkal több, mint 1947-ben volt. A General Electric Co. 1948-ban 123 millió dollár tiszta hasznot könyvelt pl. —— A Westinghouse Co. 8 százalékkal több profitot harácsolt ösz- sze, mint 1947-ben vagyis 52 millió dollár a tiszta haszon. A General Motors Co. pedig több mint 400 millió dollár tiszta hasznot könyvelt el. A fenti számadatokkal azután meglehet állapítani, hogy a részvényesek az év végén minden munka elvégzése nélkül, hasznot húznak azokból a termelt javakból, amit a dolgozó munkások állítanak elő. Természetesen, hogy helyeslik a jelen gazdasági rendszert. Mi nem is csodálkozunk azon, hogy ma olyan nagy a lárma, az ilyen fajta rendszer megmentésére. Hogy azután kinek és menynyire van igaza, az nem fontos. A technika fejlődése legalább 50 évvel megelőzte korát, de sajnos a társadalmi fejlődés egy évszázaddal hátul kullog. Ma már úgyszólván bűn társadalmi fejlődésről beszélni, hát még egy társadalmi átalakulásért cselekedni. Amint látszik, a kapitalista osztály védelmi akcióba kezdett, a legújabban kötött Atlantic egyezmény is kizárólag a társadalmi fejlődés, vagy esetleges társadalmi átalakulás gúzsba kötésére történt. A UN megszervezésekor már megállapítottuk, hogy még papíron sem megfelelő arra, amire alakult. Átnézve azoknak az alapitó országoknak a névsorát, azt láttuk, hogy minden idő kárbaveszett abban résztvenni, mert az egész alakulat nem volt más, mint egy vitázó társaság. Nem is lehetett más. Mi már tudjuk, hogy a kapitalistáknak hiába apellálunk a jóérzésükhöz, hogy a nép milliói éheznek, nekik az nem fáj, mert a kapitalista rendszer nem az emberszereteten épült fel, hanem aki bírja marja elven. A két különböző gazdasági rendszer képviselői egész más társadalmi irányt képviselnek, azért soha nem is fognak megegyezni. Most, hogy már az Atlantic egyezményt nyélbeütötték, ezzel eltemették a UN-t. Vagyis az Egyesült Nemzetek Szövetsége a Nép Ligának sorsára jutott. Hogy azután milyen nagy bűn volt a vétó használása az oroszok részéről, hát ellenkező esetben, ha a másik oldalnak lett volna hét szavazata kettő ellen, hát az Egyesült Államok küldöttje ugyan annyiszor használta volna a tiltó szavát. Vegyük csak példának az itteni szenátus összetételét, amikor 7 déli állam szenátora képes 41 másik állam szenátorát megakadályozni a törvényhozásban. És még kilátás sincsen arra, hogy ezen változtatni tudjanak rövid időn belül. .A kapitalizmusnak jelenlegi szövetsége nem csak arra irányul, hogy azokban az országokban, ahol még a kapitalizmusnak ma- raradványait megmenteni lehet, azt biztosítsák. A főcél tulajdonképpen az, hogy azokban az országokban, ahol már a szocializmust próbálják építeni, valahogyan elgáncsolják, hogy azután kárörvendve kiabálhassák világgá, lássátok a szocializmus nem vált be. \ A kapitalista országoknak föltétien szükségük van háborúra való készülődésre. Különösen egy iparilag fejlett országban, ahol minden gazdasági változást elleneznek, rendszeresen jelentkezik az ipari pangás. Habár itt az Egyesült Államokba nem is akarnak hallani arról, hogy az ipari pangás állandóan növekedik, azért kell azután propagandát folytatni a vörösek ellen, hogy a nép minden utógondolat nélkül belenyugodjon a katonai felkészülődésbe. A napokban lezajlott művészek és tudósok béke konferenciájával