Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-31 / 1539. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

VOL. XXXV. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1948 JULY 31 J )

NO. 1539 SZÁM

Két krizis elmullott

HEÍ1 KRÓNIKA

ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . .

(Vi.) A harmadik világháború veszedelme a mult napokban és a mult március-április hónapokban volt a legfenyegetőbb. Mult hétfőn reggel már úgy látszott, hogy fegyveres erőszakkal törnek keresztül az orosz kordonon Berlinhez. Ezt a francia kormány beleegyezésétől tették függővé, de már a kormány talán éppen ezen nagyon fontos határozat és felelősség terhe alatt összeomlott. A francia nép nyomatékosan adta urainak és az amerikai bankároknak, generálisoknak tudomására, hogy ők nem akarnak háborút, sőt nem akarnak olyan francia kormányt sem, mely a háború felé sodorja őket.

így nem azért nem kezdték meg a háborút, mert nem volt meg a szándék az amerikai bankárokban, generálisokban, hanem azért, mert a francia nép nélkül nem tudnak az amerikaiak háborút kezdeni, vagy Európa földjén hadakozni sokáig. A franciák mellett sem az angol, még kevésbé a közelebb eső holland, belga nép nem akar ismét harcszintérré változni. És azok tudják, no meg még a legbutább német munkásság is, nem szólva a hadvezéreikről, hogy egy uj háború leginkább az ő országukban, vagy a nyugati országokban játszódna le. Az kevés vigasztalás lenne nekik, hogy egy pár tucat orosz várost elsepernének az amerikaiak a föld színéről az atombombával, de azt érzik, hogy a megvaditott orosz katonaság rajtuk töltené ki a bosszúját. Mert azt tudják, hogy az első hónaptól kezdve nagyon sokáig orosz megszállás alatt lennének a legtöbb nyugati országok.

KORMÁNY BUKÁSOK

Az amerikai szabad sajtóban csak azt szabad közölni, amiket az uraik megengednek nekik és nem sértik az amerikai uralkodó osztály érdekeit. így a francia kormányválságról is nagyon hiányos és félrevezető híreket közölnek. Úgy akarták beállítani, hogy csak negyven milliós hadiköltség kivetés különbözet miatt buktatták meg a kormányt. Azt a tényt, hogy Slm- manék kormánya hajlandó volt az amerikaiakkal a háború felé taszítani a népet, a világot, nem igen tartják elég oknak a megdöntésükre. Pedig minden jel arra vall, hogy ez volt a fő ok. Nem akarják a franciák, hogy megint nyakig belesülyesz- szék őket a háborús vérözön, nyomor, rombolás poklába. Emlékezhetünk, hogy a múlt március, április hónapokban is már már minden órában várták a harmadik világháború kitörését és azt csak az akadályozta meg, hogy az angol-francia szervezett munkásság és gondolkodó tömeg belső nyomására a kormányok óvakodásra, mérsékletességre intették az amerikai hadvezéreket és urakat. Ők tudták, hogy megbuknak ha megengedik, hogy ismét háborúba vigyék az országaikat. Akkor mint egy vízcsapot, lezárták a háborús hisztéria fejlesztését, a háborús propagandát.

A múlt napokban megint a háborús örvény szélén állt az emberiség és csak arra vártak, hogy az amerikaiak vezetése alatt beletaszitsák őket egy erőszakos áttöréssel az orosz blokádon. Éhez a sok milliós Marshall dollárok ellenében a francia kormány is hajlandónak mutatkozott és csak a gyors megbuktatás állította meg őket ezáltal az amerikaiakat is, a háborús lövöldözés megkezdésétől.

A SZERVEZETT

MUNKÁSSÁG

A jobb belátásu pártok és politikusok mellett, a szervezett munkásságnak nagy érdeme, hogy nem tudták a háborús örvénybe taszítani az emberiséget. Mindkét esetben a szervezett munkásság megmutatta, hogy ellenharcra megy, hogy megakadályozza a háborút. A munkásság nélkül, sőt a munkásság nagyobb részének ellenére már nem lehet háborút kezdeni, még kevésbé folytatni. És nem csak a francia kormány, hanem minden európai kormány megbukna az első napokban, ha háborút mernének pártolni. Csak még az amerikai nép és munkásság van annyira hátra maradva, hogy minden ellenkezés nélkül megy a vágóhidra és még lelkesedne is a többsége egy háborúért. Ezek itten nem tudják mi a háború, nem kóstolták még meg.

