Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-23 / 1550. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 OCT. 23 NO. 1550 SZÁM HETI KRÓNIKA Még egyszer a Kurucokhoz ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) ... Ha a kapitalista uralkodási rendszer erkölcsi zülöttségébe akarunk egy kis bepillantást tenni, a jelenben van arra legtöbb alkalmunk. A múltban leginkább csak a kizsákmányolás és annak következménye a pro- fitharácsolás volt minden tekintetben nyílt, érezhető és látható. Az erkölcsi kilépések a kapitalista rendszer képviselői részéről, leginkább titkosak voltak és azokat a fürkész újságíróknak kellett kiböngészni és leleplezni. Általában a kapitalista urak kifelé igyekeztek, a nagyképüskö- dő humanizmus elmélete alapján díszelegni és valahogy mindig olyan színben föltűnni a nép előtt, mintha az ő létezésük és uralkodásuk kizárólag a nép javát szolgálná. Ha azonban a kapitalista rendszer bensőjét ismerjük, úgy teljesen fölösleges az “erkölcsi” szó értelme szerint ott kutatni vagy véleményt mondani. Mert ott ahol minden a pénz és a profit ott nem lehet erkölcs és ami esetleg van az is, csak a pénz és a profit irányvonalát tükrözi vissza. így tehát ha a kapitalista uralkodási rendszer erkölcséről beszélünk, csakis erkölcsi zü- löttségről lehet szó. Persze aztán ha az erkölcsi züllöttséget osztályozni akarjuk, hozzá tehetjük, “mély”, “mélyebb” és “legmélyebb” szócskákat. Ha aztán a kapitalista erkölcs még ennél is mélyebbre sülyed, úgy bekövetkezik a nyelvtani fagypont s az ilyen mély züllöttséget már legfeljebb a szótáron kívül álló káromkodási szavakkal illethetnénk. Mi azonban mint jó gyerekek, ilyen szavakat nem használunk, igy csak azt vethetjük papírra, hogy a kapitalista erkölcs a legmélyebbre sülyedt le azzal az aktussal, melyet ma még csak félhivatalosan jelentenek, hogy Amerika és Franco fasiszta kormánya között, állítólag katonai szövetség jött létre, vagy ilyesmiről komoly tárgyalásokat folytatnak. Az összes fasiszta kormányok között, (Hitlert kivéve) Franco kormánya volt az, amely a legvéresebb erőszakkal jutott hatalomra és azóta is a legkegyetlenebb terrorral van hatalmon. A munkásság szempontjából a legbünösebb fasiszta Franco, aki legyilkolta a forradalmi munkásmozgalom vezetőinek és híveinek ezreit és a gyönyörű keretek között működő spanyol munkásmozgalmat teljesen kiirtotta. Ezért talán méltóan beilleszkedhet most a kapitalista erkölcsi vonalba, de hogyan tudják megmagyarázni mint szövetségre méltó erénynek azt a tényt, hogy Franco volt az első, aki a japán császárt gratulálta a Pearl Harbor-i támadás sikerének alkalmából. Ezt a gratulációt követte aztán a fasiszták oldalát szolgáló minden ténykedése és azt már nem is egyszer elismerték Fran- coék, hogy a náci submarinok egyik főbázisa náluk volt és olajjal való ellátásukról ők gondoskodtak. Nem is beszélve arról a külön spanyol hadseregről, mely “önkéntesen” állt az amerikai hadsereg ellen állított ágyuk és gépfegyverek mögött. Franco és kormánya nem züllött tovább, mert már akkor elérte a legmélyebb sülyedési térfokot, most amikor az amerikai kapitalisták ezekkel fognak kezet és lépnek most már nyílt szövetségre, ugyanerre az erkölcsi züllöttségre sülvedtek le. Hogy mennyire a Wall Street urait képviseli a kapitalista kormányzat, azt tisztán mutatja ez az esemény is, mert az biztos, hogy az amerikai nép nagy többsége olyan fasiszta gyilkos pribékekkel mint Francoék, soha nem fognának kezet. Hogy nem az történik a kapitalista kormányrendszerek alatt, amit a nép nagytöbbsége akar, azt már régen tudják azok, akik ismerik a kapitalista rendszerek összetételét és ismerik azt az iránytűt, mely a gazdasági hatalom birtokosainak érdeke szerint irányítja az állami politikát. A gazdasági hatalom urai soha nem veszítenek, akár jó akár rossz a politika mindaddig, amig a gazdasági hatalom az ő kezükben marad. Mindig csak a néptömegek azok, akik megszenvednek az urak politikai játszmájáért, ha rosszul játszanak, akkor még jobban megszenvednek érte. Ezt a példát már elég világosan megmutatta az angol uralkodó osztály züllöttsége, akkor, amikor minden erővel Hit- lerék náci uralmát segítette fölépíteni a szovjetek elleni háborúra. Láttuk mi lett az eredmény, az angol néptömegek végtelen szenvedése, a nép ifjúságának számottevő kiirtása, de azért az angol uralkodók ott