Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-08-07 / 1540. szám

1948. augusztus 7. BÉRMUNKÁS 7 oldal HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL — A Magyar Nehézipari Központ felhívása A Nehézipari Központ (NIK) mezőgazdasági gép- és szer­számáru gyártó üzemeinek dol­gozói a magyar mezőgazdaság gépesítéséért, virágzó mezőgaz­daságért a dolgozó parasztság számára termelnek. Célunk: több, jobb és olcsóbb mezőgazdasági gép- és szerszám gyártása. A NIK üzemeiben elő­állított mezőgazdasági gépek, traktorok, ekék, cséplők, vető- magtisztitógépek, fogatos boro­nák és szerszámok a dolgozó pa­rasztság felemelkedését, több­termelését, a munka megkönnyí­tését és a munkaerő kímélését szolgálják. A gép nem a pa­rasztság ellensége, mint a múlt­ban a nagybirtokos rendszer idején, amikor kenyerétől fosz­totta meg és a parasztság kiu- zsorázásának eszközévé vált. A mezőgazdaság gépesítése népi demokráciánkban a dolgozó pa­rasztság s az egész magyar nép életszínvonalát emeli. Az eddigi tőkések kezében lé­vő mezőgazdasági gépgyárak államosítása döntő lépést jelent előre a mezőgazdasági gépgyár­tás fejlődése terén. Lehetővé válik, hogy mindegyik üzem tö­meggyártásra rendezkedjen be és ne aprózza el termelését több­féle cikkre. Mindegyik üzemben kialakítjuk a fő termelési ága­kat. Ekéket egyedül a Weiss Manfréd gyár fog gyártani, ha­vonta 3500 darabot. Traktoro­kat a Hoffherr és Schrantz gyárt a jövőben. Ez azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet lehet a gépek minőségére fordítani és igy a mezőgazdasági gépek job­bak és olcsóbbak lesznek. Az ál­lamosított üzemek viszonya megváltozott a fogyasztók felé. Saját maguknak, a dolgozóknak termelünk, s célunk, hogy tar­tós, jóminőségü gépeket állít­sunk elő. A NIK mezőgazdasági gép­osztálya kitűzte az uj termelési előirányzatot. Egy év alatt 42.- 000 fogatos eke, 24.000 borona, 20.000 lókapa készül a NIK üze­meiben. A nehézipari dolgozók az üze­mekben munkaversennyel har­colnak a dolgozó parasztságért, a hároméves terv 2 és félév alat­ti megvalósításáért. Az orszá­gos munkaverseny megindulásá­val márciusban és áprilisban termelésünk ugrásszerűen meg­növekedett. Mig 1947 áprilisban üzemeink 4 drb., addig 1948 áp­rilisban 69 drb. traktort termel­tek. 1947 áprilisban 2100, mig 1948 áprilisban 2600 fogatos eke került ki üzemeinkből. A Salgótarj áni Acélgyár dolgozói a munkaversenyben szekérten­gelyből már havi 300 párat, ásó­ból, kapából havi 40.000 dara­bot, fejszéből 30.000 darabot, gereblyéből 10.000, villából 25.- 000 darabot termeltek. A mezőgazdasági gépgyárak­ban a dolgozók apró észszerüsi- tésekkel könnyítik meg és gyor­sították a munkát, ezzel javít­ják a munka minőségét is. A nehézipari dolgozók tudják, hogy minden egyes gép és szer­szám, amelyet a parasztság ke­zébe adnak, az egész dolgozó nép felemelkedését segíti elő. Vegyen részt a dolgozó paraszt­ság munkánkban és észrevéte­leit a gépekkel kapcsolatban jut­tassa el a Nehézipari Központ mezőgazdasági osztályához. (Röplap —Budapest) A házasságról A legkisebb társadalmi kö­zösség, a család megalapítása párválasztással kezdődik. Ami­kor két fiatal úgy érzi, hogy egymásra talált és együtt kíván­ják leélni életüket, házasságot kötnek. Az ő szemükben nem, de a szülők és a két család sze­mében annál inkább döntő kér­dés, hogy milyen anyagi meg- állapodottság nyújt biztos bázist a megélhetésre és sajnos túlon­túl gyakran ez a szempont lép előtérbe és válik döntővé a pár- választás