Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-03-26 / 1572. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1949. március 26. sereg, a színházak, az opera, az újságok és a mindennapi társalgás nyelve is az. TÖBBNYELVŰ ORSZÁG 1922-ben, amikor Nagybritán- nia vette át Palesztina igazgatását, az angolt, az arabot és a hébert ismerték él az ország hivatalos nyelvének. A kormány minden közleménye ezen a három nyelven jelent meg. Az utcai felírások, a bíróság nyelve angol, arab, héber volt. A zsidó intézmények azonban már akkor is kizárólag héber nyelvet használtak. Mióta az uj állam megalakult, az angol nyelv háttérbe szorult és főleg csak a nemzetközi forgalomban alkalmazzák, az arabot pedig mint második közhasználati nyelvet. A postabélyegeken és a pénznemeken héber és arab felírások láthatók. Az arab gyermekek részére arab nyelvű iskolákat tartanak fenn, de minden más nemzetiségnek is megengedik saját nyelvének a használatát. Általában véve bizonyos, hogy a palesztinai zsidók “nyugati népeknek’’ tekinthetők. Színházaik,- operáik, hangversenyeik és mükiállitásaik elsőranguak. Iskoláik és főiskoláik mintaszerűek, modern felszerelésekkel ellátva. Az arabok körében, vagy más keleti népek között ilyesmire nem akad példa. Izrael kulturális élete részben nyugati, részben keleteurópaira, vagy amerikaira emlékeztet. Mi a szerepe a zsidó vallásnak Izráel szellemi és kulturális életében? Végre is a zsidók nemcsak önálló nemzet, hanem ugyanazon felekezetnek hívei is. A VALLÁSI PROBLÉMA Ez a kérdés még mindig rendezetlen és valószínű, hogy még sokáig vitákra és összeütközésekre fog alkalmat adni. A palesztinai zsidók elismerik, hogy szombat a nyugalom napja és a zsidó ünnepnapokat nemzeti ünnepeknek tekintik. De a lakosság egyes rétegei külömböznek egymástól aszerint, hogyan ünnepük meg az ünnepeket, hogyan tanítják vallásukat az iskolákban, hogy követik vallásos előírásaikat. Vannak héber iskolák, amelyekben vallást egyáltalában nem tanítanak, bár a bibliát ott is olvastatják. Vannak olyanok, amelyekben tanítók és tanulók kalapot vagy sapkát viselnek, mint ahogy ezt a szokást századokon át követték. Vannak zsidó községek, ahol nem lehet kóser kosztot kapni s az állatokat nem a rituális előírások szerint ölik le. Vannak olyan községek, ahol csak kóser koszt van és mindenki mindennap zsinagógába jár. Vannak poütikai pártok, amelyek azt követelik, hogy a zsidó vallás tanításai az állam törvényeivé váljanak, sőt az alkotmányba felvéttessenek, bár elismerik, hogy nem lehet kikényszeríteni például azt, hogy zsidók ne egyenek sonkát, ha akarnak. Vannak viszont más pártok, amelyek ellenzik azt, hogy a vallást az államra rákénysze- ritsék és azt követelik, hogy a vallás kérdése az egyén belső ügye maradjon. Ami a nem-zsidókat illeti, általánosan elismerik, hogy ezek szabadon követhetik a saját vallásaikat. Minthogy Palesztina maga több vallás követői szemében szentelt föld, a kormány kebelében külön Vallásügyi Minisztériumot állítottak fel, amelynek többek között az is a feladata, hogy az országban levő másvallásu (keresztény és mohamedán) hitközségekkel együtt őrködjenek, hogy ezek jogai csorbát ne szenvedjenek. FONTOS HÍREK Izrael orszáa Izrael ország, a föld legfiatalabb állama, a napokban kérte felvételét az Egyesült Nemzetek soraiba. Ha a kérelmet teljesítik, ami valószínűnek látszik, akkor