Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-09-04 / 1543. szám
1948. szeptember 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal A népek együttműködése (Ezt a cikket Szakasits Árpád a Szociáldemokrata Párt “Anyag és Adatszolgáltatás” cimü közlönyének április havi számára irta. Most azonban sokkal nagyobb jelentőségű, mert visszatükrözi a Magyar köztársaság uj elnökének a gondolkozását a népek együttműködésének fontos kérdéséről. — Szerk.) A második világháború után kétségtelenné vált, hogy a világ ujjárendezése el sem képzelhető másként, mint a szocialista terv- gazdálkodás alapján, a gazdasági erők értelmes megszervezésével és a haszonelv kiküszöbölésével. A kapitalista gazdálkodás továbbfolytatása csak újabb konfliktusokhoz, válságokhoz, újabb fegyverkezéshez és a népnyomor fokozásához vezethet. Sajnos, a háború befejezése után nyugaton semmi jel sem mutatott arra, hogy elérkeztek volna ennek felismeréséhez. Annál inkább kellett közép- és délkeleteurópai népek tudatában jelentkeznie ennek a felismerésnek és e felismerés nyomán annak az erőfeszítésnek, amely a gazdasági, politikai és népi erők mind tökéletesebb megszervezéséhez irányult — a közjó érdekében. Az itt élő népeket nem ejtette foglyul a polgári demokrácia tradíciója, nem bénította meg akaratukat annyi elfogultság, mint amennyi a nyugati népekre nehezedett. Ezek a népek túl sokat szenvedtek attól, hogy a nyugati imperializmusok egymással szembefordították őket és annál élesebben élt bennük az a vágy, hogy azon a területen, amelyet annyiszor szántott fel a nemzeti ellentétek,, történelmi válságok és véres háborúk vihara, a békés együttélés alapjai megteremthetők legyenek valamennyi itt élő nép javára. Ez a vágy csakhamar tetteket formáló erővé vált és komoly kísérletek történtek arra, hogy a keleti és dunavölgyi népek egyre szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással. Bizonyára vakmerő kísérletek voltak ezek, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a Szovjetuniónak a hitleri fenevad felett aratott győzelme merőben uj helyzetet teremtett ezen a területen. Ez a győzelem kétségkívül biztosította a demokratikus fejlődés lehetőségét, a nemzeti és népi szabadságot és függetlenséget a közép- és délkeleteurópai országok számára és ezzel uj perspektíva nvilt. De az is kétségtelen minden ezen a területen élő nép számára, hogy ez a fejlődés csak úgy biztosítható, ha megtaláljuk a módját, hogy a közeledés túllépjen a politikai vonalon, a kulturális vonalon és elérjen a gazdasági együttműködés vonaláig. Szerencsére egyre világosabban jelentkezett mindenütt az a törekvés, hogy közös jóakarattal és közös erőfeszítéssel, az őszinte kölcsönösség szellemében ki kell irtanunk a közép- és délkeleteurópai népek életéből a nemzeti és nemzetiségi gyűlölködés, a sovinizmus mételyét és fel kell szabadítanunk ezeket a népeket az egymástól való félelem, az egymással szemben álló bizalmatlanság lidércnyomása alól, hogy azután békében dolgozhassanak e népek önmaguk és egymás javára, hogy barátságban és testvériesen élhessenek egymás mellett, egymásrautalsá- guk tudatában és azzal a szándékkal, hogy együttműködésüket mihden téren olyan erőssé teszik, hogy egyszer s mindenkorra megtörjön rajtuk minden olyan kísérlet, amely arra irányulna, hogy egymással szembe állítsa őket, megtörjön rajtuk minden kapitalista-monopolista szándék és