Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-18 / 1558. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. december 18. Palesztina a A világ néhány évvel ezelőtt még keveset tudott Palesztináról, de ma az érdeklődés központjába került. Izrael, körülbelül 800,000 zsidó lakosával 1948 május 14-én lett független állammá. De nemzetek nem születnek egy nap alatt s úgy mint ahogy az angol és más gyarmatosok az amerikai forradalmat megelőző százötven év leforgása alatt épitették fel az amerikai nemzetet, a keleteurópai és más országokból származó zsidó gyarmatosok már három nemzedékkel a jelenlegi idők előtt kezdték meg Palesztina felépítését. A külömbség csak az, hogy a zsidók részére Palesztina nem volt uj haza. Sok-sok idővel ezelőtt már egyszer a hazájuk volt. Az ókorban is zsidók népesítették be Palesztinát s Dávid királyuk uralma alatt nagy hatalommá tették. Még ezer évvel később is önálló állam volt az ország, még Róma hatalma alatt is. Azóta azonban a lakosok legnagyobb része szétszóródott az egész világon. Palesztina földje terméketlenné s sivárrá lett. A rómaiakat a görögök, a saracénok, majd a törökök váltották fel, de egy nép sem vert gyökeret e területen. Egy nép sem választotta hazájává, vagy központjává. Az arabok is elhanyagolták és lassanként a Középkelet egyik legjelentéktelenebb és legterméketlenébb országává süllyedt. A zsidók azonban attól a naptól kezdve, amikor elhagyták az országot, mindennap imádkoztak, hogy elérkezzék az idő, amikor visszakapják Palesztinát. A legújabb korban bizonyos változások állottak be e tekintetben. A zsidók egyrésze, különösen azok, akik Nyugat és Közép Európába kerültek, olyan angoloknak, franciáknak, németeknek, magyaroknak kezdték vallani magukat, akiknek zsidó csak a vallásuk. Mások azonban, különösen a keleteurópaiak, ragaszkodtak ahoz, hogy zsidó nemzet iségtieknek maradjanak és tekintsék őket. Ezek rájöttek arra, hogy az idevezető egyetlen mód, ha palesztinai ősi hazájukat visszakapják. Hittek abban, hogy szükséges e hazát megteremteni, hogy üldözések esetén legyen hova menekülniük. Sok keresztény embernek is ez volt a véleménye. Sok keresztény is résztvett olyan mozgalmakban, amelyeknek célja volt, hogy a zsidókat Palesztinába küldjék, még mielőtt maguk a zsidók indítványozták volna. Nagy Napoleon, majd III. Napoleon francia uralkodók, továbbá Henri Durant, a nemzetközi vöröskereszt. svájci megalapítója, majd Lord Shaftesbury, az angol államférfi is pártolták ezt a tervet. A zsidók az első mezőgazdasági gyarmatot Palesztinában 1870-ben létesítették. A kezdet természetesen nehéz volt, de mások is követték a példát, különösen azután, hogy 1898-ban megtartották az első cionista kongresszust. A föld megművelése nagy nehézségekbe ütközött Palesztinában; a kopár és elhanyagolt földek mocsarassá válzsidó állam tak. Kezdetben majdnem semmiféle tőke sem állott a gyarmatosok rendelkezésére. Csak amikor az uj telepesek hire elterjedt a világon, kezdték meg az adakozást a gazdag zsidók. A nehézségek ellenére is Palesztina sok előnyt nyújtott más országok felett. Ez a föld volt az, amelyhez a zsidók hagyomá- njmsan ragaszkodtak s amelyért hajlandók voltak áldozatokat hozni. Majdnem néptelen volt a terület, tehát alkalmas volt ország alapításra.. És minél nehezebben dolgoztak érte, annál jobban megszerették. Rövid idő alatt megállapítást nyert, hogy a zsidók földművelési kísérletei jól sikerültek. De a zsidók nem csak tanyai gazdálkodásra rendezkedtek be, hanem városokat, utakat, iskolákat, egyetemet építettek fel a pusztaság helyén és az idők folyamán saját hadsereget is szerveztek. A régi héber nyelvet, amely kétezer éven keresztül holt nyelv volt, felújították. 