Bármennyire is gyűlölné a német nép nagy része az oroszokat, de még azok sem akarnák, hogy az ő otthonaikon, testükön keresztül pusztítsák őket. Még Hitler, a félistenük sem lett volna képes őket a háborúba vinni, ha azt tudták volna, hogy német földön játszódik le és ott fog ilyen csúfosan végződni. Most még nem lehet kétség abban, hogy az első napok, hetek legel- keseredettebb csatái ottan fognak lejátszódni és Németország

(Folytatás az 5-ik oldalon)

Ha az ember az egyszerű munkástömegek között agitáci- ós munkát akar végezni, vasidegeinek kell lennie, hogy a mai őrült propagandát, dühbeguru- lás nélkül eltűrni vagy visszaverni képes legyen. Olyan munkásemberek, akiknek talán az egyik fizetéstől a másikig csak a kiszámított centek vannak a zsebeikben, úgy beszélnek mintha legalább is a Wall Street fél vagyona fölött ők rendelkeznének. Kétséges kell maradjon előttünk, hogy vájjon ez a nagy technikai fejlődés, rádió, television, minden órában egy újabb hatalmas újság kiadás az utcasarkokon, értéket jelent-e az összemberiség javára, amikor a nagytöbbség úgy beszél, mintha csak az analfabéta korszak kezdetén volnánk. Sőt talán azokban az időkben a nagy tömegeket akiknek meg volt és megmaradt a természetes eszük, nem lehetett ilyen könnyen és úgyszólván máról-holnapra a saját érdekeik ellen akcióba léptetni.

A napokban volt alkalmam újabb tapasztalatot nyerni arról, hogy az amerikai népbutitás olyan lendülettel szippantja föl a nagy tömegeket, melyhöz ará- nyitva az összes munkásmozgalmi szervezeteket és beleszámítva a liberális és fél liberális alakulatokat is, ezen az oldalon a százalékarány nagyon csekély kis számra zsugorodik le. Mintegy 25-30 számú csoport előtt beszélgetve, akik mind mint az előrehaladt szabók szakszervezetébe tartoznak, egytől-egyig a véleményük az volt, hogy csakis azért muszáj, hogy legyen harmadik világháború, mert az oroszok az egész vüágot meghódítani akarják. Olyan biztos elhatározással mondták ezt, mintha ez olyan tény volna, amin vitatkozni egyáltalán nem is lehet.

Az egyik a vitázók közül meg is kérdezte tőlem, “hát csak nem vagy olyan vak, hogy ezt nem látod?” Vak éppen nem vagyok, mondtam neki, mert még köny- nyen befűzök a tü fokán, csakhogy a világhelyzetben való tisztánlátáshoz nem annyira szem, mint inkább észszerű meglátás szükséges. Hát persze hogy igaz, hogy az oroszok ott vannak az egész Balkánon, Finnországot is behóditották, most már egész Berlint akarják, hogy aztán Francia és Angolország közelében legyenek, Hitler is igy indult neki és igy folytatta, kardoskodott egy másik vitázó. Ha mindezt eltűrjük, akkor igy mennek tovább és ha nem most, akkor később létre kell jöjjön az ellentétek kiélesedése olyannyira, hogy háborús beavatkozásra lesz szükség. Utóvégre Amerika nem engedheti meg a kommunizmus kiterjesztését egész Európára, mert az később hatással lesz az egész világra, Amerikára is.

Nincs hát mit várni, vágott közbe a harmadik vitázó, ha nem akarjuk, hogy a mi földünk is az orosz diktatúra alá kerüljön, úgy jobb ezt a kérdést elintézni most, mint később. Persze ebből a munkásból a Daily News és a Daily Mirror bemagolt vezércikkei beszéltek, ami annál szomorúbb képet festett, mert ez a vitázó saját maga is résztvett a legutóbbi háborúban és német hadifogságban élvezte a legutóbbi embergyilkolás gyönyöreit. így tartott a beszélgetés és az a kis csapat munkásember, úgy beszélt a harmadik háborúról, mintha csak valami sportjátékról lenne szó s már is megkezdhetnék a fogadásokat, hogy melyik fél fog nyerni.

Hogy milyen pontra sülyedt le a néptömegek félrevezetése, azt akkor látjuk a maga valóságában, ha ilyen helyzetbe kerültünk és 25-30 ember közül egy sem akadt, aki legalább annyit fűzött volna a vitázók érveihez, hát fiuk mi sem vagyunk jobbak Deákné vásznánál. Mert nem kell még egy mákszemnyit sem az oroszok mellé állni, csak az igazságot kell leszögezni. Hát mi is ott vagyunk Japánban és eddig még nincs is szóvá téve, hogy onnét mikor is fogunk kivonulni. Az aztán igaz, hogy Japánba az amerikai hadsereg vonult be mint győztes és mint fölszabadító, mig a Balkánra az orosz hadsereg vonult be ugyanilyen hivatással. Eddig a külömbség csak annyi, hogy az .orosz hadsereg nagyrésze már kivonult azokról a területekről. De Japánon kívül, Amerika és Anglia tényleges haderővel ott van Görögországban, egy másik balkáni államban, nem is beszélve a kínai és indiai beavatkozásokról.

Az is aztán tény marad, hogy ahová Oroszország beteszi lábát viszi magával a saját propagandáját, mely első sorban abban áll, hogy megnyerje barátnak annak a bizonyos területnek a népét. De Amerika is ugyan ezt teszi, azzal a külömbséggel, hogy propaganda érv gyanánt viszi magával az amerikai dollár

(Folytatás a 6-ik oldalon)

i