lehetetlenné vállj ék minden békebontás. Egyre határozottabb alakot öltött az a törekvés, hogy a közép- és délkeleteurópai népek olyan összemüködését kell kiművelnünk, amely örökre feleslegessé és lehetetlenné teszi, hogy az itt élő népek s nemzetek egymás ellen szövetkezzenek. És valóban, a legutóbbi hónapok egymásután szülték a kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződéseket e népek között és e népek, valamint a Szovjetunió között. Bizonyára hamarosan teljessé válik e szerződések hálózata és ezzel adva van az alap a gazdasági együttműködés számára. A kölcsönhatás tagadhatatlan. A politikai rendeződés megteremti azt a biztonságot, amely elengedhetetlen feltétele a gazdasági együttműködésnek, viszont a gazdasági együttműködés megszilárdítja a politikai együttműködést és országunk közös védelmének szilárd biztosítékait nyújtja. A népi demokráciák egymásután térnek rá a tervgazdálkodásra. Egyre párán csolóbb követelményként lép fel azonban az a kívánság, hogy a közép- és délkeleteurópai népi demokráciák tervgazdálkodásuk programját egymással összhangba hozzák. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy a mi számunkra nem lehet közömbös, hogy mi történik a szomszédos országokban és szomszédaink számára sem lehet közömbös, hogy mi történik nálunk. A közép- és délkeleteurópai népek egymásrautaltsága annyira kézenfekvő, hogy tagadásba venni nem lehet és ha ez a tény nem vitatható, akkor pedig természetesen meg kell keresni és meg is kell találni a gazdasági összemüködés útját és reális feltételeit, hogy az itt élő népek gazdasági élete egybehangolható, tervgazdaságuk összehangolható legyen. A közép- és délkeleteurópai népek és nemzetek közötti béke igazán csak úgy biztosítható, ha megszűnik közöttük a versengés, ha nyersanyagproblémáikat együttesen oldják meg, ha az ipari termelést úgy szervezik meg, hogy minden ország legjobb termelési feltételeit veszik figyelembe és ha mezőgazdaságukat is hasonló szempontok irányítják, ha a közös feladatok együttes megoldására készek és ha kereskedelmi kapcsolataikat is egymásra való tekintettel épi- Itik ki. Egyszóval: ha reálisan levonják egymásrautaltságuk konzekvenciáit. Ha ez sikerülne — és a népek létérdeke, hogy sikerüljön, — akkor roppant energiák szabadulhatnak fel és ezeket az energiákat népeink javára hasznosíthatjuk. A népi demokráciák politikájának nem lehet más értelme és célja, mint ahogyan nincsen is mint a dolgozó életszínvonalának emelése, jólétének fokozása, gazdasági biztonságának megteremtése, a népek közötti barátság szolgálata és igy a béke biztosítása, a kultúra elterjesztése és kicserélése, harc minden imperialisztikus törekvés, minden békebontó szándék ellen és a nemzetközi szolidaritás eszméjének megvalósítása, egy uj, ma- gasabbrendü humanizmus kialakítása : az ember teljes felszabadítása. Ez azonban csak úgy érhető el, ha felszabadítjuk a termelőeszközöket a magántulajdon béklyóiból, ha megvalósítjuk a szociálista demokráciát. A CSOMAGKÜLDŐKNEK FELVILÁGOSÍTÓ Az Egyesült Államok a világ minden országára nézve külön füzetet adott ki, amelyben ismerteti a csomagküldést illető tudnivalókat. Megtaláljuk a füzetben a következőket: 1. Mit küldhetünk vámmentesen. 2. Mi a vámösszeg azokra a dolgokra nézve, amelyeket nem küldhetünk vámmentesen. 3. Mi a küldhető csomag súlya és mérete. 4. Mik a csomagküldésre vonatkozó amerikai kiviteli szabályok. A clevelandi magyarok közül sokan küldenek csomagot nem csak Magyarországba, de Romániába, Csehszlovákiába, sőt Ausztriába és Németországba is. Mindegyik országra nézve ingyen kaphatunk külön füzetet, ha telefonozunk, írunk, vagy megjelenünk ezen a címen: U. S. Department of Commerce, 215 Union Commerce Building, Cleveland, O. Telefon: CH. 7900 — Extension 462. Levélírásnál pontosan nevezzük meg az országot, melyre nézve füzetet óhajtunk. James S. Killen, aki MacAr- thur munkaügyi tanácsadója volt, lemondott tisztségéről, mert az amerikai főparancsnok nem helyesli az állami alkalmazottak szervezkedését. MacAr- tliur csak olyan szervezetet engedélyez, amelynek nem szabad sztrájkolni. Ezt már az AFL- höz tartozó Killen sem tudta lenyelni tiltakozás nélkül. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1948 augusztus 28-ig: S. Szedlák, Hollywood .......... 1 P. Turucz, Newark, O. -....... 1 G. Kovács, Akron ................. 2 St. Sallay, Bedford ............... 1 J. Feczkó, New York ............ 6 B. Bodó, Palm Harbor_____ 2 J. Hudik, Cleveland .............. 2 St. Kovács, Detroit ............ 2 J. Rascan, Bridgeport _____ 1 J. Deák, Akron .............j..... 1 B. Gellen, Highland Park __ 1 F. Genese, Cleveland .............. 1 G. Bakos, Los Angeles ____ 1 E. Soos, Newark ________ 2 Ch. Udvarnoky, Flint _____ 1 J. Németh, Phila. ................. 1 Julia Bécsi, Phila. _________ 1 S. Silber, Phila. ...................... 1 M. Mahl, Cleveland ......... 1 J. Kish, Brunswick ____ 2 Mrs. E. Farkas, Akron ......... 1 A. Vassie, Cleveland .............. 1 A. Csont, Allan Park ______ 4 S. Weiss, Jackson Heights .... 2 J. Szalay, So. Bend ............ 1 A. Kucher, Pittsburgh ............ 1 J. Hegyi, Cleveland ......... 1 J. Geréb, Elsinore............... 1 A. Toldi, Dearborn________ 1 L. Bauer, Newark ................. 1 V. Herman, Cleveland ........ 1 L. Decsi, i\.kron ........ 1 L. Odor, Newark .......... 1 M. Kurucz, Cleveland______ 1 J, Siket. East Chicago ... ___ 2 A. Németh, New York ......... 1 DELEGÁTUS MUNKÁSTÁRSAK FIGYELMÉBE! Szombaton, szeptember 4- én a Bérmunkás irodája 8618 Buckeye Road, délelőtt 10 órától kezdve nyitva lesz. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI A Bérmunkás Lapkiadójának: Engedjék meg, hogy mint a Bérmunkás olvasója Panyola, Magyarország, községből, megcáfolhassam Nagy Ferencéknek Magyarországról és annak demokratikus vezetőségéről terjesztett hazugságait. Amikor a háborúból hazatértünk. az ország romokban hevert. Szörnyű látvány tárult elénk, amit szinte elképzelni sem lehet, nem is tudtuk, hogyan fogjunk hozzá a romok eltakarításához. De a demokratikus vezetők megtalálták a kezdeményezést. Éhen, szomjan, kenyér és ruha nélkül fogtunk hozzá a munkához, eltakarítottuk a romokat, összekötöttük Budát Pesttel és végeztük a sok munkát. Mert a magyar dolgozók megértették az idők szavát, dolgoztak, nélkülöztek, de nem kellett nekik a felkínált külföldi kölcsön. A magyar munkás már megtanulta, hogy a szabadságát nem adja el igédén pénzért, felépiti az országot a maga erejéből. Ha láttátok volna Magyarországot porba heverni 1945-ben és ha látnátok ma azt a nagyszerű munkateljesítményt, amit a dolgos kezek végeztek, akkor nem hinnétek azon álmagyaroknak ,akik továbbra is csak 1000 holdas birtokokat meg a vérfürdőt akarják. Fischer Aladár Panyola, Szatmár m.