1917-ig a zsidók mindenféle politikai segítség nélkül gyarmatosították Palesztinát. Semmiféle kormány nem pártolta őket; ellenkezőleg, a török kormány — amely akkor Palesztina fölött uralkodott, akadályokat igyekezett gördíteni beköltözésük elé. 1917-ben azonban az angol kormány — a hires Balfour Declaration formájában — megígérte, hogy támogatni fogja a zsidókat, hogy Palesztinában hazát teremthessenek maguknak. A világnak majdnem minden kormánya jóváhagyta ezt a tervet és Palesztinát az angolok kezelésére bízták, hogy ezt a célt megvalósítani igyekezzenek. Az angolok Ígérete és segítsége eleinte fellendülést hozott, de később fokozatosan beszüntették a támogatást és módokat kezdtek keresni, hogy a zsidó népesség növekedését korlátok közé szorítsák. A zsidók tiltakoztak. 1939 és 1947 között a két nép közötti viszony egyre feszültebbé vált. Az angol kormány végre is az Egyesült Nemzetekhez fordult, hogy a kérdést megoldják. Ezzel egyidőben a zsidók és arabok közt is elmérgesedett a helyzet. Ahogy a föld és az ország megjavult, a szomszédos államok arab lakossága Palesztina felé tódult. Az utolsó huszonöt év alatt az egész arab világ fejlődött, szellemileg és anyagilag, de a palesztinai arabok még jobban fejlődtek, mert a zsidók példáit és módszereit utánozták. Mindennek az lett a következménye, hogv Palesztina területén egy hfelyett két nemzetiség alakult ki egyidejűleg. Mind a kettő magának követelte egész Palesztinát. Az arabok számban kétszeresen felülmúlták a zsidókat, szellemileg azonban a zsidók voltak fölényben. Az Egyesült Nemzetek külön ülésszaka bizottságot küldött ki Palesztinába, hogy az egész kérdést alaposan áttanulmányozzák. A bizottság beszámoló jelentésében azt javasolta, hogy Palesztinát osszák meg a zsidók és arabok között. Hosszas vita után 1947 november 29-én az Egyesült Nemzetek elfogadták a javaslatot és a zsidók részére azt a területet jelölték ki, melyben máris többségben voltak és a Negev sivatagot a délen, mely majdnem teljesen lakatlan. Úgy gondolták, hogy fáradtságos munkával a zsidók majd ezt is termékeny területté varázsolják, hogy a más országokban várakozó, körülbelül egymillió zsidónak helyet teremtsenek. A legújabb események ismcreA CSALÁD ÚJJÁÉPÍTÉSE A fasizmus pusztulása után a demokrácia kétségbeejtő helyzetben találta a magyar ifjúságot, amelyen csak nehéz és kitartó munka árán lehetett javítani. Az eddig elért eredményt a fiatalkorúak felügyelőhatóságának és a fiatalkorúak bíróságának egy évi működéséről szóló alábbi adatok mutatják: A menhelyeken egy év alatt 2341 kiskorút neveltek. Ebből az év folyamán sikerült 897 árvának örökbefogadót szerezni. Úgyszólván minden munkaképes korban lévő kiskorú foglalkoztatásáról is gondoskodtak. 