Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-08-14 / 1541. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio , under the Act of March 3, 1879 __________________________~"X VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 AUG. 14 NO. 1541 SZÁM Veszélyben a tanszabadság A new yorki iskolák tanfelügyelőinek (Board of Superintendents) az a határozata, amely a “Nation” cimü liberális hetilapot kitiltja az iskolák könyvtáraiból, felszínre vetette azt a nagymérvű támadást, amit ma Amerika szerte a tanszabadság elfojtására indítottak. Amig az amerikai lapok hasábokat, sőt oldalakat áldoznak annak leleplezésére, hogy a szovjet befolyás alá került országokban miként irányítja az állam az ifjúság oktatását, addig szónélkül tűrik, hogy itt már nem is az állam, hanem valamilyen hatalmi pozíciót betöltő maradi gondolkodású, avagy publicitásra váró kó- tyagos egyének rakjanak béklyót a tanszabadságra. Különösen nagymérvű lett a tanszabadság megnyirbálása mióta a kommunista üldözés divatossá lett. Dacára annak, hogy a tanítók fizetése mindenütt elégtelen, mert a fix fizetések nem emelkedtek a drágasággal kapcsolatban s számos esetben a tanítóknak is sztrájkokkal kellett kiharcolni a fizetésemelést, mégis az iskolahatóságok úgy bánnak velük, mintha a tanító állások a legnagyobb anyagi jövedelmezést biztosítanának s az ily állások megtartásáért még a polgárjogok legfonto- sabbjait is érdemes lenne feladni. Erre a tényre mutattak rá a Harvard egyetem azon tanárai, akik Dr. Zecharin Chafee Jr. tanár vezetése alatt egy bizottságot alakítottak, gondosan tanulmányozták ezt a kérdést és aztán egy memorandumot szerkesztettek, amit a nevelésügyhöz hozzászóló minden embernek gondosan át kellene tanulmányozni. A Harvard tanárok ezt a memorandumot Massachusetts állam törvényhozó testületé elé terjesztették, mert ez a testület olyan javaslat felett tárgyalt, amely hatalmat adna az iskolahatóságoknak, hogy elbocsássák állásaikból azon tanítókat, akiknek politikai és gazdasági nézeteik “kifogás alá vehetők”. A NEW YORKI JAVASLAT A Chafee memorandum kifejti, hogy minden ilyirányu törvényben a nagy veszedelmet az képezei, hogy minden esetben valamelyik iskolaszék elnök, igazgató, vagy más hasonló tisztséget betöltő egyén felfogásától függ annak megállapítása, hogy a tanítók milyen gazdasági és politikai nézetei esnek kifogás alá. Az ily törvények minden esetben nagyon homályosak és minden hatósági személv a saját felfogásának megfelelőleg magyarázza. így például New York város iskoláinak ügyésze, Nicholas Bucci, a new yorki törvényjavaslatban ezt a pontot igy akarja alkalmazni: El kell mozdítani állásukból azon tanítókat, “akikről feltehető, hogy nem támogatják az amerikai intézményeket”. A tanítás szabadsága a polgári szabadságok egyik legfontosabb része, — mondja a Chafee memorandum. A szóbanfor- gó törvényjavaslatok valójában megfosztják a tanítókat attól, hogy másféle politikai és gazdasági nézeteket valljanak, mint a munkáltatóik. Ha ez törvényes lehet a tanítás terén, akkor ki lehet majd terjeszteni az iparokra is; akkor ugyanolyan joggal hozhatnak olyan törvényeket, amelyek jogot adnak a gyárosnak arra, hogy munkavesztéssel büntesse azt a munkást, aki nem hajlandó arra a politikai pártra szavazni, amelyre a munkáltató kívánja. BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS A polgárjogok eltiprói mindenféle műszavakat találnak ki a középkori boszorkányüldözésekre emlékeztető aktivitásaik takarására. így például ma azt hangoztatják, hogy azokat üldözik, akik “subversiv” (felforgató) irányok hívei, akikről feltehető, hogy kommunisták, vagy rokonszenveznek a kommunistákkal s igy hűtlenek (disloyal) az amerikai szokásokhoz, intézményekhez és törvényekhez. A politikusok persze hamar rájöttek, hogy ezen üldözési mániát hogyan kell kihasználni a saját céljaikra és kezdik kiterjeszteni az ijesztgetést a po(Folytatás a 6-ik oldalon) A béke utján (Vi.) A legnagyobb puskaporos hordó, mely a “hideg háborút” tüzbe boríthatta volna Berlin, az az Németország. Mert szinte természetes, hogy ahol két ellentétes ideológiával rendelkező hadsereg farkasszemet néz egymással, ahol az ellentéteket még sokszor mesterségesen is fokozzák, előbb-utóbb lövöldözésre kerülne a sor. így sokan, akik nem igen ismerték a helyzetet minden napra várták a háború kitörését. Most már azonban arra van kilátás, hogy sikerül az oroszoknak a blokádon keresztül arra bírni az amerikaiakat, hogy leüljenek és az egész Németországgal megkössék a békét és mentői hamarábbi kivonulást megbeszéljék, mert ez lenne legjobb cselekvés az esetleges háborús veszedelem csökkentésére. Ezt a keleti országok warsoi konferenciáján beszélték meg és határozták el. Ez nem csak Németországnak adna nagyobb békét, hanem az egész Európának is. Ugylátszik az oroszok és a velük szövetséges kisebb országok, már nem rettegnek a németektől, nincs az a veszély, hogy a militaristák meg a tőkések ismét magukhoz ragadhassák a hatalmat és a szocialista országok ellen felbirják azt használni, amint azt Amerika szeretné. Ez azt is alátámasztja, hogy Amerika, dacára a több száz milliós Marshall dollároknak, melyet a német politikusok szeme előtt lógat, nem birt ösz- szecsapni egy nyugati német kormányt, mely tőlük venné a parancsot. Nem akad egy maroknyi német politikus, akik a szocializmus elgáncsolása mellé merne nyíltan állni és a tőkés rendszer védelme érdekében kettészakítani segédkezne Németországot. Mert azt már tudják, hogy a keleti részen nem igen lehet a szocializmust visszacsinálni, valamint azt, hogy ha az amerikai érdekek vezetése alatt NOTICE On account of the vacation of our printers and staff, the Bérmunkás will not appear next week. Our next number 1542 will be published on August 28th, 1948. BEJELENTÉS A Bérmunkás jövőheti száma, a lapot készítő nyomda vakációja miatt nem jelenik meg. A Bérmunkás legközelebbi száma (1542) agugusz- tus 28-ik dátummal fog megjelenni. nyugati kapitalista kormányt, alkotmányt dolgoznak ki és fogadnak el, akkor az amerikai tőke szolgálatában és attól függő állapotba kerülnek, mely nem igen tetszene a munkás millióknak, no meg a hazafias és nincstelen középosztálynak sem. így biztosnak látszik, hogy a három nagy nyugati hatalom, habár nem is ismerik be, de arra kényszerültek a berlini blokád miatt, hogy ezt a nagyon fontos kérdést, a német békét és onnan a kivonulást, megtárgyalják és megtegyék. Bármilyen kormány is alakulna Németországban, a gazdasági tényezők szerint nekik a keleti szomszédos államokkal kell jóba lenni, gazdasági szerződéseket kötni, mert onnan kapják élelmiszereik legnagyobb részét. Éhez nem kellene Marshall dollár, vagy aranybálvány, de egy központosított, esetleg szocializált kormány kell. Legerősebb kapocs a gazdasági érdek. Ez fűzi össze a nyugati hatalmakat, ez határozza el egyes országok állásfoglalását is. Mert bármennyire Amerikához van csatolva Anglia, mégis nagy örömmel kötnek, vagy kötnének kereskedelmi szerződéseket úgy orosz, mint magyar, lengyel, román kormányokkal, mert onnan olcsóbban kapnának árukat és ami náluk a fő, ipari cikkekért cserébe élelmiszert, melyet Amerikától nem kapnak, vagy csak nagyon drágán, arany alapon. Ez volna a legvonzóbb erő a németeknél is, hogy jóba legyenek a keleti szomszédos országokkal. Most már nem diktálhatnák a kereskedelmi szerződéseket, igy jó fiuknak kell lenni- ök, hogy megkapják mindazt, amire szükségük lesz és nem fejfájás elleni pirulákkal, mint a múltban, hanem olyan ipari cikkekkel fizetnek érte, melyeket az érdekelt országok kérnek és jónak látnak a maguk részére. így tfan kilátás, hogy minden nemzet, de leginkább a munkásság minden országban meg- könnyebülve lélegezhet fel, ha sikerül a békét megkötni és a megszálló csapatokat kivonni Németországból, akkor sokkal közelebb jutunk a maradandó békéhez, kevesebb háborús veszély lesz és gyorsabban halad az újjáépítés, ezek között a szocialista — közös termelési rendszer építése is.
