Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-07-17 / 1537. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. julius 17. Berlini szenzáció (a.l.) A kuliszák möggötti suttogásoknak hátterébe találjuk a kapitalista osztály igazi arculatát. Azok, akik nem tudnak a sorok között olvasni, csak az itteni újságoknak hireit, vagy a rádión leadott jelentéseket veszik elfogadható tényeknek a Berlinben történő eseményekkel kapcsolatba, akkor minden habozás nélkül azt állapítsák meg, hogy az oroszok valósággal háborút akarnak kezdeni. Hogy azután ténylegesen mi is van az egész manőverezésnek a hátterében, azt csak azok tudják megmondani, akik tudatában vannak a kapitalizmus törekvéseinek, ügy látszik, hogy valahol nincsen minden egészen rendben, mert ha úgy volna az Egyesült Államok egy percig sem tűrnék el Berlin elzásárát nyugat Németországtól. Ez a hidegháború rövid megszakítással már hosszú hónapok óta tart. A kapitalista országok természetesen mindent a saját gazdasági érdekeiknek megfelelőleg akarnak intézni. A Marshall terv, amely kizárólag befecskendezés akar lenni az európai országok kapitalistáinak vérkeringésébe, hogy ismét tovább zsákmányolhassák ki szabadon a munkás milliókat. Néhány hónappal ezelőtt, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kapitalistáit képviselő politikusok megegyeztek abban, hogy nyugat Németországot, ahol az amerikai, az angol és a francia katonaság tartja megszállva, egyesíteni fogják és uj pénzrendszert hoznak forgalomba. Még mielőtt ez megtörtént volna az Egyesült Államok úgy határoztak, hogy a Marshall tervezetből Németországnak a fönt nevezett részét is kell támogatni. Azt mondják, hogy az európai államok csak úgy tudnak ismét lábra állni, ha a német ipart rendbehozzák. Ennek hátterébe az itteni üzleti érdekeltség húzódik meg. Nem is csinálnak ebből nagy titkot, mert maga a Wall Street Journal azt irja, az amerikai üzleti érdekeltség már ezideig is nagy befektetéseket eszközölt nyugat Németországban. Azért van azután szükség arra, hogy a Marshall tervezet millióiból oda is juttassanak, hogy az amerikai közpénzekből rendbehozzák az ottani iparokat, hogy azután az amerikai kapitalistáknak, akik ottan befektetéseket eszközöltek, biztosítsák a busás profitot. Egészen bizonyos, hogy az oroszok, akik a zárlatot végrehajtják, egészen más szempontból világítják meg a helyzetet, mint az itteni lapok meg a rádió. Az Egyesült Államok szigorú átiratot küldtek az oroszoknak amit úgy az angolok és franciák is megtettek. Amire az oroszok azt válaszolták, hogy az amerikaiak a német militarizmust akarják megerősíteni és egyáltalában nem törekednek arra, hogy a veszélyes nácizmust likvidálják. Minden törekvésük arra irányul, hogy itteni tőkéiknek jó alapot teremtsenek. A kapitalizmus nem igen válogatós, nekik nem fontos, hogy melyik ország munkásságát zsákmányolják ki. A legfontosabb mindig az olcsó munkaerő, ami igen alkalmas a piacok meghódítására és mégis busásan jövedelmez azoknak, akik befektetéseket eszközölnek. A berlini idegháboruval kapcsolatban megállapíthassuk, hogy valami bűzlik “Dániában”. Mert csak egyszerűen az oroszok elzárják a közlekedést és hogy Amerika milliókat áldoz, hogy repülőgépeken szállítson élelmiszert, sőt még a szénszükségletet is, nem érdek nélkül történik. Ebből a komoly idegháboruból már is valami kezd kibontakozni. Ugyanis az oroszok követelik, hogy azok a határozatok, amit a három ország képviselői hoztak semmisüljenek meg, mert egyáltalában nem hivatalos, mivel azok a PotSdamban kötött egyezményeknek felrúgása. Az oroszok nem hajlandók semmilyen egyezményt elfogadni Németországra vonatkozóan, amit az ő beleegyezésük nélkül fogadtak el. Most kezd azután tényleg a dolog kibontakozni. Úgy az Egyesült Államok, mint Anglia hajlandó ismét tárgyalásokat folytatni a német kérdés elintézésére vonatkozóan, ha az oroszok megszüntetik a berlini blokádot. Akárhogyan fog végződni a mostan folyamatban levő ideg- háború, annyi egészen bizonyos, hogy véglegesen sohasem tudnak megegyezni. Már hallottuk úgy az Egyesült Államok részéről, mint az oroszoktól olyan kijelentéseket, hogy csak egy kis jóakarat kell és a két különböző gazdasági rendszer megférhet egymás mellett. Mi, akik tudatában vagyunk annak, hogy a mai társadalom összes hibája a gazdasági rendszerre vezethető vissza, sohasem gondolunk arra, hogy a magántulajdonra alapozott gazdasági rendszer, amely minden tervszerű gazdálkodásnak ellensége, hogy bármikor belenyugodjon abba, hogy tervszerű gazdálkodással rendelkező államok körülötte szabadon fejlődjenek. A magán kapitalista rendszeren alapuló szabad kereskedelem, nem ismer országhatárokat. Létkérdése csak kizárólag a világpiac meghódításától függ. El sem tudjuk képzelni, hogy egy olyan iparilag fejlett ország, mint az Egyesült Államok, sokáig tudjanak létezni a magán kapitalizmus rendszerén, ha nem találnak igen nagy külföldi piacot áruik számára. Már pedig ha az európai országok és más földrészek országai tervszerű gazdasági rendszerre térnek rá és a profitot huzó kapitalizmust likvidálják, akkor egészen biztosan sokkal olcsóbban tudnak termelni és nem is kell attól félniök, hogy egy termelési anarchia fog