160 fiúnak és 67 lánynak lehetővé tették, hogy mesterséget tanuljon. Száztíz menhelyi gyereket járattak középiskolába. Megnősitettek, illetve férjhezad- tak öt család nélkül maradt fiatalkorút. Á felügyelőhatóság irányítása alatt álló fogházmisszió működéséről a következő adatok számolnak be. Családi ügyben 3861 esetben jártunk el. Majdnem nyolcezer egyéni kérelem érkezett a letartóztatottak részéről, 2598 esetben jutattak tisztasági és egészségügyi eszközöket letartóztatottaknak. Kiosztottak 286 takarót és törülközőt, 646 felsőru- rát és kabátot, 526 rend fehérneműt és 60 pár cipőt. Szabadulásuk után többszáz foglyot vagy hozzátartozóit segélyezték anyagilag. A feíügyelőhatóság figyelemmel kisérte a nevelő intézetekből és fogházakból kihelyezett, illetve a feltételes szabadságra helyezettek beleilleszkedését a dolgozó társadalomba; 697 sza- badonengedett fiatalkorú közül 634 teljesen kifogástalan magaviseletét tanúsított. A fiatalkorúak bírósága szintén elkészítette egyéves működéséről szóló statisztikját. 7696 esetben követtek el fiatalkorúak kisebb-nagyobb bűncselekményt. Ezek közül 855 személyt meghagytak korábbi környezetében, de pártfogókat rendeltek ki melléjük, hogy magatartásukat ellenőrizzék. 384 fiatalkorút kiemeltek rossz környezetükből és alkalmas egyénnél helyezték el őket, 129-en pedig menhelyre kerültek. 724 esetben még nem hozott döntést a bíróság. A jogerős határozatok közül 99 házi felügyeletet, 132 házi fenyítést, 103 iskolai fenyítést, 2520 dorgálást, 355 javitó-neve- lést és 507 fogházbüntetést szabott ki. Nyolc esetben ez a büntesek. Harcok, fegyverszünetek, uj javaslatok az ország megosztására, meg-megujuló arab-zsidó ellenségeskedések, az arabok közötti, sőt a nagyhatalmak közötti nézeteltérések mind késleltették a palesztinai helyzet megoldását. Csak egy bizonyos: hogy Izráel, uj zsidó állam megmarad és a zsidók fel fogják építeni, ahogy évtizedekkel ezelőtt kitervezték. M. L. Frank Common Council Release tetés 5—10 évig terjed, a zöme azonban legfeljebb három hónapos, 1130 első esetben bűnöző fiatalkorút, a javulás lehetőségére való tekintettel, nem büntettek meg, hanem próbára bocsátották. Az igazságügyi hatóságok a fiatalkorúak védelmének és a dolgozó társadalomba való visszavezetésének még eredményesebbé tétele céljából rövid időn belül felállítják a felnőtt bíróságtól szervezetileg is teljesen elkülönített önálló gyer- mekbiróságot. MAGYAR DIÁKOK SZOVJET EGYETEMEKEN Száz magyar diák indult el a szovjet egyetemi városok felé. Repülőgép vitte őket s Moszkva, Leningrad, Kiev, Szverdlovszk, Charkov, Tiflisz lakói lesznek. Kijárják a kinti egyetemeket, diplomával a kezükben kerülnek haza. Százan huszonhétféle szakra készülnek, 49-en mennek műszaki-természettudományi pályára. Matematikusok, fizikusok, geológusok, agronómusok, politech- nikusok, bánya, olaj, kohó, acél- épitész és erdőmérnökök, szövetkezeti, mezőgazdasági gépesítési és öntözésügyi szakemberek lesznek. Tizenhatan tanulnak orosz nyelvet és irodalmat, 10-en közgazdaságtant, 8-an történelmet, 5-en jogot, 3-en filozófiát, a többiek színházi és filmrendezést, pedagógiát és zenét. ÉPÜL AZ ORSZÁG MISKOLC Ünnepélyes külsőségek között avatták fel Borsodnádasd-Jár- dánháza-Hódzsesépány és Sajó- várkony közúti hídjait, összesen hat hidat. A hat hidat május 28-tól augusztus 20-ig épitették 350.000 forint beruházással. SZENTES Szegvár község villamosításának előmunkálatait megkezdték. A külső vezeték oszlopait most szállítják Szegvárra, ahol még ebben az évben kigyullad a villany. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A város gazdasági életében egyedül álló nagyösszegü beruházás szerepel a hároméves terv megvalósítása alatt álló részlettervében. A mostani öthónapos terv keretében 3,950.000 forintot fordítanak építkezésre és városfejlesztési célokra. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL —
