Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-09 / 1548. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1948. október 9. Egyről-Másról ELMONDJA: J. Z. AHOGY EGY AMERIKAI LÁTJA MAGYAROR­SZÁGOT Alexander Kendrick, a CBS rádió hálózat középeurópai tudó­sitója hosszabb idő óta tartóz­kodik Európában és gyakori lá­togatást tesz a “vasfüggöny” mögötti országokban. Jelenleg — illetve, amikor az alábbi be­számolót irta — Magyarorszá­gon tartózkodott és mivel beszá­molója nem “propaganda” cél­ból készült — tehát elfogulatlan szemlélőtől eredt — nagyban elősegiti a tények megismerését és ellensúlyozza az itteni ma­gyar reakció aknamunkáját. A beszámoló a “New Republic” szept. 27-iki számában jelent meg. “TITO elpártolása óta Ma­gyarországot vezető szerepre emelték kelet Európában és Bu­dapest ma csillogó kirakata a kommunizmusnak. Azon ban, hogy az élet a kommunizmus következtében, vagy annak da­cára ily vig, nem található két magyar, akinek a véleménye megegyezne. De mindenképen, ráadásul Európában, a legszebb és legjobban öltözött nőkhöz, gazdagon telt üzletek, duzzadó éjjeli mulatók, hegymagaságnyi legjobb fogásu ételek, korlátlan mennyiségű tokaji bor és muzsi­kus cigányok sokaságához — és a legzülöttebb kéregetőkhöz — Budapest az a hely is, ahol még a politikai ellenzék mindig léte­zik. Az a város, ahol még kabi­net miniszterek és pártvezérek megközelíthetők és lármásak, ahol a templomok még ^mindig teljes erővel ellenzékiek,“ ahol a külföldi látogatók még általá­ban szabadon mozoghatnak és ahol a könyvek és újságok min­den fajtája és bármely külföldi országból megvásárolhatók és az amerikai filmeket az egész városban mutatják. A helyes szó mindezen jelen­ségekre a “még” mert az esemé­nyek valamelyes csúcspont felé haladnak Magyarországon. Ti­to kizárása óta a sürgős szüksé­gesség uj jeleit fecskendezték bele, amit eredetileg a tapinta­tos lassú menetű, fokozatos át­térésnek terveztek a szocialista rendszerbe. Most a menetrendet meggyorsították. A forradalom napi 24 órán át folyamatban van, amig a címeiktől megfosz­tott grófnék mitsem sejtve ül­dögélnek a kávéházakban, vár­va az amerikaiakra, hogy jöjje­nek és őket visszahelyezzék bir­tokaikba. A kormányrendeletek listája naponta hosszabbodik, úgy mint a lemondások, kineve­zések, szökések és szökési kísér­letek, letartóztatások és tárgya­lások. Ez azonban csak egyik fázisa a meggyorsított forradalomnak. A másik az, hogy Magyarorszá­gon több nehéz munkát végez­nek négyzetlábanként, mint bár­mely más európai országban, hogy a rettenetesen megrongált Budapest újjáépítése halad, hogy uj ipartelepeket nyitnak meg hetenként és hogy a mező- gazdaság és különösen az állat- tenyésztési ipar meglepő ujjá- ébredést mutat, ami ezt az or­szágot ismét a legjobban ellá­tott országgá teszi. Csak pár nappal ezelőtt a kormány több száz járdái tejelárusitót nyitott meg, ahol üvegezett tejet és fe­hér zsemlyéket vásárolhatnak korlátlan mennyiségben és jegy nélkül. Ez talán nem hasonlít­ható Californiához, de nagyon kevés európai ország képes er­re. A BUDAPESTI őszivásár, amely az amerikai látogatók százait hozta ide, a hírneves “szalámi ut” még mindig teljes gőzzel megy a több tucat külön­féle szalámi és kolbász áruval, de az érdeklődés kevesebb ezek iránt és sokkal nagyobb például a hatalmas aluminium áruk ki­állítása iránt, melyek a magyar ipartelepeken és magyar bauxit- ból készültek. A magyar falu csaknem oly hihetetlen változást mutat, mint Budapest. Vasárnap délután a legkisebb sáros falucskában is a lányok és asszonyok úgy kiöl­most és még nehezebb lesz ké­sőbb. Mintha csak pontosan el­osztva volna az amerikai ma­gyarság, akik a munkáscélok mellett a haladás oldalán voltak a múltban, úgy ott vannak most is, mig azok akik megmaradtak a múltban a reakciós magyar ki­rályi .földesúri, Horthy rendszer mellett, úgy azok ott vannak most is hiánytalanul. Ha néhá­nyat végre mégis sikerül meg­nyerni onnét, úgy az ritka mint a fehér holló és nem igen vehe­tő számításba. így hát egyáltalán nem bir oly nagy fontossággal a magyar nyilasok ideszökése, mint aho­gyan egyesek azt elgondolják. Sőt talán jobb ha minél több jön ide, itt már magyar téren egyál­talán nem árthatnak, amerikai szempontból pedig nem számí­tanak. A koncért való féltékeny­ség már is megvan közöttük és megfogjuk érni azt is, hogy itt Amerikában két-három irányza­tú nyilas társaság lesz, melyek egymás között fogják folytatni azt a szabadság párti taktikát, melynek fő lényege az egyéni ér­vényesülés. A jelek erre mutat­nak és ezt különösen látni lehet Sulyok ur akamokságából, aki azt gondolta, hogy itt nyomban a nyilasok részére gyűjtött pén­zes zsákok körül fog szaglászni. Arról azonban megnyugtatjuk, hogy ilyen szabadságot egész biztos, hogy itt nem fog tapasz­talni. Mert ha semmi mást, egyet mégis elértünk kitűnő eredménnyel az amerikai ma­gyarok között. Azt az egyet na­gyon jól megtanulta az amerikai magyar, ha kikopott politikus szól hozzájuk, hát azt talán megtapsolják, ha azonban pénzt kér tőlük, mintha csak katonai parancs volna, a mi általunk hangoztatott évtizedes jelszó. Vigyázat! Kezet a zsebre! tözve sétálnak, amely bármely Iowa-i városnak dicséretére vál­na és a jóltápláltság és . ólét nem szimulált. A magyar hároméves terv egy-harmad részben befejezett s az első év teljesítménye olyan, hogy az egésznek a sikere min­den kétségen felül áll. Az ország külkereskedelme nem csak ki­tűnő formában van, amely négy­szerese az 1938 évi kivitelnek, hanem ami még fontosabb, a brilliáns gazdasági tervező Vas Zoltán és Gerő Ernő egyetlen év alatt radikálisan megváltoztat­ták a kereskedelem menetét. Ahelyett, hogy nyersanyagot vinnének ki és kész árut hozná­nak be, mint a háború előtt, Ma­gyarország kivitelének ebben az évben a nyersanyag csak egy- hatodát teszi ki, mig a kész és féligkész áruk teljes 86 száza­lékát képezik a kivitelnek, ellen­tétben az 1938 évivel, ami 44 százalék volt. Ez magában is egy kis forradalom, ami éppen a megforditottja annak, ami a szomszédos Ausztriában megy végbe, Amerika gyámsága alatt. A magyar iparok államosítá­sa is jól bevált — kivéve a volt tulajdonosoknak, akiktől az üze­met átvették — mert az ipari termelés már elérte és számos esetben túlhaladta az 1938 évi színvonalat, ami jelentékenyen felülmúlta az eredeti tervezetet. Ha Magyarország a száz év előtti Kossuth-i tradíciók vona­lán folytatta volna a fejlődést, amelyről nagy buzgalommal em­lékeznek meg ebben a centcná- rius évben, a százados feudaliz­mustól való megszabadulás ta­lán két vagy három évtizedet is igénybe vett volna és minden valószínűség szerint a minimális gazdasági és társadalmi elmoz­dítással hajtották volna végre. De amint az utóbbi pár hétben nyilvánvalóvá vált a nyomást rátették és a cél megvalósítását meggyorsították az idő és ese­mények megrövidésétével. így a kollektivizálás, amely eredetileg tiz évi tervezet volt, azt mondhatni rohamosan köze­leg a megvalósulás felé. Veres Péter a paraszt párt vezérének a honvédelmi minisztériumból való menesztése, — mert nem volt biztos a kormány agrár programját illetőleg — rövide­sen követte a kormány rendele­tét a földek privát adás-vételi jogának