Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-31 / 1539. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 JULY 31 J ) NO. 1539 SZÁM Két krizis elmullott HEÍ1 KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . (Vi.) A harmadik világhábo­rú veszedelme a mult napokban és a mult március-április hóna­pokban volt a legfenyegetőbb. Mult hétfőn reggel már úgy lát­szott, hogy fegyveres erőszak­kal törnek keresztül az orosz kordonon Berlinhez. Ezt a fran­cia kormány beleegyezésétől tet­ték függővé, de már a kormány talán éppen ezen nagyon fontos határozat és felelősség terhe alatt összeomlott. A francia nép nyomatékosan adta urainak és az amerikai bankároknak, gene­rálisoknak tudomására, hogy ők nem akarnak háborút, sőt nem akarnak olyan francia kor­mányt sem, mely a háború felé sodorja őket. így nem azért nem kezdték meg a háborút, mert nem volt meg a szándék az amerikai ban­károkban, generálisokban, ha­nem azért, mert a francia nép nélkül nem tudnak az amerikai­ak háborút kezdeni, vagy Euró­pa földjén hadakozni sokáig. A franciák mellett sem az angol, még kevésbé a közelebb eső hol­land, belga nép nem akar ismét harcszintérré változni. És azok tudják, no meg még a legbutább német munkásság is, nem szólva a hadvezéreikről, hogy egy uj háború leginkább az ő orszá­gukban, vagy a nyugati orszá­gokban játszódna le. Az kevés vigasztalás lenne nekik, hogy egy pár tucat orosz várost else­pernének az amerikaiak a föld színéről az atombombával, de azt érzik, hogy a megvaditott orosz katonaság rajtuk töltené ki a bosszúját. Mert azt tudják, hogy az első hónaptól kezdve nagyon sokáig orosz megszállás alatt lennének a legtöbb nyuga­ti országok. KORMÁNY BUKÁSOK Az amerikai szabad sajtóban csak azt szabad közölni, amiket az uraik megengednek nekik és nem sértik az amerikai uralko­dó osztály érdekeit. így a fran­cia kormányválságról is nagyon hiányos és félrevezető híreket közölnek. Úgy akarták beállíta­ni, hogy csak negyven milliós hadiköltség kivetés különbözet miatt buktatták meg a kor­mányt. Azt a tényt, hogy Slm- manék kormánya hajlandó volt az amerikaiakkal a háború felé taszítani a népet, a világot, nem igen tartják elég oknak a megdöntésükre. Pedig minden jel arra vall, hogy ez volt a fő ok. Nem akarják a franciák, hogy megint nyakig belesülyesz- szék őket a háborús vérözön, nyomor, rombolás poklába. Em­lékezhetünk, hogy a múlt már­cius, április hónapokban is már már minden órában várták a harmadik világháború kitörését és azt csak az akadályozta meg, hogy az angol-francia szerve­zett munkásság és gondolkodó tömeg belső nyomására a kor­mányok óvakodásra, mérsékle­tességre intették az amerikai hadvezéreket és urakat. Ők tud­ták, hogy megbuknak ha meg­engedik, hogy ismét háborúba vigyék az országaikat. Akkor mint egy vízcsapot, lezárták a háborús hisztéria fejlesztését, a háborús propagandát. A múlt napokban megint a háborús örvény szélén állt az emberiség és csak arra vártak, hogy az amerikaiak vezetése alatt beletaszitsák őket egy erő­szakos áttöréssel az orosz blo­kádon. Éhez a sok milliós Mar­shall dollárok ellenében a fran­cia kormány is hajlandónak mu­tatkozott és csak a gyors meg­buktatás állította meg őket ez­által az amerikaiakat is, a há­borús lövöldözés megkezdésétől. A SZERVEZETT MUNKÁSSÁG A jobb belátásu pártok és po­litikusok mellett, a szervezett munkásságnak nagy érdeme, hogy nem tudták a háborús ör­vénybe taszítani az emberiséget. Mindkét esetben a szervezett munkásság megmutatta, hogy ellenharcra megy, hogy meg­akadályozza a háborút. A mun­kásság nélkül, sőt a munkásság nagyobb részének ellenére már nem lehet háborút kezdeni, még kevésbé folytatni. És nem csak a francia kormány, hanem min­den európai kormány megbuk­na az első napokban, ha hábo­rút mernének pártolni. Csak még az amerikai nép és munkás­ság van annyira hátra marad­va, hogy minden ellenkezés nél­kül megy a vágóhidra és még lelkesedne is a többsége egy há­borúért. Ezek itten nem tudják mi a háború, nem kóstolták még meg. Bármennyire is gyűlölné a német nép nagy része az oroszo­kat, de még azok sem akarnák, hogy az ő otthonaikon, testükön keresztül pusztítsák őket. Még Hitler, a félistenük sem lett vol­na képes őket a háborúba vinni, ha azt tudták volna, hogy német földön játszódik le és ott fog ilyen csúfosan végződni. Most még nem lehet kétség abban, hogy az első napok, hetek legel- keseredettebb csatái ottan fog­nak lejátszódni és Németország (Folytatás az 5-ik oldalon) Ha az ember az egyszerű munkástömegek között agitáci- ós munkát akar végezni, vaside­geinek kell lennie, hogy a mai őrült propagandát, dühbeguru- lás nélkül eltűrni vagy vissza­verni képes legyen. Olyan mun­kásemberek, akiknek talán az egyik fizetéstől a másikig csak a kiszámított centek vannak a zsebeikben, úgy beszélnek mint­ha legalább is a Wall Street fél vagyona fölött ők rendelkezné­nek. Kétséges kell maradjon előttünk, hogy vájjon ez a nagy technikai fejlődés, rádió, televi­sion, minden órában egy újabb hatalmas újság kiadás az utca­sarkokon, értéket jelent-e az összemberiség javára, amikor a nagytöbbség úgy beszél, mint­ha csak az analfabéta korszak kezdetén volnánk. Sőt talán azokban az időkben a nagy tö­megeket akiknek meg volt és megmaradt a természetes eszük, nem lehetett ilyen könnyen és úgyszólván máról-holnapra a saját érdekeik ellen akcióba lép­tetni. A napokban volt alkalmam újabb tapasztalatot nyerni ar­ról, hogy az amerikai népbutitás olyan lendülettel szippantja föl a nagy tömegeket, melyhöz ará- nyitva az összes munkásmozgal­mi szervezeteket és beleszámít­va a liberális és fél liberális ala­kulatokat is, ezen az oldalon a százalékarány nagyon csekély kis számra zsugorodik le. Mint­egy 25-30 számú csoport előtt beszélgetve, akik mind mint az előrehaladt szabók szakszerve­zetébe tartoznak, egytől-egyig a véleményük az volt, hogy csakis azért muszáj, hogy legyen har­madik világháború, mert az oro­szok az egész vüágot meghódí­tani akarják. Olyan biztos elha­tározással mondták ezt, mintha ez olyan tény volna, amin vitat­kozni egyáltalán nem is lehet. Az egyik a vitázók közül meg is kérdezte tőlem, “hát csak nem vagy olyan vak, hogy ezt nem látod?” Vak éppen nem vagyok, mondtam neki, mert még köny- nyen befűzök a tü fokán, csak­hogy a világhelyzetben való tisz­tánlátáshoz nem annyira szem, mint inkább észszerű meglátás szükséges. Hát persze hogy igaz, hogy az oroszok ott van­nak az egész Balkánon, Finnor­szágot is behóditották, most már egész Berlint akarják, hogy aztán Francia és Angolor­szág közelében legyenek, Hitler is igy indult neki és igy folytat­ta, kardoskodott egy másik vi­tázó. Ha mindezt eltűrjük, ak­kor igy mennek tovább és ha nem most, akkor később létre kell jöjjön az ellentétek kiélese­dése olyannyira, hogy háborús beavatkozásra lesz szükség. Utóvégre Amerika nem enged­heti meg a kommunizmus kiter­jesztését egész Európára, mert az később hatással lesz az egész világra, Amerikára is. Nincs hát mit várni, vágott közbe a harmadik vitázó, ha nem akarjuk, hogy a mi földünk is az orosz diktatúra alá kerül­jön, úgy jobb ezt a kérdést el­intézni most, mint később. Per­sze ebből a munkásból a Daily News és a Daily Mirror bema­golt vezércikkei beszéltek, ami annál szomorúbb képet festett, mert ez a vitázó saját maga is résztvett a legutóbbi háborúban és német hadifogságban élvezte a legutóbbi embergyilkolás gyö­nyöreit. így tartott a beszélge­tés és az a kis csapat munkás­ember, úgy beszélt a harmadik háborúról, mintha csak valami sportjátékról lenne szó s már is megkezdhetnék a fogadáso­kat, hogy melyik fél fog nyerni. Hogy milyen pontra sülyedt le a néptömegek félrevezetése, azt akkor látjuk a maga valósá­gában, ha ilyen helyzetbe kerül­tünk és 25-30 ember közül egy sem akadt, aki legalább annyit fűzött volna a vitázók érveihez, hát fiuk mi sem vagyunk job­bak Deákné vásznánál. Mert nem kell még egy mákszemnyit sem az oroszok mellé állni, csak az igazságot kell leszögezni. Hát mi is ott vagyunk Japán­ban és eddig még nincs is szóvá téve, hogy onnét mikor is fo­gunk kivonulni. Az aztán igaz, hogy Japánba az amerikai had­sereg vonult be mint győztes és mint fölszabadító, mig a Bal­kánra az orosz hadsereg vonult be ugyanilyen hivatással. Eddig a külömbség csak annyi, hogy az .orosz hadsereg nagyrésze már kivonult azokról a terüle­tekről. De Japánon kívül, Ame­rika és Anglia tényleges hade­rővel ott van Görögországban, egy másik balkáni államban, nem is beszélve a kínai és indiai beavatkozásokról. Az is aztán tény marad, hogy ahová Oroszország beteszi lábát viszi magával a saját propagan­dáját, mely első sorban abban áll, hogy megnyerje barátnak annak a bizonyos területnek a népét. De Amerika is ugyan ezt teszi, azzal a külömbséggel, hogy propaganda érv gyanánt viszi magával az amerikai dollár (Folytatás a 6-ik oldalon) i

Next

/
Thumbnails
Contents