Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-09 / 1548. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1948. október 9. Egyről-Másról ELMONDJA: J. Z. AHOGY EGY AMERIKAI LÁTJA MAGYARORSZÁGOT Alexander Kendrick, a CBS rádió hálózat középeurópai tudósitója hosszabb idő óta tartózkodik Európában és gyakori látogatást tesz a “vasfüggöny” mögötti országokban. Jelenleg — illetve, amikor az alábbi beszámolót irta — Magyarországon tartózkodott és mivel beszámolója nem “propaganda” célból készült — tehát elfogulatlan szemlélőtől eredt — nagyban elősegiti a tények megismerését és ellensúlyozza az itteni magyar reakció aknamunkáját. A beszámoló a “New Republic” szept. 27-iki számában jelent meg. “TITO elpártolása óta Magyarországot vezető szerepre emelték kelet Európában és Budapest ma csillogó kirakata a kommunizmusnak. Azon ban, hogy az élet a kommunizmus következtében, vagy annak dacára ily vig, nem található két magyar, akinek a véleménye megegyezne. De mindenképen, ráadásul Európában, a legszebb és legjobban öltözött nőkhöz, gazdagon telt üzletek, duzzadó éjjeli mulatók, hegymagaságnyi legjobb fogásu ételek, korlátlan mennyiségű tokaji bor és muzsikus cigányok sokaságához — és a legzülöttebb kéregetőkhöz — Budapest az a hely is, ahol még a politikai ellenzék mindig létezik. Az a város, ahol még kabinet miniszterek és pártvezérek megközelíthetők és lármásak, ahol a templomok még ^mindig teljes erővel ellenzékiek,“ ahol a külföldi látogatók még általában szabadon mozoghatnak és ahol a könyvek és újságok minden fajtája és bármely külföldi országból megvásárolhatók és az amerikai filmeket az egész városban mutatják. A helyes szó mindezen jelenségekre a “még” mert az események valamelyes csúcspont felé haladnak Magyarországon. Tito kizárása óta a sürgős szükségesség uj jeleit fecskendezték bele, amit eredetileg a tapintatos lassú menetű, fokozatos áttérésnek terveztek a szocialista rendszerbe. Most a menetrendet meggyorsították. A forradalom napi 24 órán át folyamatban van, amig a címeiktől megfosztott grófnék mitsem sejtve üldögélnek a kávéházakban, várva az amerikaiakra, hogy jöjjenek és őket visszahelyezzék birtokaikba. A kormányrendeletek listája naponta hosszabbodik, úgy mint a lemondások, kinevezések, szökések és szökési kísérletek, letartóztatások és tárgyalások. Ez azonban csak egyik fázisa a meggyorsított forradalomnak. A másik az, hogy Magyarországon több nehéz munkát végeznek négyzetlábanként, mint bármely más európai országban, hogy a rettenetesen megrongált Budapest újjáépítése halad, hogy uj ipartelepeket nyitnak meg hetenként és hogy a mező- gazdaság és különösen az állat- tenyésztési ipar meglepő ujjá- ébredést mutat, ami ezt az országot ismét a legjobban ellátott országgá teszi. Csak pár nappal ezelőtt a kormány több száz járdái tejelárusitót nyitott meg, ahol üvegezett tejet és fehér zsemlyéket vásárolhatnak korlátlan mennyiségben és jegy nélkül. Ez talán nem hasonlítható Californiához, de nagyon kevés európai ország képes erre. A BUDAPESTI őszivásár, amely az amerikai látogatók százait hozta ide, a hírneves “szalámi ut” még mindig teljes gőzzel megy a több tucat különféle szalámi és kolbász áruval, de az érdeklődés kevesebb ezek iránt és sokkal nagyobb például a hatalmas aluminium áruk kiállítása iránt, melyek a magyar ipartelepeken és magyar bauxit- ból készültek. A magyar falu csaknem oly hihetetlen változást mutat, mint Budapest. Vasárnap délután a legkisebb sáros falucskában is a lányok és asszonyok úgy kiölmost és még nehezebb