Izráel lesz az Egyesült Nemzetekhez csatlakozó 59-ik ország. Ebből az alkalomból közreadjuk az Izráel amerikai sajtóirodája által nyújtott alábbi adatokat. Izráel ország, miután még nagyon fiatal állam, nem rendelkezik sajátos nemzeti kultúrával, amely csak most van kialakulóban. Bizonyos tekintetben azonban Izráel szellemi élete a világ egyik legrégibb kultúrájának a megnyilvánulása. Azok a zsidók, akik az utolsó három generáció idején telepedtek meg Palesztinában, sokféle nyelvet és kultúrát hoztak magukkal szülőhazájukból. De régi zsidó szokásokat is áthozták és az ősrégi héber nyelvet is. Ez az ősrégi héber nyelv, a biblia nyelve, lett Izráel Állam hivatalos nyelve. A héber nyelv újraéledése magában véve is rendkívül érdekes folyamat. Zsidók a világ különféle részein sokféle nyelvet beszélnek: Yiddisht, amelyben az ó-német a héberrel vegyül, Ladino-t, amely a régi spanyol nyelvből ered, héberrel vegyítve s amelyet szintén héber betűkkel Írnak, mint a yiddisht, oroszt, lengyelt, arabust, magyart, németet, angolt, olaszt, románt és sokféle más nyelvet. A keleteurópai zsidók nagyrésze yiddisht használ, a Balkánon főleg ladino a nyelvük. A HÉBER NYELV Amikor arra került a sor, hogy a zsidók hivatalos államnyelvet válasszanak, nem ezekre esett a választás. Már körülbelül 70 évvel ezelőtt a hébert szemelték ki erre a célra. Nem volt könnyű dolog feleveniteni a nyelvet, amelyet másfélezer év óta aüg használtak, de még sem volt nehéz, mint sokan gondolták. A héber tulajdonképen sohasem volt holt nyelv. A sok évszázadon át, amióta a zsidók elhagyták Palesztinát, imádságaikban, tanulmányaikban, irodalmukban, sőt magán- és kereskedelmi levelezésükben is gyakran használták a héber nyelvet. Ha különböző országbeli zsidók találkoztak, a héber volt az összekötő kapocs. A zsidók a hébert mindig nemzeti nyelvüknek tekintették. Minden országban írtak ezen a nyelven költeményeket és tudományos értekezéseket. Hetven évvel ezelőtt Jeruzsálemben egy kis csoport elhatározta, hogy azontúl kizárólag héberül fognak egymással érintkezni. A mozgalom más országokra is átterjedt és héber nyelvű körök és iskloák az egész világon megszaporodtak. De csak Palesztinában ért el a mozgalom igazi sikert. Ma már héber az anyanyelve Izráel többszázezer lakosának és többszázezer felnőtt korában tanult meg folyékonyan írni és beszélni héberül. Nem csak a zsidó iskolák tannyelve a héber, hanem a hadNÉMETORSZÁGBÖL olyan jelentések jönnek a “papirfüg- göny” dacára is, hogy még a liberális és sárga szocialista tömegek is elitélik Amerikának azon törekvését, hogy az országot nyugati és keleti részre szakítsa. Csakis az iparokban és a hatalomra visszahelyezett volt nácik és közismert reakciós vezérekre támaszkodhat és támaszkodik Amerika. Azok nagyon is akarják, hogy az amerikai hadsereg ott maradjon mentői tovább, nem annyira az oroszok elleni, hanem inkább a saját szervezett munkásaik elleni harcra. Ámbár azt minden gondolkozó ember tudja, hogy nincs a világon olyan nemzet, amely a megszálló csapatokat szívesen látná az országaik területén. Ez nagy mértékben áll a németekre. Talán az oroszok is éppen azért ígérték meg, hogy hajlandók azonnal kivonulni Németországból, mihelyt a békét megköthetik és az angol-amerikai csapatok is hajlandók lesznek kivonulni, otthagyni a németeket. Leginkább a szervezett munkássággal van bajuk az amerikai-angol megszálló katonaságnak, most is a Ruhr vidékén a bányászok készülnek általános sztrájkra. Mindenfelé nagy tüntetések vannak az ország ketté- szakitása ellen. Azt tudják a németek, hogy ha sikerült az országot kettészakítani, akkor az lesz a legnagyobb ok, az amerikai-angol katonaságot ott tartani még nagyon sok évekig, ők már nem akarnak ilyen vendégeket. ILYEN AZ AMERIKAI SZÓLÁSSZABADSÁG South Norwalkon a methodis- ta egyház programjára meghívták Henry Wallacet, emiatt két hétre büntetésből letiltják ezt az egyházat az ottani rádió állomásról. Mert szerintük Wallace politizált. (Hát mit vártak egy politikustól?) Wallace azt mondja, hogy neki ez már nem újság. Gyakran megesik vele, hogy meghívják valamilyen club, vagy szervezet gyűlésére beszélni, de mire eljön az idő, akkor lefújják a dolgot, mert bizonyos körök nem akarják. Példának felhozza Danburry, ' Conn.-ban a Lion Club esetet, ahová meghívták, de az ottani katolikus pap nyomására nem engedték meg, hogy beszéljen. Ugylátszik ez a pap nagyon ellehetett hízva, hogy olyan nagy nyomást birt gyakorolni, de Wallacenál nem az a bűn, hogy p olitizál, hanem, hogy nem úgy politizál, mint például Nagy Ferenc, Walter Winchell meg a többi háborús uszítok, akik háborút akarnak — de mindjárt — a szocializmus ellen. Nem szólva arról a tényről, hogy az utóbbi két évben tucat számra dobálják ki az egyetemi tanárokat, százával az iskolai tanítókat, mert úgy politizálnak, ahogy a Gyárosok Szövetsége nem akarja, hogy politizáljanak. Még olyan tanító és tanár is akadt, aki a kenyere elvesztésének veszélye mellett is, jó dolgokat is talál a szociaüzmusban és megmerte azt mondani valahol. KEVÉS a piac, amiért a munkásokat büntetik. Még ugyan nem éppen a vágóhidra való ci- peléssel a piac szerzési háborúban, hanem hazaküldik őket egyszer-kétszer hetenként, mert nem ijedtek meg kellőképen, hogy még jobban fokozzák a termelést, mely viszont még több munkást a munkanélküliek táborába dobna. A Hudson autógyár lefizetett vagy ötezer embert, mert 27 százalékkal csökkentették a termelést. De ugyan akkor a megmaradt emberekkel meg még többet akarnak termeltetni és mivel azok nem bírják, vagy nem akarják a “normát” — standardot — megcsinálni, igy az egész gyárat lezárják, igy nem kell lefizetni a munkásokat, ugyan akkor nem is tömik meg a raktárakat a kész kocsikkal. Nem kell munkanélküli segélyt fizetni, de ugyan akkor a munkásokat megtanítják félni, rettegni, esetleg fokozni a termelést. ÍGÉRET ÉS A VALÓSÁG Truman elnök azt Ígérte, hogy szakembereket, tudósokat fognak küldeni az elmaradott világrészekre, hogy az ottani fejlődést, termelést fokozhassák. Ez volt az ígéret. Most azt jelentik, hogy a képviselőház nagyon sürgősen egy törvényjavaslatot fogadott el, mely szerint a kínai női tudós, Dr. Chung Kwai Lui, itt letelepedhessen. Ugyan is eddig kínaiaknak nem volt szabad itt letelepedni. Azzal okolják meg ezt a sürgős törvényt, hogy Dr. Chung, nagyon sokat tud és nem akarják, hogy a kínai vöröseknek segítségére legyen. HETVEN OROSZ BOMBACÉLPONT Nagy körültekintéssel állapított meg a hadvezetőség 70 orosz bombacélpontot. Ámbár még titokban tartják, de felöleli Oroszország legfontosabb városait és ipari központjait. Ezt most bejelentik, csak nem nevezik meg őket. Másszóval az amerikai hadvezérek nagyon készülnek a békére. Ezek a célpontok, szerintők el-