felfüggesztésére és amely automatikusan biztosítja az állam elsőbbségi jogát a föl­dek megvásárlására. Drasztikus tisztítás volt a földmivelési mi­nisztériumban is és a hivatalos sajtó naponta utal a sötét eshe­tőségekre, melyek jönni fognak. Az agrár reform, mondják “csak az első lépés a parasztság teljes felszabadulásához és csak logi­kus, hogy minden lépést egy messzebbmenő lépés követ.” A megismétlődő figyelmezte­tés az, hogy “Mindenkit el kell távolitanunk, aki a megoldás út­jában áll.” Négyszemközt és egyes ese­tekben nyilvánosan is a kabinet miniszterek elismerik, hogy csak a megintés nem lesz elegendő. Darvas az építkezési miniszter egy interjúban elismerte, hogy a paraszt ellenzék “meglehetős erős”, de hozzátette, hogy “re­ménytelen” a parasztságnak ab- 1 ban a hitben élni, hogy megen­gedhető volna folytatni a “bur- zsoa alapon” való termelést és ragaszkodni az “egyéni prospe­ritás formájához”. MINT MÁS kelet európai or­szágokban, ahol a kominform kollektivizálási rendelete súlyos politikai visszalökést kapott, úgy Magyarországon is, a “kol­lektivizálás” jelzőt soha sem em­lítik. Hivatalosan a nagyméretű ko-operativák fejlesztése önkén­tes alapon és a föld egyéni bir­toklása utján történik. Ez a meghatározás azonban naponta szükül minden téren, szóban, írásban ér. cselekvésben s egyéb­ként is a paraszt nem fog vala­mi hízelgő következtetést levon­ni belőle. Ezek az agrikulturális zava­rok és a Kommunista Párt tisz­títási aktivitása, ami azzal jár, mondhatnánk Zhadov bucsuál- dása a kelet európai országok­nak. De ennek súlyosabb kime­netele lehet Magyarországon, mint más országokban. Ezen ál­lapotok, mintha megrendelésre készültek volna Mindszenty kar­dinálisnak, aki nem csak szóki­mondó, hanem még hatalma is van. Az iskolák államosítása el­len ugyan nem kapott oly álta­lános támogatást, mint amilyen­re számított, de a földek államo­sítása ellen talán nagyobb ered­ményt fog elérni, annál is in­kább, mivel ő maga is paraszt származású. És mégis világos, hogy magá­ban a föld felosztása Magyaror­szágon, Lengyelországban, nem oldja meg az alap problémákat és a földművelést elkerülhetet­lenül államosítani kell ahhoz, hogy elérjék a kitűzött célt. Mint más kommunista vezérek Európában, Rákosi Mátyás, Ré­vai József, Rajk László és más magyar kommunisták félnek az uj paraszt lázadások sorozatá­tól és valószínűleg azon tűnőd­nek, hogy a végeredményben Tito nem-e cselekedett helye­DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSAHOZ Október 2-ig: F. Szabó, Trenton........:.... 1.00 J. Schubert, Elsinore ....... 2.00 F. Snekszer, Riverside ..... 8.00 J. Gyúr esek, Columbus .... 2.00 J. Mácsay, Detroit _____ 1.00 Joe Pika, Pittsburgh ....... 2.00 L. Pall, Ambridge ............10.00 M. Beck, Buffalo............... 3.00 Mrs. Mikolson, Buffalo .... 1.00 J. Jacob, Akron ............... 3.00 A. Laéhko, E. Saga tuck . . 3.00 E. Fisher, Chicago .... 3.00 M. Bakos, Cleveland ......... 5.00 A. Vassie, Cleveland ....... 1.00 Orsz. Értekezlet, Clevel. ..118,00 S. Kecskés, Ferndale ....... 3.00 G. Pallagi, Newark ........... 2.00 S. Bihari, Newark ............ 1.00 Los Angeles közös piknik 42.15 E. Gvuricza, Rosedale ..... .50 J. Magocs, Bethlehem ........ 1.00 Wm. Munkácsy, Bathlehem 1.00 F. Takács, Pittsburgh ..... 3.00 A. Patchy, Los Angeles .... 2.00 Műnk. Női Klub, Clev. E. ..10.00 J. Szilágyi, New York ..... 3.00 J. Strohmayer, Chicago .... 3.00 IWW csoport, Akron ....?..18.00 F. Horváth, Canton ......... 1.00 M. Stefánkó, St. James .... 1.00 Csal. kirándulás, Clev. ...102.22

Next

/
Thumbnails
Contents