kapcsolatban, igen jól jegyezte meg a chicagói “Sun” egyik munkatársa K. M. Landis, hogy ma az Egyesült Államokban békéről beszélni valósággal bűn. Szóval a nagy keresztényi erkölcs egy véres háborút sokkal erélyesebbnek látnak, mint a két különböző gazdasági rendszert valahogyan próbálják békésen irányítani a maguk utján. A kapitalizmus fegyverkezik az eszmék terjedése ellen. Sohasem fogom megérteni, hogy miért kell félteni egy rendszert, amely “jó”. Akik az emberiség történetét még ma sem tudják követni észszerűen, azok természetesen azt sem tudják, hogy a fejlődést nem lehet teljesen megakadályozni erőszakkal, de az eszmét sem némitsa el az atombomba. Lehet, hogy a gigászi harcnak nagyon sok áldozata lesz, de maga a gazdasági fejlődés fogja siettetni a társadalmi átalakulást. Az egész harc hátterébe kizárólag semmim ás nincs, csak hogyan és kik ellenőrizzék a gazdasági javakat. ROMÁN-MAGYAR BARÁTSÁG A Románia és Magyarország közötti barátság kihangsulyozá- sára a román köztársaság nemzetgyűlésének elnöksége kitüntetést adott Dobi István miniszterelnöknek, Rákosi Mátyás mi- neszterelnökhelyettesnek, Gerő Ernő pénzügyminiszternek és Rajk László külügyminiszternek. A kitüntetéseket Malnase- anu román követ adta át a kitüntetetteknek. (Vi.) Most egy éve az angol- amerikai urak elhatározták, hogy Németországot ketté nyugati és keleti részekre szakítják. Ugyan akkor elrendelték, hogy a nyugatiak válasszanak küldötteket egy alkotmány kidől gozá- zására. Már hét hónapja állandóan gyüléseztek, vitatkoztak, szavaztak. Néhányszor már meg is egyeztek az alkotmány mikéntjében, dacára, hogy kétharmad szótöbbséggel fogadható az el. De amit a németek akartak, határoztak, az nem tetszett az amerikaiaknak. Talán azért leginkább, mert az alkotmányozó gyűlésben, mely 65 tagból áll, 27 szocialista, egynéhány kommunista is van. A kommunisták közül az angolok kettőt letartóztattak, bebörtönöztek, igy akarták megakadályozni, hogy részt- vegyenek a tanácskozásokban, de a gyűlés követelésére szabadon kellett, hogy engedjék őket. Mindenki láthatja, hogy az amerikai lapok olvasóinak nagyrésze nagyon keveset tud ezen alkotmányozó gyűlésről, senki sem tud arról, hogy mik voltak azok a pontok a visszadobott alkotmányban, melyeket az ame rikaiak nem fogadtak el. Ámbár egyet, azt a tényt, hogy egységes Németországot akarnak a németek, emlegetik, de a németek azt állítják, hogy leginkább a szocialista részleteket nagyon kifogásolták az amerikaiak. Pedig a sárga szocialistáktól, akik a kontrolt gyakorolják a gyűlésen, nem igen várhatnánk sok szocializmust. Dehát Draperéknek, Murphy- éknak, illetve az amerikai bankároknak és azok hűséges cselédeinek, még ilyen kicsi részletekben sem kell szocializmus. Most már odajutottak, hogy a németek reményt vesztettek és odakiáltották az amerikaiaknak, hogy ha nem kell nekik az az alkotmány, amit ők kidolgoztak és jónak látnak, akkor az amerikaiak csináljanak amit akarnak, de ők nem akarnak olyan alkotmányt elfogadni, ami az amerikai bankároknak tetszene, de a német népnek nem. Emiatt lesznek itten a három nagyhatalom, angol, francia, amerikai külügyminiszterek konferenciája. A határozást az is sürgeti, hogy a keleti részen nem csak kidolgoztak, hanem még a nemzetgyűlésen el is