kérdésénél. Az anyagi kérdés előtérbehe­lyezése a házasságkötésnél tár­sadalmunk sok fonáksága közül az egyik legszembetűnőbb. Min­den család szeretné leányát gaz­dag kérőhöz adni, de kézzel-láb- bal tiltakozik az ellen, hogy fi­uk szegény leányt vegyen fele­ségül. A házasfeleknek ilyen szempontból való ajánlása akár gadják ezen írásomat úgy, hogy nem azért Írtam, mert tudtára akarom adni a munkástársak­nak, hogy hol és merre jártam, hanem csupán csak azért, hogy tapasztalataimat megörökítsem az olvasók emlékezetébe. rokonok, akár házasságközveti- tő utján alig jobb, mint a le­ánykereskedés vagy a prostitú­ció, mert miben különbözik az, ha valaki egy alkalomra, vagy egy házasság időtartamára bo­csátja magát vagy családtagját áruba ? Persze, azért nem ritkaság, hogy ha igy, minden illúzió nél­kül kötött “parti” jön létre, a házasfelek az együttélés folya­mán megtanulják egymást be­csülni és szeretni és az ilyen há­zasság jobb lesz mint a szerel­mi házasság, amelyben a két szerelmes azt várja el egymás­tól, hogy egy életen keresztül úgy viselkedjék vele szemben házastársa, mint a turbékoló gerlice. A házasság két ember felelős­ségteljes együttélése, szövetke­zés arra, hogy jóban-rosszban kitart egymás mellett egy életen át. Persze, nem egészen könnyű előre megítélni, szellemileg, al­katilag, érzelemvilág és karak­ter tekintetében valóban illenek- e egymáshoz. Tulajdonképpen a házasságban, együtt élve ismer­kednek meg egymással a házas­társak és gyakran csak évek múltán derül ki, hogy valahol hiba van, ami az együttélést ne­hézzé, sőt néha lehetetlenné te­szi. Ahogy ember nincs hiba nél­kül, úgy házasság sincs hiba nélkül, mert hiszen itt két em­ber együttéléséről, egymáshoz való viszonyáról van szó, ahol ezer és ezer alkalom és lehető­ség nyílik arra, hogy bántó, disszonáns hang vegyüljön az együttélés koncertjébe. Milyen alkalmazkodónak, jóindulatú­nak, szeretetteljesnek kell len­nie két embernek egymáshoz, hogy a különféle nevelésük, szo­kásaik, nézeteik, kedvteléseik, baráti körük összehangolódjék. Mennyire tisztelni kell tudni a másikat, mennyire bele kell tud­ni illeszkedni gondolatmenetébe, lelki húrjainak rezdülésébe, hogy két ember együttélése za­vartalan legyen. Persze nem sza­bad ennek az egymáshozillesz- kedésnek úgy történni, hogy az egyik fél zsarnokian uralkodik és a másik szolgai módon illesz­kedik. Ez a folyamat bizonyos időt, bizonyos energiát vesz igénybe és ha a fiatalok nem élnek egye­dül ,ha külső körülmények, csa­ládtagok beleszólása legbensőbb magánügyeikbe zavarják az egybehanggolódásnak ezt a fo­lyamatát, akkor ez nehezebben is jön létre. Azelőtt a nők számára nem is volt elképzelhető más életforma, más gazdasági életlehetőség, mint a férjhezmenés. Természe­tesnek tartották a szülök is, a leányok is, hogy igyekezniük kell, minél jobb házasságkötési lehetőséget keresni. A házasság­ban a nő gazdaságilag teljesen ki volt szolgáltatva a kenyérke­reső férj kénye kedvének. Nem azért volt a “boldog békeidők­ben” kevesebb válás, mert job­bak voltak a házasságok mint ma, hanem azért, mert a nők és gyermekek számára az anyagi lehetetlenülést és az erkölcsi ki­szolgáltatottságot is jelentette. Természetes, hogy ilyen körül­mények között az asszonyok megalázkodók voltak, sokkal többet tűrtek el, mert hiszen nem is tehettek mást. Igazi házasság, tehát olyan, amelyben két ember szabad aka­ratából, az együttélés kívánsá­gából fakadóan köti össze éle­tét, csak ott jöhet létre, ahol a két fél szellemileg egyenrangú és gazdaságilag is független, ke­nyérkereső ember, akiknél nem az eltartosság biztos révét jelen­ti a házasság, hanem az együtt­élés, az egymásért való helytál­lás gyakorlatát. Egyet nem szabad elfelejte­nie soha egyik házastársnak sem: a házasság nem csak gaz­dasági szövetség, nem csak a gyermekek felnevelését szolgá­ló intézmény, hanem meg kell tartaniok egymás számára a szerelmesek varázsát is. Ne járjunk otthon (és ez szól mindkét félnek) se testileg, sem szellemileg papucsban és háló­köntösben, hanem lehetőleg úgy, ahogy szerelmesek szoktak egymás társaságában megjelen- nio, csinosan és vidáman, ápol- tan és frissen, mert semmi sincs ami olyan illuzióromboló lenne, mint a testi és lelki elhanyagolt­ság, márpedig a legtöbb ember otthonában a fősulyt a kénye­lemre fekteti. Az újdonság ere­jével hatni állandóan persze le­hetetlen, de a közös élmény, mozi, színház, hangversény, kö­zös olvasmányok megvitatása, egyiknek a másik életébe való részvétele sok uj színfoltot hoz­hat a mindennapi életbe is. A kívülálló harmadik könnyen le­het vonzóbb, mert hiszen az új­donság varázsával hat, de az otthonosat, a meghittet, a mély­séges lelki kapcsolatot sohasem tudja pótolni. Vigyázni kell arra, hogy apró hibák, kellemetlen szokások, nézeteltérések ne növekedjenek és ne dagadjanak túlméretezet­teké. Ne hajszoljuk bele házas­társunkat fonák helyzetbe, ha­nem szeretettel és tapintattal segítsük ki belőle, ha beleju­tott. Nem kell minden bolhából elefántot csinálni és tévedés azt hinni, hogy az összeveszés jó, mert utána édes a kibékülés, minden összeveszés után egy kis fullánk marad vissza, amely leg­közelebb nagyobb és mérgesebb nyomot hagy maga után. Ne legyünk haragtartók! Nin­csen mérgezőbb dolog, mint na­pokig nem beszélni egymással. Ellenkezőleg: mindent megbe­szélni és kibeszélni; ez két em­ber egymáshoz való jóviszonya megőrzésének titka. Nincs rosz- szabb annál, mint ha kétely vagy keserűség dolgozik valaki­ben és az elmérgesedik, eltere­bélyesedik rosszindulatú daga­nat módjára. Ha valahol valami hiba van, terítékre kell hozni. Meg kell mondani, hogy mi fáj, mi rossz, de ez ne történjék szemrehányás és zsembéskedés formájában. Ha pedig egy há­zasság végleg elromlott, akkor könyörtelenül szét kell menni. Nem szempont a gyermek és nem szempont az anyagi kérdés sem. A gyermeknek rosszabb, ha szülei rossz házasságban él­nek és a gyűlölködés levegője veszi körül, mintha egyik há­zasfél mellett, de nyugalomban él tovább. Az anyagiaknak pe­dig szintén nem szabad számi- taniok, mert inkább éljen vala­ki szűkösebben, de nyugodtan, mint jólétben, állandó megaláz­tatások és veszekedések köze­pette. Békés, szép, nyugodt együtt­élés! Egy kiegyensúlyozott, kö­zösségi társadalom boldog ígé­rete! Hajdú Ernőné (Népszava) DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSÄHOZ Julius 31-ig: A. Sohajda, Cleveland __ 1.00 Geo. Szosznyák, Chicago .. 1.00 Joe. Rád, Brunswick ___ 2.50 L. Csontos, Chicago ____ 1.00 H. Varjú, Chicago ........... 1.00 J. Kanchar, Bay City ___ 8.00 J. Cziráky, Cleveland ___ .50 G. Wiener, Oceanville .... 2.75 N. N. Jackson Heights ....18.00 Bérmunkás olv., Akron ....22.00 P. Molnár, Los Angeles .... 1.00 J. Dick, Los Angeles ____ 2.25 B. Strong, Lincoln Park .... 1.00 L. Rost, Philadelphia ___ 2.50 I. U. No. 440, Cleveland ....25.00 Bérmunkás olv., N. York .65.40 Az Ipari Szervezkedés eszmé­jét a Bérmunkás elvitte az óha­zába is.

Next

/
Thumbnails
Contents