lesz később. Mintha csak pontosan elosztva volna az amerikai magyarság, akik a munkáscélok mellett a haladás oldalán voltak a múltban, úgy ott vannak most is, mig azok akik megmaradtak a múltban a reakciós magyar királyi .földesúri, Horthy rendszer mellett, úgy azok ott vannak most is hiánytalanul. Ha néhányat végre mégis sikerül megnyerni onnét, úgy az ritka mint a fehér holló és nem igen vehető számításba. így hát egyáltalán nem bir oly nagy fontossággal a magyar nyilasok ideszökése, mint ahogyan egyesek azt elgondolják. Sőt talán jobb ha minél több jön ide, itt már magyar téren egyáltalán nem árthatnak, amerikai szempontból pedig nem számítanak. A koncért való féltékenység már is megvan közöttük és megfogjuk érni azt is, hogy itt Amerikában két-három irányzatú nyilas társaság lesz, melyek egymás között fogják folytatni azt a szabadság párti taktikát, melynek fő lényege az egyéni érvényesülés. A jelek erre mutatnak és ezt különösen látni lehet Sulyok ur akamokságából, aki azt gondolta, hogy itt nyomban a nyilasok részére gyűjtött pénzes zsákok körül fog szaglászni. Arról azonban megnyugtatjuk, hogy ilyen szabadságot egész biztos, hogy itt nem fog tapasztalni. Mert ha semmi mást, egyet mégis elértünk kitűnő eredménnyel az amerikai magyarok között. Azt az egyet nagyon jól megtanulta az amerikai magyar, ha kikopott politikus szól hozzájuk, hát azt talán megtapsolják, ha azonban pénzt kér tőlük, mintha csak katonai parancs volna, a mi általunk hangoztatott évtizedes jelszó. Vigyázat! Kezet a zsebre! tözve sétálnak, amely bármely Iowa-i városnak dicséretére válna és a jóltápláltság és . ólét nem szimulált. A magyar hároméves terv egy-harmad részben befejezett s az első év teljesítménye olyan, hogy az egésznek a sikere minden kétségen felül áll. Az ország külkereskedelme nem csak kitűnő formában van, amely négyszerese az 1938 évi kivitelnek, hanem ami még fontosabb, a brilliáns gazdasági tervező Vas Zoltán és Gerő Ernő egyetlen év alatt radikálisan megváltoztatták a kereskedelem menetét. Ahelyett, hogy nyersanyagot vinnének ki és kész árut hoznának be, mint a háború előtt, Magyarország kivitelének ebben az évben a nyersanyag csak egy- hatodát teszi ki, mig a kész és féligkész áruk teljes 86 százalékát képezik a kivitelnek, ellentétben az 1938 évivel, ami 44 százalék volt. Ez magában is egy kis forradalom, ami éppen a megforditottja annak, ami a szomszédos Ausztriában megy végbe, Amerika gyámsága alatt. A magyar iparok államosítása is jól bevált — kivéve a volt tulajdonosoknak, akiktől az üzemet átvették — mert az ipari termelés már elérte és számos esetben túlhaladta az 1938 évi színvonalat, ami jelentékenyen felülmúlta az eredeti tervezetet. Ha Magyarország a száz év előtti Kossuth-i tradíciók vonalán folytatta volna a fejlődést, amelyről nagy buzgalommal emlékeznek meg ebben a centcná- rius évben, a százados feudalizmustól való megszabadulás talán két vagy három évtizedet is igénybe vett volna és minden valószínűség szerint a minimális gazdasági és társadalmi elmozdítással hajtották volna végre. De amint az utóbbi pár hétben nyilvánvalóvá vált a nyomást rátették és a cél megvalósítását meggyorsították az idő és események megrövidésétével. így a kollektivizálás, amely eredetileg tiz évi tervezet volt, azt mondhatni rohamosan közeleg a megvalósulás felé. Veres Péter a paraszt párt vezérének a honvédelmi minisztériumból való menesztése, — mert nem volt biztos a kormány agrár programját illetőleg — rövidesen követte a kormány rendeletét a földek privát