fogadtak egy alkotmányt, mely az egész Németországra szól és a nyugatiaknak is nagyon tetszik, mert egységes Németországot ismer el. Mindezen tényeket számításba véve, az egyik amerikai-magyar napilap az alábbi szamárságot írja a vezércikkében “A német politikai vezetők gyűlést tartottak Boonban és úgy döntöttek, hogy nem hajlandók a nyugati hatalmak sürgetésére egy alkotmányt Írni, Nyugat- Németország részére.” Hát ilyen nagy hazugsággal koronázzák meg szolgálataikat a nemzetközi bankárok hűséges kutyái. Mert ezen vezércikkező éppen úgy tudja, mint mi ha nem szokta volna meg a hasból írást, ami nagyon bűzlik, hogy hét hónapon keresztül vitatkozó, gyülésező booni közgyűlés, igen is fogadott el alkotmányt, de az amerikai urak nem fogadták azt el, valamint a vezércikkezőhöz hasonló cselédeik nem akarnak arról tudomást venni. így egyszerűen az a 65 delegátus feladta a reményt, hogy olyan alkotmányt tudjanak kidolgozni, amely az amerikai bankároknak, uraknak is tetszene és a német népnek is. Mert azok tudják, hogy ha olyan alkotmányt fogadnak el, amely az amerikai bankároknak és talp- nyalóiknak tetszene, akkor nem maradhatnának a német nép vezetői tovább. A németek tudják, hogy ha sikerül Németországot kettészakítani, akkor a megszálló csapatoknak nagyon jó okuk lesz ottmaradni évtizedekig. Nem olyan könnyű két urat szolgálni, ezt nagyon jól tudják a németek, valamint az ilyen badarságokat össze vezércikkezők is. Amig az újságíróknak, nem nehéz a nép érdekeit feladni a napi kenyérért, egy német politikusnak nem olyan könnyű népének érdekeit elárulni és megmaradni az állásaikban. Sajnos, logikát nem várhatunk onnan, ahol a has beszél. A Monroe Doctrina szerint Amerika az amerikaiaké; a North-Atlantic Paktum szerint Európa is az amerikaiaké. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1949 április 2-ig: R. Klein, Cleveland _______ 1 E. Semega, Bridgeport...____ 1 L. Földi, Chicago ................... 1 J. Tompos, Cleveland______ 1 J. Németh, Chicago _______ 1 Paul Pika, Chicago................. 1 J. Zára, Chicago ..................... 4 J. Éliás, So. Bend_________ 1 N .Buday, Detroit ........... 1 J. Szilágyi, Cleveland_____ 1 A. Orosz, Cleveland ___ 2 J. Alaska, Cleveland ______ 1 J. Kovách, Cleveland ______ 1 B. Goldstein, Brunswick ___ 3 J. Siket, East Chicago ....... 3 M. Földi, Detroit__________ 1 G. Bakos, Los Angeles ......... 2 M. Márkusz Mart,ns Ferry .... 1 L. Farkas, Burlington ___ 1 J. Gyúrcsek, Columbus ......... 2 R. Deutsch, Miami ....... 1 J. Z. Hunter, Ziegler ____ 1 V. Mazanek, N. Hollywood .... 1 V. Hegedűs, Chicago ______ 1 G. Barcza. Bridgeport _____ 1 A. Kucher, Pittsburgh_____ 3 A. Miklós, Chicago ________ 1 P. Dobisz, Newark ................. 1 B. Gellen, Highland Park __ 1 J. Feczkó, New York .... 3 Ch. Nagy, Fort Lauderdale .. 1 St. Gafrik, Chicago______ 1 Elizabeth Pater, Allentown .. 1 St. Juhász, Akron ............. 1 F. Pusztay, Cleveland _____ 1 S. Gajdos, New York ............ 3 L. Fishbein, New York ......... 1 St. Győré, Canada .............. 1 J. Nagy, Terrace ______ 1 J. Pásztor, East Chicago .... 1 A. Severa, Downers Grove .... 1 F. Varga, Martins Ferry..... 2 B. Sency, Cleveland _______ 2 J. Vlád, Chicago.................... 1 G. Scherhaufer, Cleveland .... 3
