Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-07-17 / 1537. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio tindery the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 JULY 17 NO. 1537 SZÁM Ellentét a kommunisták között VILÁGSZENZÁCIÓVÁ LETT A “COMINFORM” ÉS A JUGOSZLÁV KOMMUNISTÁK KÖZÖTTI CIVÖDÁS. — VÁDAK MAR- SAL TITO ELLEN. — AZ ELLENTÉT KÖVETKEZMÉNYEI Az amerikai sajtó már hetek óta világszenzációvá igyekszik felfújni a “Cominform” és a marsai Tito vezetése alatt álló jugoszláv kommunisták közötti ellentétet. A “Cominform” (Kommunista informáló iroda) az a nemzetközi politikai szervezet) amelyet a Szovjet Uunion vezetése alatt 9 ország kommunistái alakitottak közel egy évvel ezelőtt és amely a háború alatt feloszlatott Harmadik (kommunista) Internacionálét kivánja helyet- tesiteni. A kommunisták közötti ellentét junius utolsó napjaiban pattant ki, amidőn a Cominform vezetői Prágában gyűlést tartottak. A külvilág, de különösen a polgári demokrácia szócsövei azt hitték, hogy a Cominform a berlini válsággal foglalkozik, amikor a prágai kommunista újságban, a Rude Pravo-ban megjelent a jugoszláv kommunisták, de különösen marsai Tito elleni vádirat. Maga ez a nyilatkozat olyan ügyesen volt megszerkesztve, hogy valójában csak a “beavatottak” érthették meg teljesen. Mert a több mint 3000 szóból álló vádiratból az olvasó csak azt tudta meg, hogy Tito és követői “eltértek a marxi iránytól”, avagy “szovjet ellenes politikát folytatnak” és hasonló általános vádakat soroltak fel de úgy, hogy az olvasó nem nyert választ arra a kérdésre, hogy VALÓJÁBAN MIT IS KÖVETTEK EL TITOÉK? TALÁLGATÁS Titoék természetesen válaszoltak, sőt folytatólagosan még több jegyzéket is váltottak Albániával, de ezeknek a nyelve is olyan, hogy a nyilt válasz helyett csak találgatásokra ad alkalmat. A “beavatottak”, vagy legalább is azok, akik ilyesmit állítanak magukról, azonnal hozzáfogtak a találgatásokhoz. A “beavatottak” véleménye szerint Titoék az alábbi bűnöket követték el: Ötszáz millió dolláros kölcsönt akarnak a Világbanktól, ami,azt jelenti, hogy Jugoszláviát a Marshall terv keretébe akarják bevonni. Ha ez igaz, akkor Tito ki akarja vonni Jugoszláviát a Szovjet Union gazdasági befolyása alól és az Amerikára támaszkodó nyugati csoport országokhoz akarja csatolni. Egy másik “szakértő” szerint Jugoszlávia, illetőleg Tito már megelégelték a görög partizánok támogatását és szeretnék beszüntetni, vagy legalább is lefokozni. Ez is ellentétben áll a “Cominform” irányéi vével, amely Görögországban igen fontos ütköző pontot lát és azért nem hajlandók magukra hagyni a görög partizán harcosokat. És végre vannak, akk azt állítják, hogy Tito a jugoszláv kormányból egymásután szorítja ki azon kommunistákat, akik feltétlenül követik a moszkvai irányt s helyeiket szerb nacio- nálistákkal tölti be, akik csak nemrégiben csatlakoztak az “egység fronthoz”. így a Tito rovására Írják, hogy Zujovitch pénzügyminiszter és Hebrang iparügyi miniszter kiváltak a kormányból. Tito és a jugoszláv kommunisták tagadják, hogy bármiben is eltértek volna a “Stalini irányvonaltól”. Sőt állandóan hangoztatják a Szovjet Union iránti lojalitásunkat, tehát olyanformán tüntetik fel a dolgot, mintha csak a cominform és a jugoszláv kommunisták között volna valami ellentét, de nem az orosz kormány és Tito hívei között. Sőt, ha lehet hitelt adni a híreknek, akkor Tito már Stalinhoz is appellált ebben az ügyben. (Folytatás a 8-ik oldalon) DR. SÍK ENDRE AZ UJ WASHINGTONI MAGYAR KÖVET BUDAPEST — A magyar kormány Dr. Sik Endrét, aki ez- ideig a washingtoni magyar követség ügyvezető tanácsosa volt, nevezte ki magyar követnek. Dr. Vámbéry Rusztem lemondása óta Dr. Sik vezette a követség ügyeit Washingtonban. A MAGYAR LÁTOGATÁSI VIZŰM KIADÁSÁT MEGKÖNY- NYITIK HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . BUDAPEST — Az Associated Press jelenti, a magyar kormány nyilvánosságra hozta, j hogy felhatalmazta külföldi követségeit látogatási vízumok kiadására. Boldizsár Iván, külügyi államtitkár ugyancsak bejelentette, hogy a kormány turista irodát szándékozik felállítani nyolc külföldi városban, közöttük New Yorkban is. Már hetek óta nem foglalkoztam az