Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-02 / 1547. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio nnder^the Act of March 3, 1879 ____________________________s_________________________ VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 OCT. 2 NO. 1547 SZÁM Vád a monopolisták ellen HET^T KRÓNIKA A UNITED STATES BÍRÓSÁGA ELŐTT VÁD ALÁ HELYEZ­TÉK A DUPONT CÉGET ÉS AZ ALUMINIUM TÁRSASÁGOT A IPAROK TELJES KISAJÁTÍTÁSÁÉRT. CHICAGO — Amíg a választási kampányban a külömböző tisztségekre pályázó jelöltek nagyhangú frázisokban hirdetik, hogy a szabadvállalkozás, — a free enterprise rendszer, — milyen áldásokat hozott az országra és mennyire fontos annak további fentartása, addig az igazságügy minisztérium ügyészei a szövet­ségi bíróság előtt vádat emel- ?-----------------------------------------­tek az ország legnagyobb cégei ellen, mert olyan tröszt és kar­tell szövetségeket alakítottak, amelyek a szabadvállalkozást teljesen megszüntették egyes iparokban és végetvetettek min­den kompeticiónak. Az egyik vádat a chicagói ke­rületi szövetségi “grand jury” rendelte el az E. I. Dupont érde­keltség ellen. A vád szerint ezen cég, illetőleg ezen cég tulajdo­nosai a trösztellenes törvények kijátszásával számos igen nagy cég részvényeiből összevásárol­tak annyit, hogy azon cégek és vállalatok igazgatása a kezeik­be került. A vádirat felsorolja, hogy a Dupont érdekeltség a legna­gyobb automobil vállalat, a Ge­neral Motors részvényeinek 23 százalékát bírj a,^ a Kinetic Che­mical, Inc. cég részvényeinek 51 százalékát, a Remington Arms fegyvergyárnak a részvényeiből 60 százalékot, az Ethyl Corpo­ration olajtársaság részvényei­ből pedig 50 százalékot vásárol­tak össze. De azonkívül ennek a társaságnak kontrolja van a North American Aviation és a Bendix Aviation vállalatok fe­lett is. A szövetségi “grand jury” hosszas vizsgálat után megálla­pította, hogy a Dupont érdekelt­ségnek teljes monopóliuma van bizonyos ipartermékek felett, amely a szabadversenyt teljesen megsemmisítette. AZ ALUMINIUM TRÖSZT A másik vádat a Department of Justice ügyészei az Alumini­um Company of America cég el­lentette a new yorki szövetségi kerületi bíróság előtt. A vádirat szerint ez a cég is összevásárol­ta az aluminium ipar kisebb vál­lalatait úgy, hogy most már eb­ben az iparban minden számot­tevő cég felett kontrolja van, amit az árak megszabására használ fel. Roy A. Hunt, az ALCOA (ez a cég jele az aluminium cégnek) elnöke természetesen mindjárt azzal állt elő, hogy ez a vád nem egyéb, mint választási kortesko­dás, mert a vállalat tulajdonosai leginkább csak a Republikánus Párt kampányára adtak nagy támogatást. Egyébiránt hivat­koznak arra is, hogy maga a kormány segítette elő a cég ily rohamos fejlődését azzal, hogy a háború befejeztével ennek a vállalatnak adta úgyszólván ajándék gyanánt azon gyárakat, amelyeket a háborús szükséglet következtében több száz millió költséggel építettek. Pár héttel előbb hasonló vá­dat emelt a kormány a “nagy négy” vágóhídi cég ellen is. Mint ismeretes, ez a “nagy négy” (Armour, Swift, Wilson és Cudahy) képezi a húsipari trösztöt s határozza meg a hús árakat az egész országban. Dacára annak, hogy a pörbe- fogott cégek még néhány más nagyobb vállalattal együtt való­ságos gazdasági rabságban tart­ják az ország népét, amit a hi­vatalos vádiratok is elismernek, a poltiikusok kampány beszéde­ikben mélyen hallgatnak róla, sőt a “vörös hering” mutoga­tással egyenesen elterelik a nép figyelmét erről, ami nem csoda, mert mint az ALCOA elnöke is mondja, tőlük kapják a válasz­tási kampány költségeit. MINEK MEGYÜNK? Ugylátszik, hogy végre köze­leg amit elszeretnének odázni. Most, amikor az ipartelepeken nagyszámba bocsájtják el a munkásokat. A múltba mindig más és más nevet adtak egy- egy ipari pangásnak. “Lelassult munka”, “Üzleti szünet”, “Ipari pangás”. Vájjon a következőt hogyan fogják nevezni? Talán ezt a nevet adják neki, “ké­szülődés a harmadik világhábo­rúra.” EGGYEL KEVESEBB LETT Amerikában a magyar népi demokráciának az ellensége. A bridgeporti katholikus pap, Chernitzky István, aki lapjában hétről-hétre magyar és angol nyelven Krisztust is megszégye­nítő nyelvezettel, valótlan állí­tásokkal uszította híveit a cse­léd és szolga sorsot lerázó ma­gyar nép ellen, ezt a szennyes tollat a halál vette ki a kezéből. A haladás útja egy kavicstól megtisztult. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Még egy pár hét és Amerika népe tisztább levegőhöz fog jut­ni. A külföldiek az ilyen megál­lapításra azt gondolhatják, hogy az amerikai ipari technika már odáig fejlődött, hogy a tiszta levegőt lepalackozva, a mai inflációs árakon fogják a vevőközönség rendelkezésére bo- csájtani. Szerencsénkre a kapi­talista ipari fejlődés annyira még sem tudott kiterjeszkedni, hogy ezt az egyetlen a magán- tulajdonon kívül álló természeti kincset is a saját birtokába ve­gye. Máskülönben a levegő is, mint minden természeti erő és ipari termék, mint trösztifikáit magántulajdon egynéhány rész­vényes részére gyümölcsözne. Persze a munkásnép részére ak­kor aztán csak a legrosszabb le­vegőre jutna, abból a keserves munkabérből, amit ma kap, ah­hoz az arányhoz, ami a munka­bér és a szükségleti cikkek kö­zött van. Az ilyen levegő aztán még a mai nyomortanyák leve­gőjénél is sokkal rosszabb volna. Amikor azt mondjuk, pár hét múlva a levegő tisztább lesz, a levegő palackozáson kívül, nem is a hideg időjárásra gondo­lunk, mely legtöbb helyen mint a tél hírnöke befog következni. Egyszerűen csak azért lesz tisz­tább a levegő, mert véget ér a választási kampány és megsza­badulunk attól a sok politikai büzbombától, amiket most a vá­lasztási kampány csúcspontján különvonatokról eregetnek föl, a két főpárt elnökségi aspiránt- jai. A demokrata és republiká­nus pártok büzbombái elsősor­ban azért fertőzik meg jobban a levegőt, mint minden más po­litikai párté, mert ezek mint nagytőkés pártok, ipari hatal­muknál fogva, kezükben tartják a politikai erőt és ennek szolgá­latában a sajtót, rádiót és min­den mást, uralkodási céljaik ja­vára. így aztán mostanában, nem látunk mást a nagy napila­pok első oldalain, mint azt, hogy mit mondott Truman tegnap és erre aztán Dewey mit fog vála­szolni holnap.' A válasz aztán nem éppen hí­zelgő és amig egyiknap Truman azt mondja Deweyra, úgy egy kissé finoman megkerülve poli­tikus nyelven, hogy egy hazug alak, úgy másnap Dewey ugyan­ezt mondja Trumanra. Nem va­lami hízelgő aztán a szavazó polgárokra, hogy két hazug alak között kell választaniok. A vá­lasztás után, akár egyik vagy másik, nyer vagy vészit, kezet fognak egymással sok szeren­csét kívánva. Az amerikai nép részére annyi az eredmény, hogy négy évre megszabadulva az ily nagy politikai vaklármától, tisz­tább levegőhöz jut. Hát ez is valami és ha vannak olyan sza­vazó polgárok, akik feszült ide­gekkel várják a választás nap­ját, hogy lehúzzák a billentyűt, úgy ezek közé mi is hozzá szá­mítandók vagyunk. Utóvégre elsősorban mireánk leginkább ránk fér, egy kis politikai büz­bombától mentes, tiszta friss le­vegő. Munkásmozgalmi téren is nagy a sürgés forgás, a politi­kában és habár az egyik isme­rősöm a múlt napokban nagyon megróvott azért, hogy megma­radtam ahogyan mondta, IWW dogmatikusan a politikai pártok ellen, én még sem nevezem a munkáspártok tevékenykedését, politikai büzbombának, hanem inkább villanylegyezőnek, a po­litikai pártszervezkedés terén. Ha bizonyos munkás politikai pártok úgy látják, hogy érde­mes a kapitalista politikai bűz­ben, villanylegyezőkép forogni, hát csak csinálják, de ne akar­ják, hogy mi is ugyanazt csinál­juk. Mi ugylátjuk, hogy a ten­gerparti levegő még mindig jobb és frissebb mint a legyezgetés. Az IWW mint ipari szervezet, egyáltalán nem avatkozik bele, a munkástagok politikai vagy vallási ügyeibe és a legteljesebb egyéni szabadságot adja meg a tagjaik részére. így aztán a legtöbben az IWW-isták közül is, habár poli­tikai pártoknak nem tagjai, a saját ízlésük szerint gyakorol­ják szavazati jogaikat. E sorok Írója is már sokszor szavazott és ezt a tényt nem hogy titkol­ná, hanem nyíltan hangoztatja. Megfordulva aztán olyan helye­ken is, ahol munkásmozgalmi emberek nincsennek, éppen az ellenkező oldalra kerülünk a munkáspárti emberek vádjaival szemben. Ha az ilyen helyeden nyíltan megmondjuk, hogy még sohasem szavaztunk a két fő­párt embereire, úgy mindjárt azt vágják a fejünkhöz, hogy mi mindig kidobtuk a szavaza­tunkat. Szóval mi mindenkép ki­tagadott páriák vagyunk a poli­tikai téren, ne csodálkozzon hát senki, ha mi áhitozzuk legjob­ban a politika mentes tiszta friss levegőt. Hogy mennyit irtunk és hogy mennyit beszéltünk ebben a kér­désben, azt legjobban tudják a Bérmunkás hívei. Ahogyan mi

Next

/
Thumbnails
Contents