maradtak az uralkodási hatalomban és most gazdasági érdekeik javára más politikusokkal ke- vertetik a kártyát. Ezek a gyakorlati példák, melyek szemeink előtt játszódtak (Folytatás a 8-ik oldalon) A new jerseyi Rákóczi Nap bizottsága a fenti címről tett tanúbizonyságot a szeptember havi Rákóczi Szemlében. Nincsen számításom védelembe venni a Magyar Jövő tudósítóját a Rákóczi Napot illetőleg, melyet a Pfeiffer Zoltán ottani megjelenésével kapcsolatban irt a Magyar Jövőben. Meglehet, hogy a tudósitó csupán az ő kívánságának és az is lehet, hogy számos barátjának és tagtárs óhajának adott csak kifejezést, de az elkergetése nem bizonyult valónak. Ami elég gyarlóság attól a Rákóczi 16 különböző számú osztályainak a 16 megbízottjaitól, hogy egy magyar renegá- tot odainvitálnak és az állítások szerint több mint négyezer régi — kényszerből kivándorolt — magyar előtt azt a mai Magyar- országot és annak az irányitóit gyaláztatják vele maguk előtt, akik megszüntették, lerázták és lerázatták a magyar dolgozó nép nyakáról az úri tetveket, mely századokon keresztül mint kártékony rovarok dőzsöltek a magyar dolgozó milliókon. A figyelmébe vésem annak a 16 bizottsági tagnak is és a több mint négyezer ott megjelenteknek, a fenti megjegyzésemet, hogy keressenek választ arra, hogy a legtöbbünk, több évtizedek előtt, miért voltunk arra kényszerülve, hogy el kellett hagyni a szülőföldet. Pfeiffer- től valószínűleg nem kaptak rá választ, de a fenti körülmény mérvadó bizonyíték. Nem tudom, de a csenevész fogalmazványok alatti 16 név között kutattam, de nem találtam magyar előkelő neveket és .valószínű, hogy kis zsellérek, vagy urasági kocsisok, béresek és valamilyen mesterséget tanultak lehetnek, de még céhmesterekre sem merek gondolni, hogy lehettek közöttük. És mint ilyen hasznos foglalkozásúak, ha világosság gyűlt volna azon a piciny helyen a fejbőr alatt, akkor egy olyan embert kellett volna odainvitálni, aki már visszajött a mai Magyarországból és részletesen megmagyaráztatták volna maguknak, hogy a rom országban mennyire haladtak az építkezésben a magyar dolgozók, közöttük a mi otthon hagyott testvéreinkkel. Avagy az a szökött briganti talán erről beszélt? Nem hiszem el. Vagy az egyesület fejlődéséről? ez sem valószínű. A válaszokban nem tesznek semmiféle említést a Magyar Jövő tudósítására, hogy miről letye-f egy éltették a legújabb, zöldfülű tagtársat dr. Pfeiffert. Valószínűleg olyan politikáról, amit nem értettek és az építők és tervezők gyalázasáról, melyet hangosan éljeneztek és vörösre tapsolták a kezeiket. Ha a Rákóczi Segélyző Egyesület nem politikai intézmény, miért kellett akkor egy Magyar- országból szökött politikust több mint négyezer embernek kényszerből meghallgatnia ? Amint a helyzet alakulása mutatja, meglehet, hogy a közeljövőben számon lesz kérve attól az előkelő 16 bizottsági tagtól,. hogy miért? Kijelentik, hogy az Egyesület nem politikai intézmény és mégis az atombom- bás politikusok egyikét invitálták és méltatták a förtelem oká- dásra. Valami összefüggés van a new yorki 23. osztály és a new jerseyi városok 16 osztályai között, amig ezen osztályok még takaró alatt tartják a tervet, csupán csak a felszínen kacérkodnak, addig a 23. osztály már a nyílt téren próbálkozik az Amerikai Magyar Szövetséggel. Arra szólítja fel egy körlevélben a Rákóczi osztályokat, hogy csatlakozzunk a fenti (fasiszta) Szövetséghez és egyesült erővel tegjmk szabaddá a magyar népet s függetlenné az országot az amerikai kormány hozzájárulásával. Ajánlatos lesz minden egyleti tagnak éberen figyelni az egyleti nagy basák és fiókáikra is. Julius Siket NINCS BÉKE A MUNKÁS FRONTON PARIS — A francia munkásszervezetek öt millió tagja megüzente de Gaulle tábornoknak, hogy résen állnak és minden eszközzel megakadályozzák a puccskisérletét, ha megpróbálná beváltani fenyegetését és erőszakkal akarná magához ragadni a hatalmat. A sztrájkok tovább tartanak, mindaddig mig a kért emelést nem adják meg a munkásságnak. PARIS — A francia kormány újabb csapatokat vezényelt ki a sztrájkoló munkások ellen Nancy városban. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem hátrálnak meg a kommunista fenyegetések előtt és az alkotmányos rend fenntartásához ragaszkodnak.' Lorraine szénbányáihoz is katonaság vonult ki, hogy féken tartsák a bányászokat. A sztrájkok az egész országban tovább terjednek. /