óceán másik partján történő eseményekkel, mintha csak egész megfeledkeztem volna arról ,hogy onnét evickéltem ide. Hogy aztán viszont többségben vannak azok a magyar újságírók, akik meg egészen elfelejtették, hogy ideértek és teljes egészében a túlsó parton képzelik magukat, erről az amerikai magyar újságok hü képet adnak. Attól eltekintve, hogy érkezett ide elég sok zöld újságíró, akik csak “ideiglenesen“ képzelik magukat ezen a parton s akik rövidesen várják a változást odaát és vissza repülni szándékoznak, a régi amerikás magyar Írókon még jobban érzik a hajószag. Ha kezeinkbe kerülnek a vidéki magyar hetilapok, bármilyen nyakatekert magyar nyelven vannak azok Írva, a magyar királyi, földesúri, papi rendszer bűze erjed ki azokból. Talán nem is kellene nekünk .az óhazába történő eseményekre tekintenünk, csak állandó figyelés alatt kellene tartanunk, az amerikai magyarság szellemi vezetőit, újságjait, egyleteit és egyházait és akkor már láthatnánk a magyarországi események okait és azokat a mozgató rugókat melyek az ország belügyi a világesemények élére irányítják. Ha valaha is volt a történelemben egy elrettentő példa, hogy a száműzök kezeinek csókjaira késztessen szám- üzötteket, úgy ez volt az amerikai magyarság mintegy 50 esztendőre visszanyúló társas élete, melyben a papok és az újságírók és részben az egyleti vezetők vitték a népbutitó pálmát. Nagyon könnyű dolguk volt ezen a téren, egyszerűen csak tovább kellett vinni az úri osztály érdekét szolgáló hazafiság mételyét, melyből gyermekkortól kezdve tuladagolták a nép fiait. A magyar nép nagytöbbsége mindenből hiányt szenvedett, csak hazafiságot és imádságot kapott bőven. Amilyen határozott céllal Íródtak a múltban az amerikai magyar újságok, a népnyuzást megszégyenítő királyi rendszer érdekében, ugyanúgy határozott céllal igyekeztek az amerikai magyar dolgozókat, mint a legjobban kizsámányolható alanyokat megtartani az itteni uri- osztály részére. A munkás szervezkedéstől úgyszólván óvták az itteni magyarságot és sajnos bizonyos magyar telepeken, még az egyszerű szakszervezetnek is a legnehezebb volt bejutni a dolgozók körébe. Nem egy esetben történt meg, hogy az amerikai magyar telepeken a magyar egyházak papjai a templomi szószékről prédikáltak a munkás szervezkedés ellen. Ha egy ilyen telepen munkásgyülés volt hirdetve, mindjárt ott volt az egyház papja, megóvni a hívőket és az ilyen magyar kolóniák még ma is kínai válaszfallal vannak körülvéve minden fajta munkás eszméktől. Az ilyen esetek voltak aztán azok, hogy bizonyos szónokok célpontul az egyházat vették elő, ütötték az ilyen papokat és bizony az eredmény az lett, hogy nem csak a papok és a munkás eszméket hirdetők között jött létre az ellenséges hangulat, hanem a vérig kizsákmányolt keservesen dolgozó munkás egyház tagok, ellenségek lettek, sőt még tényleges harcba is készek voltak menni, a munkás szervezet ellen. És ez a helyzet az amerikai magyarság elöregedésével egyáltalán nem változott. Habár a nyilt ellentét nincs meg olyan élesen mint a múltban volt, ami leginkább az általános munkás szervezkedés föllendülésének köszönhető, a gyűlölet megmaradt aminek szikráját a magyar újságírókon kívül, külön fujtatóval élesztik a papok. Az igazság igazság marad még a tagadás esetén is. De minek is tagadjuk el kell ismerjük, hogy az amerikai magyarság számarányához az összes magyar munkásmozgalmi alakulatok nagyon kevés eredményt értek el és nagyon is az egyházak mögött maradtak. Ezt egyesek annak tulajdonítják, mert maga az amerikai magyar munkás- mozgalom minden ágazata állandóan farkasszemet nézett egymással, az elvi külömbsége- ket az átlagos munkás nem értette meg, igy nem tudott választani, hogy melyik munkás- mozgalmi árnyalathoz csatlakozzék. így aztán az eredmény az lett, hogy egyikhez sem csatlakozott. Ez azonban csak részben volt az oka annak, hogy az amerikai magyarság nagy részét nem lehetett megnyerni a munkásmozgalom számára. Mert az egyházak is különféle vallások szerint oszlanak meg és mégis bizonyos magyar telepeken, ahol alig van egy kis munkás otthon, a katholikus, református és a zsidó egyházaknak szép templomaik vannak. Egyszóval a vallási oktatás (Folytatás a 7-ik oldalon)