bekövetkezni, ami a magán kapitalizmus rendszerében nagyon gyakori. A berlini szenzációt még nagyon sok másik fogja követni. És akármennyire is kérkedik a kapitalizmus a saját rendszerének jóságával, de azért napjai mégis megvannak számlálva. Jegyezd meG ________________Ajánlja: St. Visi._______________ Két amerikai katonát láttak i és egyiket elfogták, aki beismer- I te, hogy ők gyújtották fel a wi- esenbadi kommunista otthont. Talán ezért büntetésből haza- küldik őket, hogy itthon mint hősöket szerepeltethessék. Egy fejére állított elmélet szerint Walter Lippman azt állítja, hogy az oroszok azért akarnak kivonulni Németországból mert gyengének érzik magukat és elvesztették a ‘hideg háborút”. És az amerikaiak meg azért akarnak ott maradni, mert nagyon erősnek érzik magukat és a befolyásukat Németországban. Majd végén csattan az ostor. Az oroszok negyven diplomáciai egyént küldtek Siam kis országba. Most az amerikaiak és az angolok halálra vannak ijedve, hogy ez a negyven orosz for- radalmositani fogja az egész országot és felosztják a nagybirtokokat ott is, melynek nagy része angol és amerikai tőkések kezeiben vannak. Siam melletti Malaya országban és a közeli angol tartományban is, nagy bajok vannak a vörösökkel. A kormányzó-biztos, Sir Edward Gent vissza akart menni Angliába a sok aktákkal, bizonyítékokkal, jelentésekkel és szerencsésen egy szerencsétlenségből — a repülőgép összeütközés folytán — elégett minden jelentés a kormánybiztossal együtt. Talán ezt is lehetne isteni gondviselésnek nevezni*' Minden jel szerint a következő külügyi államtitkár, John Foster Dulles lesz, aki amelett, hogy a Wall Streetnek a főprókátora, egyszersmint az egész világra kiterjedő International Nickel trösztnek is az egyik igazgatója és még sok más ilyen nagy világtrösztnek. Egy canadai polgár tengerész munkás, megtagadta a canadai polgárjogát és Oroszországba akar maradni. Mert amint mondotta és irta; hogy Amerika és Canada nagyban készül a Szovjetek elleni háborúra, melyben ő nem akar résztvenni. San Marino, egy pici köztársaság Olaszország közepén. Most azt fogják rá, hogy teljesen a kommunisták kezében van. Ugyanis még 1943-ban elzavarták a fekete inges és fekete lelkű fasisztákat, azóta a vörösök vannak a kormány élén, a 60 tanácstagból 40 vörös. Jó hogy a kicsi voltuk miatt Drew Pe- arsonék nem vettek róla tudomást. Peipingben három nagy kapitalista napilap bezárta a boltot, megbuktak. Előjele az egész tőkés rendszer bukásának. Talán sokan csodálkoztak, hogy hol és milyen tömeg termeléssel bírják a kínai tömegeket ellátni azzal a sok billiós jancsibankókkal. Most kisült, hogy itten csinálják Amerikában, eleinte repülőgépeken szállították, de most már olyan sok kell belőle, hogy csak hajókkal bírják a szükséget ellátni. így nem csoda, hogy nincs értéke. A napokban első oldalon közölték a detroiti lapok, hogy egy nagy truck rakomány acélt elloptak a ruckkal együtt. Most megtalálták a bűnösöket, akik már el is adták az acélt 5.124 dollárért. Most a két bűnöst, egy-egy ezer dollár “bond” alá helyezték. Tehát ha annyira meg is büntetik őket, ami az átlag szokás, akkor is csináltak 3.124 dollár tiszta haszont. És még azt mondják, hogy a bűn nem kifizető üzlet. Persze a kenyérlopás nem, de nagybani üzemben kifizető, ez a példa mutatja. NAGY SZTRÁJKOK OLASZORSZÁGBAN RÓMA — Az olasz munkások uj harcmódot vezettek be. Az Általános Munkás Szövetség egymásután.állít le egyes iparokat, habár csak rövidebb időtartamra, — egyes esetekben csak pár órahosszára, máskor pedig egész napi munkaszünetet rendel el. így például a vegyi ipar munkásai csak két órán át, a villamos alkalmazottak 12 órát, az üveg és cserépipar munkásai pedig egy napon át sztrájkoltak; Ezen rövid sztrájkok a tisztviselők állítása szerint csak bevezetésül szolgálnak a nagy általános sztrájkhoz. Noha a sztrájkolok csak bérköveteléseket állítottak fel, a munkáltatók politikai sztrájknak nevezik a bérmozgalmat. A munkások a sztrájk okául a nagyszámú ipari elbocsájtásokat, elégtelen bérek és a nagyon alacsony családi drágasági pótlék adják. ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: J. Buzay, Cleveland ____ 8.00 L. Decsi, Akron ________ 4.00 Jimmy Farkas, Akron ___12.00 L. Fishbein, New York..... 5.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 J. Fodor, Cuy. Falls .........12.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 8.00 L. Gáncs, Caroline ______12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina ....12.00 Paul Hering, Buffalo ___ 6.00 A. Kucher, Pittsburgh ___11.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 Jós. Kollár, Cleveland.......12.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh ____10.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland . 5.00 A. Molnár, Celevend ____12.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 J. Pataky, Brooklyn ........ 5.00 Louis Páll, Ambridge ____12.00 Paul Pika, Chicago ............ 5.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 6.00 J. Reppman, Detroit ...... ..12.00 St. Visi, Lincoln Park ___ 5.00 Jos. Vizi, Akron ...............12.00 Ch. Udvarnoky, Flint ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 8.00