adás-vételi jogának felfüggesztésére és amely automatikusan biztosítja az állam elsőbbségi jogát a földek megvásárlására. Drasztikus tisztítás volt a földmivelési minisztériumban is és a hivatalos sajtó naponta utal a sötét eshetőségekre, melyek jönni fognak. Az agrár reform, mondják “csak az első lépés a parasztság teljes felszabadulásához és csak logikus, hogy minden lépést egy messzebbmenő lépés követ.” A megismétlődő figyelmeztetés az, hogy “Mindenkit el kell távolitanunk, aki a megoldás útjában áll.” Négyszemközt és egyes esetekben nyilvánosan is a kabinet miniszterek elismerik, hogy csak a megintés nem lesz elegendő. Darvas az építkezési miniszter egy interjúban elismerte, hogy a paraszt ellenzék “meglehetős erős”, de hozzátette, hogy “reménytelen” a parasztságnak ab- 1 ban a hitben élni, hogy megengedhető volna folytatni a “bur- zsoa alapon” való termelést és ragaszkodni az “egyéni prosperitás formájához”. MINT MÁS kelet európai országokban, ahol a kominform kollektivizálási rendelete súlyos politikai visszalökést kapott, úgy Magyarországon is, a “kollektivizálás” jelzőt soha sem említik. Hivatalosan a nagyméretű ko-operativák fejlesztése önkéntes alapon és a föld egyéni birtoklása utján történik. Ez a meghatározás azonban naponta szükül minden téren, szóban, írásban ér. cselekvésben s egyébként is a paraszt nem fog valami hízelgő következtetést levonni belőle. Ezek az agrikulturális zavarok és a Kommunista Párt tisztítási aktivitása, ami azzal jár, mondhatnánk Zhadov bucsuál- dása a kelet európai országoknak. De ennek súlyosabb kimenetele lehet Magyarországon, mint más országokban. Ezen állapotok, mintha megrendelésre készültek volna Mindszenty kardinálisnak, aki nem csak szókimondó, hanem még hatalma is van. Az iskolák államosítása ellen ugyan nem kapott oly általános támogatást, mint amilyenre számított, de a földek államosítása ellen talán nagyobb eredményt fog elérni, annál is inkább, mivel ő maga is paraszt származású. És mégis világos, hogy magában a föld felosztása Magyarországon, Lengyelországban, nem oldja meg az alap problémákat és a földművelést elkerülhetetlenül államosítani kell ahhoz, hogy elérjék a kitűzött célt. Mint más kommunista vezérek Európában, Rákosi Mátyás, Révai József, Rajk László és más magyar kommunisták félnek az uj paraszt lázadások sorozatától és valószínűleg azon tűnődnek, hogy a végeredményben Tito nem-e cselekedett helyeDRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSAHOZ Október 2-ig: F. Szabó, Trenton........:.... 1.00 J. Schubert, Elsinore ....... 2.00 F. Snekszer, Riverside ..... 8.00 J. Gyúr esek, Columbus .... 2.00 J. Mácsay, Detroit _____ 1.00 Joe Pika, Pittsburgh ....... 2.00 L. Pall, Ambridge ............10.00 M. Beck, Buffalo............... 3.00 Mrs. Mikolson, Buffalo .... 1.00 J. Jacob, Akron ............... 3.00 A. Laéhko, E. Saga tuck . . 3.00 E. Fisher, Chicago .... 3.00 M. Bakos, Cleveland ......... 5.00 A. Vassie, Cleveland ....... 1.00 Orsz. Értekezlet, Clevel. ..118,00 S. Kecskés, Ferndale ....... 3.00 G. Pallagi, Newark ........... 2.00 S. Bihari, Newark ............ 1.00 Los Angeles közös piknik 42.15 E. Gvuricza, Rosedale ..... .50 J. Magocs, Bethlehem ........ 1.00 Wm. Munkácsy, Bathlehem 1.00 F. Takács, Pittsburgh ..... 3.00 A. Patchy, Los Angeles .... 2.00 Műnk. Női Klub, Clev. E. ..10.00 J. Szilágyi, New York ..... 3.00 J. Strohmayer, Chicago .... 3.00 IWW csoport, Akron ....?..18.00 F. Horváth, Canton ......... 1.00 M. Stefánkó, St. James .... 1.00 Csal. kirándulás, Clev. ...102.22
