Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-24 / 1538. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 JULY 24 NO. 1538 SZÁM POLITIKAI FURFANG Ezt láttam Magyarországon... TRUMAN ELNÖK ÚJBÓL ÖSSZEHÍVTA AZ ORSZÁGGYŰ­LÉST. — NAGY RIADALOM A REPUBLIKÁNUSOK KÖZÖTT. — NAGYON SOK AZ ÖREK HONATYA, AKIK HOSSZÚ SZÜNETET AKARNAK. WASHINGTON — Az amerikai politikai világra, de különö­sen a republikánus párt híveire bombatalálat szerint hatott Tru­man elnöknek az a bejelentése, hogy a pártkonvenciókat megelő­zőleg elnapolt 80-ik kongresszust újra összehívta julius 26-ára. A kongresszus rendkívüli ülésszakának összehívását a de­mokrata párt kongresszusán az elnökjelölést elfogadó beszédé­ben jelentette s a megokolásban kifejtette, hogy a 80-ik kong­resszus nem tárgyallta a legu­tóbbi elnöki üzenetben foglalt igen fontos javaslatokat és ez­ért a “közönség érdeke megkí­vánja a rendkívüli ülésszakot”. Truman beszéde után nyom­ban megszólaltak a republiká­nus “nagy ágyuk” és a kong­resszus összehívását a “vesztét érző elnök hisztérikus cseleke­detének” minősítették. Az ame­rikai törvényhozók összehívása soha még ilyen megrökönyödést nem váltott ki. Az is tény, hogy az Egyesült Államok történeté­ben ez a második eset, hogy el­nökválasztó évben a kongresz- szust a nyári szünet után újból ülésre hívták össze. A kongresszus rendkívüli ülésszakára igen nagy szükség van, — mondotta Truman, — mert a kongresszus eddig nem intézkedett a már tűrhetetlen magas drágaság korlátozására, nem tett semmit a hihetetlen la­kásínség megszüntetésére, mel­lőzte a polgári jogok védelmé­nek biztosítását és mellékvá­gányra terelte a népjóléti intéz­kedéseket. MINDKÉT PÁRT FELELŐS Truman elnöknek ez az állítá­sa teljesen igaz. A republikánus párt kontrolja alatt álló 80-ik kongresszus minden idejét a munkásság szervezkedésének le­törésére használta fel. Truman szerint, ha a honatyák tényleg a nép javát akarják, mint aho­gyan a pártprogramjukban is mondják, akkor 15 nap alatt meghozhatják az említett igen fontos ügyekre vonatkozó tör­vényeket. Az elnök azonban nagyon jól tudja, hogy ez a kongresszus nem hajlandó a nép javát célzó törvények hozására. Azt termé­szetesen nem mondotta, hogy a népellenes republikánus hona­tyákkal számos demokrata kép­viselő és szenátor is együtt sza­vazott a munkásellenes törvé­nyek meghozására és a demok­raták éppen olyan felelősek a polgári jogokat taposó “Un- American Activities” bizottság gyalázatos működéséért, mint maguk a republikánusok. Sőt mi több, a “poll tax” meg a “Jim Crow” négerellenes törvényeket leginkább a demokraták tart­ják fenn. így Truman elnöknek a jelen­legi kongresszus újbóli összehí­vása valóban nem egyéb fur­fangos politikai aktivitásnál, mert előre tudja, hogy a kong­resszus nem hozza meg az álta­la javasolt törvényeket, amivel alkalmat adnak neki arra, hogy a nagy drágaságért, a lakásín­ségért, a polgárjogok eltiprásá- ért és hasonló egyéb népellenes bűnökért a republikánus pártot okozhatja, holott abban a saját pártja is egyformán bűnös, amit bizonyít az is, hogy a demokra­ták az elnöki vétó dacára is ke­resztülvitték a Taft-Hartley “rabszolga” törvényt. ÖREG EMBEREK Van még egy másik dolog is, amit ez a rendkívüli kongresszu­si összehívás a munkásság elé tár. Az évi 15,000 dollár fizetést és sok ezer dollár másféle jöve­delmet kapó képviselők és sze­nátorok ebben az évben több mint 6 (az az hat) hónapi va­kációt kaptak volna, mert a kongresszust már junius köze­pén berekesztették. És most mégis felhorkantak, hogy újból 15 napi munkára hívják őket! Ez bizonyítja, hogy milyen üres propaganda az, hogy az amerikai törvényhozóknak mi­lyen sok dolguk van. Olyan na­gyon terhes ez a munkakör, hogy a 70-80 éves congressma- nek és szenátorok is könnyen el tudják végezni. Ezért van az, hogy az amerikai törvényhozók között olyan sok a nagyon öreg ember, akik éppen azért termé­szetesen regimódon gondolkoz­nak, — ami már magában reak­ciót jelent. Angliából nagyon sok kisebb nagyobb gyárakat elvittek Ausztráliába és Canadába. A mostani úgynevezett munkás kormány ad nekik sok időt és. alkalmat a menekvésre. GAJDOS ISTVÁN BESZÁMOLÓJA A BÉRMUNKÁS NEW YORKI KIRÁNDULÁSÁN A Bérmunkás és az ,IWW mozgalmának terjeszkedése itt New Yorkban nagyon meg van nehezítve azáltal, hogy nincs ál­landó helyiségünk, ahová mun­kástársainkat és azok barátait időközönként egy kis összejöve­telre egybehívhatnánk: Az az ellentét amely később a Bér­munkás ellen irányuló aljas ak­namunkává alakult ki, meghoz­ta azt az eredményt, hogy a gáncsoskodók eltűntek a látha­tárról, mig azok akik a Bérmun­kás és IWW tiszta forradalmi eszméi mellett kitartottak, újra kezdhették az építő munkát elölről. Ennek az építő munká­nak volt az egyik eredménye julius 11-én tartott társas ki­rándulás, melyen olyan megle­pően szép számban jelentek meg a New York és környéki kástársaink, hogy a kitartó munkát végző öreg harcosok jóleső érzéssel regisztrálhatták, igen, érdemes volt. Amint előzőleg hirdettük, er­re a napra megérkeztek Ma­gyarországból Gaj dós István munkástárs és kedves Neje, aki­ket egész napon át a kérdések özönével ostromolták a jelenle­vők, hogy a saját szemeikkel látott magyarországi helyzetről mondják el a valóságot. Gajdo­sék két hónapot töltöttek oda­át, a legtöbb időt Tatabánya vi­dékén, de többfelé jártak Ma­gyarországon úgyszintén Buda­pesten is. Amikor már a délutá­ni órákban együtt voltunk mind­annyian, Gajdos munkástársat körülvéve a közönség soraiból föltett kérdésekre külön-külön válaszolt. Ezekből a kérdésekből néhányat följegyeztünk és olva­sóink informálására itt közöl­jük. Milyen volt az utazás, megér­keztek-e a jelzett időben? Az utazásunk elég kellemes volt, azonban amit az itteni Ibusz iroda ígért az semmi sem úgy volt. Párisban, egy nap he­lyett 4 napot voltunk. Vannak olyanok, akik itt megfizették a vasúti költséget Páristól-Buda- pestig, és ott újra kellett nekik fizetniök. Hogy az itt befizetett összeget visszakapják-e azt nem tudom. Önök is Parisból Budapestre utaztak ? Igen. Azaz a jegyünk Buda­pestig szólt, de a vonat megállt Tatabányán, igy mi ahelyett, hogy Pestre mentünk volna és onnét vissza, kiszálltunk Tata­bányán. Csak egy héttel később utaztunk föl Pestre. A csomagjaikat hol vizsgál­ták fölül? Seholsem. Megkérdezték azt, hogy mi van a csomagokban, mi megmondtuk és átléptük a ha­tárt anélkül, hogy a mi csomag­jainkat kibontották volna. Per­sze ez nem jelenti azt, hogy sen­kinek sem bontották föl, a cso­magokat nagyon is szigorúan felülvizsgálják. Azok, akik a saját használatukra visznek hol­mikat, vagy a családtagok ré­szére ajándékokat, nincs mitől félniök, minden baj és zavar nél­kül engedik bevinni az ilyen hol­mikat. A náluk levő pénzt átvizsgál­ták? Nem. De be kellett vallani, hogy mennyi pénzünk van és azt beírják az útlevélbe. A beváltott dollárokról és traveling check- ekről a banki látamozásnak be kell jegyezve legyen az útlevél­be szintén, igy aztán tisztán lát­ható, hogy a rendes árfolyamon és nem feketézve lett beváltva Azonban ezt sem veszik olyan tűi szigorúan éppen ezért van az, hogy egyesek, bedőlnek a nagyobb árnak, ha aztan meg­fogják őket, akkor jajgatnak. Milyen a Tatabánya és kör­nyéki bányászok helyzete? Azt mondhatom, hogy megle­pően jobb mint bármikor eze­lőtt. Ha saját szemeimmel nem láttam volna, hát bizony magam is alig hittem volna el. Voltam lent több bányában és láttam, hogy a védő készülékek gondos kezelés alatt vannak nem úgy mint a múltban. A bányászok talán a legjobban fizetett mun­kások most Magyarországon. Az átlagos havi keresetük, ezer- ezeregyszáz forint, lakást és vil­lanyt nem fizetnek. A bányász 25 napi fizetést kap évente mint hivatalos ünnepnapi fizetést. Ha az ilyen ünnepnapokon valame­lyik bányásznak be kell menni dolgozni, úgy azért háromszo­ros fizetést kap. A hivatalos ünnepnapok közzé van számít­va, husvét 2 nap és pünkösd, va­lamint Szent István nap stb. így néz ki az a borzalmas vallás ül­dözés, amiről itt annyit irkáinak bizonyos újságokban. Milyen a megélhetési lehető­ség? Nem szeretném, ha bárki is azt hinné, hogy Magyarorszá­gon most már paradicsomi vi­szonyok vannak. A megélhetés nehéz, de határozottan jobb mint 1931-ben volt, amikor mi (Folytatás a 6-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents